Putyin ezredest játszik, az Azovsztal védőit elkezdték kihozni

Veszélybe került az ukrajnai egészségügyi ellátás a háború miatt – figyelmeztetett kedden Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai részlegének vezetője Kijevben tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, minden harmadik ukrán páciensnek gondjai vannak azzal, hogy nem tud hozzáférni gyógyszereihez, a konfliktusövezetekben élő betegek ötöde pedig pszichológiai segítségre szorul. Fennáll a kolerajárvány veszélye is.

Elmondta azt is, hogy nő a szexuális túlkapások száma.

Kluge sürgette, hogy vizsgálják ki az egészségügyi ellátórendszer ellen elkövetett több mint kétszáz támadást.

A WHO máig az egészségügyi ellátórendszer ellen elkövetett 226 támadást igazolt Ukrajnában. Ez naponta csaknem három támadást jelent február 24. óta. Ezekben legalább hetvenöt ember vesztette életét és ötvenkilencen megsebesültek.

Kijelentette, hogy semmivel sem lehet igazolni az egészségügyi dolgozók elleni támadásokat, és sürgette az incidensek kivizsgálását. „Egyetlen egészségügyi szakembernek sem lenne szabad a penge élén táncolva űznie foglalkozását” – tette hozzá.

Oroszország határozottan tagadta, hogy hadművelete során civileket is támadna. Jarno Habicht, a WHO ukrajnai képviseletének vezetője szerint több gondozóközpont, kórház és mentőkocsi szenvedett károkat az orosz támadások során. Habicht beszélt arról is, hogy gondot okoz a koronavírus-járvány, ami továbbra sem ért véget. Méltatta a kijevi vezetés oltási programját, ugyanakkor szorgalmazta, hogy azt ki kellene terjeszteni, illetve meg kellene erősíteni a szűrővizsgálatok rendszerét is.

Dorit Nitzan, a WHO ukrajnai incidenskezelési menedzsere szerint a többhetes ostrom nyomán orosz erők kezére került Mariupol azon területek között van, ahol esetleg kitörhet a kolera. (MTI)

Egy nyugalmazott ezredes kijelentette, Oroszország el van szigetelve, az ukránok pedig a szülőföldjüket védik, ez így kudarcszagú. Bővebben itt olvashat erről:

Kapcsolódó

Ilyen borús háborús jóslatot rég hallottak az orosz tévézők

Egy nyugalmazott ezredes kijelentette, Oroszország el van szigetelve, az ukránok pedig a szülőföldjüket védik, ez így kudarcszagú.

Valószínűleg a britek által az ukránoknak leszállított nagy mennyiségű hadianyag részei azok a Brimstone márkájú rakéták, amiket a felvételen látni, és vélhetően az ukrán erők lövik őket az oroszokra. Az 50 kilós, 1,8 méter hosszú irányított rakétákat az MBDA Missile Systems gyártja, azt ígérik a weboldalon, hogy tűpontosan talál el célpontokat, alig okoz járulékos veszteséget, és sok eszközzel kompatibilis.

Launch of #British Brimstone guided missiles. pic.twitter.com/Gfv7P0LF2w

— NEXTA (@nexta_tv) May 17, 2022

A szentszéki diplomáciát vezető Paul Richard Gallagher érsek szerdától Ukrajnában a vallási és politikai élet képviselőivel találkozik, valamint felkeresi a háborús helyszíneket – közölte a Szentszék Twitter-fiókján kedden. Az államközi kapcsolatokért felelős Gallagher érsek hivatalosan a Vatikán és Ukrajna közötti diplomáciai kapcsolatok létrejöttének harmincadik évfordulója alkalmából utazik.

https://twitter.com/TerzaLoggia/status/1526503259954896896

Felkeresi Lviv és Kijev városát, valamint más háborús helyszíneket: így kívánja tanúsítani „Ferenc pápa és a Szentszék közelségét, valamint hangsúlyozni a párbeszéd jelentőségét a béke helyreállítása érdekében” – írta az államtitkárság mikroblogján. Gallagher szerdán Lvivben Ihor Voznyak görög katolikus érsekkel találkozik, majd felkeresi a város egyik menekültközpontját. Csütörtökön a szentszéki államtitkárt a régiót vezető Makszim Kozickij fogadja, valamint találkozik Szvjatoszlav Sevcsuk nagyérsekkel, az ukrajnai görög-katolikus egyház vezetőjével. Jelen lesz Stanislaw Gadecki poznani érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke.

Pénteken Gallagher érsek az ukrán külügyminiszterrel, Dmitro Kulebával találkozik. A városokban a szentszéki államtitkárság képviselője felkeresi a háborús helyszíneket is. A Szentszék kiemelte, hogy Gallagher érsek látogatását már a háború február 24-i kirobbanása előtt tervezték, de a vatikáni diplomata koronavírusos megbetegedése miatt el kellett halasztani. Gallagher számít a Vatikán eddigi legmagasabb rangú képviselőjének, aki a háború kezdete óta Ukrajnába látogat. (MTI)

Elsöprő eredmény született:

Kapcsolódó

Finnországban megszavazták a NATO-csatlakozást

A finn parlament kedden 188 támogató és 8 ellenző szavazattal jóváhagyta, hogy Finnország benyújtsa csatlakozási kérelmét a NATO-ba – írja az MTI.

Részletek cikkünkben:

Kapcsolódó

Putyin: gazdasági öngyilkosságot hajt végre Európa

Az uniós energiapolitikáról fejtette ki nézeteit Putyin.

Az Európai Unió nem fogja hagyni, hogy Ukrajna kifogyjon katonai felszerelésekből, fontos, hogy Kijev “megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben” – jelentette ki az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, az EU-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követően kedden.

Josep Borrell sajtótájékoztatóján aláhúzta: a tagállamok képesek továbbra is segítséget nyújtani Ukrajnának, hogy folytatni tudja “hihetetlen ellenállását” Oroszországgal szemben. Kijevnek szüksége van további katonai felszerelésre, ugyanis területén az orosz agresszió folytatódik – fogalmazott az uniós diplomácia vezetője.

A bankholding nyújtotta be ugyanis a legjobb ajánlatot a végelszámolást végző PSFN Kft.-nek. Bővebben a történetről itt olvashat:

Kapcsolódó

A Magyar Bankholdingé lett a Sberbank 330 milliárd forintos hitelállománya

Ők adták a legjobb ajánlatot a felszámolónak.

Elfogadhatatlan Magyarország elutasító álláspontja az orosz energiaexportot érintő európai uniós szankciók ügyében – írta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a Twitteren kedden megjelentetett bejegyzésében.

Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn este az EU-tagállamok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli tanácskozását követően közölte, hogy továbbra is hiányzik az uniós tagállamok egybehangzó, a javasolt olajbehozatali tilalomhoz szükséges támogatása, ezért a tárgyalások ez ügyben folytatódnak.

Az Európai Bizottság kompromisszumos javaslatait, miszerint Szlovákia és Magyarország az olajembargó ügyében 2024 végéig, Csehország pedig 2024 közepéig halasztást kapnának, diplomáciai források szerint Prága és Pozsony elfogadta, míg Magyarország újabb feltételeket szabott – írta kedden a CTK cseh hírügynökség.

Jan Lipavsky elfogadhatatlannak tartja a magyar kormány hozzáállását az orosz energiaexportot megcélzó szankciókhoz. “Európának, különösen most, egységesebbnek kell lennie, mint korábban bármikor” – szögezte le a cseh külügyek irányítója a Twitteren.

(MTI)

Az Európai Bizottság technikai támogatást és finanszírozást nyújt 9 tagállamnak, ami támogatási kérelmet nyújtott be a háború elől menekülők fogadásához, ellátásához és alapvető szükségleteik biztosításához – közölte az uniós bizottság kedden. A 9 tagállam – Belgium, Ciprus, Csehország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia – már a következő hónapokban megkapja az uniós finanszírozást.

A közlemény Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős uniós biztost idézte, aki emlékeztetett, a háború elől menekülőknek lakhatást, tanulási lehetőséget és egészségügyi ellátást kell biztosítani. Felhívta a figyelmet az ukrajnai menekültek képesítése és diplomája elismerésének megkönnyítésére, hogy az érintettek mihamarabb hozzáférhessenek az uniós munkaerőpiachoz. Felszólította a tagállamokat, hogy az iskolai tanterveket igazítsák az ukrán tanulók igényeihez.

Oroszország Ukrajna elleni háborújának február 24-i kezdetével az Európai Bizottság felhívást tett közzé a menekülőket befogadó tagállamok támogatására, valamint az Oroszországból származó tüzelőanyagoktól való függés fokozatos megszüntetésére. A tagállami kérelmek értékelése és jóváhagyása alapján az EU eddig Horvátország, Dánia, Finnország, Görögország, Olaszország, Hollandia és Portugália számára nyújtott támogatást. (MTI)

A mianmari árnyékkormány védelmi minisztere azt kéri a nemzetközi közösségtől, hogy lássák el fegyverekkel a katonai junta ellen harcoló lázadókat a délkelet-ázsiai országban, ahhoz hasonlóan, ahogy az orosz hadsereggel küzdő ukrán erőket fegyverrel látják el. Ji Mun, az önmagát legitimnek nevező, a tavalyi államcsínnyel megbuktatott és illegalitásba vonult képviselők alkotta árnyékkormány védelmi minisztere a Reutersnek így fogalmazott:

Az ukrán nép és a mianmari demokrácia-párti lázadók egyaránt a szabadságért, az életükért harcolnak. A jól felszerelt mianmari hadsereggel szemben álló csoportoknak a nemzetközi szolidaritás kifejezésénél többre lenne szükségük. A nemzetközi közösség erkölcsi támogatást nyújt Mianmarnak, ezért hálásak is vagyunk. De még sokkal többre értékelnénk a tényleges fizikai segítséget, azaz fegyverek szállítását és a pénzügyi támogatást.

Mianmarban a hadsereg tavaly február 1-én, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, letartóztatta az ország de facto vezetőjét, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít és az általa vezetett kormánypárt számos politikusát. A hadsereg azzal indokolta a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a 2020. novemberi választással kapcsolatos panaszaikat. A választást toronymagasan az NLD nyerte.

Az árnyékkormány tavaly jött létre, egyetlen ország sem ismeri el. Az illegalitásban vagy száműzetésben tevékenykedő tagjait a junta terroristáknak tekinti. A puccs óta 560 ezer ember volt kénytelen elmenekülni otthonából a lázadók és a junta közötti harcok miatt. A lázadók kevés fegyverrel, elavult puskákkal próbálnak szembeszállni a jól felszerelt mianmari hadsereggel. (MTI)

A Nexta Twitter-csatornáján jelent meg az alábbi videó, amin a felirat szerint az a 44 másodperc látható, ahogy kiviszik hordágyakon a mariupoli ostrom legsúlyosabb sérültjeit. Mint már többször írtunk róla, a dél-ukrajnai kikötővárost 83 napig ostromolták az oroszok, és most úgy tűnik, az Azovsztal acélmű ipari labirintusába szorult ukrán erők kapituláltak, legalábbis a súlyos sérülteket kihozhatták.

The leaving of the #Ukrainian military from #Azovstal.

Heroes 💙💛 pic.twitter.com/0gWWYL4Z28

— NEXTA (@nexta_tv) May 17, 2022

A hordágyas drónfelvétel publikálása környékén közölte az orosz védelmi minisztérium, hogy 256 ukrán katona adta meg magát az Azovsztalban. Közülük ötvenen súlyosan sérültek, őket a közeli (orosz megszállás alatt lévő) Novoazovszkba szállították ellátásra. A minisztérium fotókat is közzétett a katonákról, ahogy kijönnek, ellenőrzik őket, buszra szállnak. (Guardian)

Vitalij Kiszeljov, a luhanszki “népköztársaság” belügyminiszter-helyettese azt mondta a Pervij Kanal orosz tévécsatornán, hogy a régióban Szeverodonyeck és Liszicsanszk közelében 15-16 ezer ukrán katonából és zsoldosból álló csoportosulást kerítettek be. A bekerített erőket a civilek megfélemlítésével és a polgári infrastruktúra lerombolásával vádolta meg. Az állította, hogy a katonák a végsőkig tartó ellenállásra kaptak parancsot, miközben a magasrangú parancsnokaik már egy hónapja elmenekültek.

A donyecki “népi milícia” pedig azt jelentette be, hogy az orosz fegyveres erőkkel együtt “felszabadította” Drobiseve községet, vagyis elfoglalták az ukránoktól.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy a svéd kormány úgy döntött: benyújtják a csatlakozási kérelmet az észak-atlanti szövetséghez.

Kapcsolódó

Svédország hivatalosan is kéri felvételét a NATO-ba

Az aláírt kérelmet továbbítják Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak.

Az összes uniós tagállam támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását – jelentette be Josep Borell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, miután egyeztetett a tagállamok képviselőivel. Borell reméli, hogy sikerül majd meggyőzniük a két északi ország csatlakozásáról az eddig fenntartásait hangoztató Törökországot.

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes a Guardian szerint arról beszélt, hogy jelenleg gyakorlatilag nem folynak béketárgyalások, és azzal vádolta Ukrajnát , hogy kivonja magát a folyamatból.

Az orosz Interfax hírügynökség jelentése szerint Rudenko Nyizsnyij Novgorodban újságíróknak kijelentette:

Nem, a tárgyalások nem folytatódnak.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes a Telegramon adott információt a mariupoli helyzetről. Elmondta, hogy az ukrán erők kivonása az Azovsztalból ebben a pillanatban is zajlik és folytatódni fog.

„Annak érdekében, hogy megmentsük az életüket, tegnap 52 súlyosan sérült katonánkat evakuálták. Amint állapotuk stabilizálódik, ki fogjuk őket cserélni orosz hadifoglyokra. Adja Isten, hogy minden rendben legyen!” – üzente Verescsuk.

Az acélműből kimentett katonákat humanitárius folyosókon keresztül az orosz ellenőrzés alatt álló donyecki területre viszik, itt részesítik őket az ígéretek szerint megfelelő orvosi ellátásban.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Guardian szerint kijelentette, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozása nem sok változást jelentene az eddig megszokottakhoz képest, mivel a két ország régóta részt vett a szövetség katonai gyakorlatain.

A NATO figyelembe veszi a területüket a keleti katonai előretörések tervezésekor. Tehát ebben az értelemben valószínűleg nincs sok különbség. Lássuk, hogyan használják fel a területüket a gyakorlatban az észak-atlanti szövetségben.

Jelentősen, több ezerrel csökkent hétfőn az Ukrajnából Magyarországra érkezettek száma. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adatai szerint csak 7561-en jöttek, míg a eddig naponta 10 ezer fölötti számban lépték át a határt.

A most beléptetettek közül a rendőrség 294 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott az ORFK.

Az ukrajnai háború elől hétfőn 339 ember, köztük 135 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Az egyik nagy múltú olasz napilap, a La Stampa értesülései szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök rákos, és az elmúlt napokban sürgősen meg kellett műteni. Az elnöknek állítólag vérrákja van, és a múlt hétfői győzelmi napi beszéde után éjjel, rossz egészségi állapotban szállították kórházba – írta a portfolio.hu.
A lap szerint egy ilyen helyzetre már korábban felkészültek, tíz napon keresztül előre felvett videókat sugároznak az elnök mindennapjairól, és előkerülhetnek Puytin-hasonmások is, hogy a látszatot fenntartsák.

Vlagyimir Putyinról régóta kering a pletyka, hogy rákos beteg, ám ezt hivatalosan senki nem erősítette meg, az is elképzelhető, hogy mindez csupán dezinformáció. Korábban például azt is írták, hogy hasi rákja van és Parkinson-kórban szenved.

Életemben nem hittem volna, hogy minden így alakul. Jól lövök, így a betolakodóknak nem lesz esélyük. Bármilyen fegyver van a kezemben, akár versenyen, akár harctéren, a végsőkig kitartok. A győzelem a miénk lesz – mondta Hrisztina Dmitrenko ifjúsági olimpiai bajnok sílövő, aki csatlakozott a nemzeti gárdához.

Kapcsolódó

„Jól lövök, a betolakodóknak nem lesz esélyük” – ifjúsági olimpiai bajnok sílövő csatlakozott az ukrán hadsereghez

A 22 éves Hrisztina Dmitrenko hisz a győzelemben és nem fél az ellenségtől.

Azok után, hogy hétfőn megállapodtak a felek a mariupoli Azovsztalban rekedt sebesültek sorsáról, az éjszaka több mint 250 sérültet evakuáltak az acélgyárból, és a Guardian szerint nagyon úgy tűnik, hogy a várost védő ukrán erők átadják Mariupol irányítását Oroszországnak.

Hanna Maliar ukrán védelmi miniszter-helyettes hétfőn arról tájékoztatott, hogy 53 súlyosan megsebesült katonát menekítettek ki a létesítmény területéről, őket egytől egyig  kórházba szállították az oroszok által ellenőrzött Novoazovszk városában. Több mint 200 másik személyt egy humanitárius folyosón keresztül Olenivkába szállítottak.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a történtek után a Facebookon tett közzé egy bejegyzést, melyben úgy fogalmaztak, hogy az acélgyárat védő katonák elvégették a feladatukat. Ettől kezdve a fő cél az, hogy megmentsék a csapdába esett katonák életét. A bejegyzésben kiemelik továbbá, hogy a mariupoli acélgyár védelmével stratégiailag kulcsfontosságú feladatot vittek véghez az ukrán katonák – köztük az Azov ezred emberei –, mert ezzel meggátolták, hogy az orosz erők gyorsan elfoglalják Zaporizzsja városát, illetve időt nyertek az ukrán hadseregnek, ami az ország egész területén harcol az oroszokkal, miközben várja a külföldi fegyverszállítmányok beérkezését.

Hogy hány katona maradt az acélgyárban, egyelőre nem lehet biztosan tudni, de az ország elnöke, Volodomir Zelenszkij egyértelműen fogalmazott velük kapcsolatban, egy éjszaka közzétett videóban azt mondta, Ukrajnának élve van szüksége az Azovsztalt védő hősökre, és bízik benne, hogy meg tudják menteni a fiaik életét.

Ha az ukránok valóban átadják a város irányítását az oroszoknak, azzal véget érhet az ukrajnai háború legvéresebb ostroma, amely során mindkét fél komoly veszteségeket szenvedett el. Az oroszok 82 napon át bombázták a várost, ami most romokban hever, az ukránok szerint több tízezer ukránt öltek meg a harcokban.

Az ukrán rendfenntartók már 45 orosz állampolgárt azonosítottak, akik a nyomozás szerint háborús bűnökkel felérő atrocitásokat követtek el Ukrajna területén – közölte Irina Venegyiktova ukrán főügyész hétfőn egy tévéműsorban.

“Ami a háborús bűnökkel kapcsolatos nyomozásainkat illeti, (…) a mai napig 45 ilyen személyt azonosítottunk háborús bűncselekményekkel kapcsolatban, amelyek a büntető törvénykönyv 438. cikkelyébe ütköznek, és három személy már bíróság előtt áll” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a főügyészt, aki hozzátette, hogy az egyik érintettet hivatala egy civil meggyilkolásával vádolta meg, további kettőt pedig azért állítottak Ukrajnában bíróság elé, mert a vád szerint a keleti országrészben lévő Harkiv megyében civil infrastruktúrára lőttek. “Vagyis mi itt sokkal gyorsabban haladunk, mint a nemzetközi igazságszolgáltatásban” – jegyezte meg Venegyiktova.

Kifejtette, hogy máig 45 személyt azonosítottak, akik atrocitásokat követtek el Ukrajnában, de nyilván többen is lesznek, mivel 11 600 esetről van folyamatban jelenleg eljárás. “A mi dolgunk, hogy mindenkit megtaláljunk” – szögezte le.

A főügyész szavai szerint ahhoz, hogy minden elkövetőt bíróság elé állítsanak, meg kell találni az összes tanút és az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború minden erre vonatkozó bizonyítékát. Mint rámutatott, ezt ugyanakkor nehezíti, hogy egyes területekhez az ukrán hatóságok nem tudnak hozzáférni. “Ezért lehetetlen előre megjósolni, meddig fog tartani ez az egész folyamat” – konstatálta Venegyiktova az MTI tudósítása szerint.

Vlagyimir Putyin orosz elnök olyan hadászati és operatív kérdésekben is dönt az orosz-ukrán háborúban, amelyek normális esetben ezredesi vagy dandártábornoki hatáskör lenne. Putyin ugyanis teljesen bevonódott a háborúba, még a csapatok mozgásáról is sokszor ő dönt a helyszínen levő parancsnokok helyett a nyugati katonai források szerint. Szerintük ezzel magyarázható az a múlt heti véres orosz kudarc, amelynek következtében több mint hetven járművet vesztettek el, miközben többször megkíséreltek átkelni a Sziverszki-Donyeck-folyón Donbaszban. Az ukránoknak ugyanis könnyű préda volt a pontonhídnál átkelő orosz haderő, amely így óriási veszteségeket szenvedett el. A kudarc még a Kreml-barát orosz katonai-bloggereknél is kiverte a biztosítékot, akik emiatt súlyosan bírálták az orosz haderőt (Putyint persze nem).

Az orosz haderő hiába vonult vissza az ukrán fővárostól és kezdett el a kelet-ukranai Donbaszra koncentrálni, nem ért el átütő sikereket. Nemhogy az ott állomásozó ukrán haderőt nem tudták átkaroló mozdulattal bekeríteni, de még kisebb városoknál sem sikerült a bekerítés. Az oroszok most a legkeletibb ukrán kézen fekvő város, Szeverodonyeck bevételére koncentrálnak.