A tanácskozás célja a választási eredmény értékelése, a jövő feladatainak meghatározása, valamint az alapszabály módosítása „apróbb pontokon” annak érdekében, hogy „még jobban, még hatékonyabban, még erőteljesebben, de ugyanazt folytassuk”, amit eddig – mondta, megjegyezve: rajtuk kívül minden nagyobb politikai erőnek újra kell fogalmaznia magát.
Közlése szerint a párt országgyűlési választási programja az EP-kampányéra alapul, „még több tartalommal, még több területtel kibővítve”.
Törésvonal
A jobboldal-baloldal felosztás már meghaladott: a valódi törésvonal a nemzeti és a nemzetellenes erők között húzódik – hangoztatta Vona.
A politikus arról beszélt: lenézett kispártból mára „megkerülhetetlen középerővé” vált a Jobbik. A párt minimális célja az kell a következő országgyűlési választásokon, hogy bármilyen nemzetellenes törvény meghozatalát meg tudja akadályozni, nemzetpolitikai kérdésekben pedig tűzön-vízen át tudja vinni akaratát – mondta.
Elvárások
A Jobbik EP-listájának második helyéről Brüsszelbe került Balczó Zoltán arról beszélt, hogy képviselőik az ottani frakcióalapítási tárgyalások során három lényeges csatlakozási feltételt támasztanak. Ezek: a lisszaboni szerződés elutasítása, azt, hogy „magyargyűlölő párt ne legyen benne”, valamint feltételük, hogy „minden esetben közösen fognak együttműködni”.
Hangsúlyozta: nincsen arról szó, hogy mindenáron csatlakozni akarnának valamelyik formációhoz, hiszen függetlenként is fontos szerepet játszhatnak.
