A miniszter videóinterjúban összegezte a parlamenti bizottságokban nemrég lezajlott meghallgatásainak tapasztalatait. Elsőként az eredményeket sorolta: például Magyarország szerezte be a leghamarabb azt a vakcinamennyiséget, amellyel át lehetett volna oltani az egész népességet, illetve Európában először nálunk indult meg a harmadik oltások beadása.
A harmadik oltásokkal kapcsolatban Kásler Miklós kitért a vakcinák hatásvizsgálatára.
Azért van szükség a harmadik oltásra, mert az első után három–négy hónappal a védettség 7 százalékra, a második oltás után a védettség 50–60 százalékra esik vissza minden korosztály esetében. A harmadik oltással a védettség ismét 90 százalék föle emelkedik. Ezek nem víziók, nem fikciók, hanem tudományosan bizonyított tények
– fogalmazott.
Kásler a várólistákkal kapcsolatban felidézte: 2019-re Svédország szintjén voltak a magyarországi várólisták, amik a járvány hatására növekedni kezdtek, de a várólisták a világjárvány dacára nagyságrendileg így is jobbak a 2010-es állapotoknál. Hozzátette: a várólistákon értelemszerűen nem szerepelnek a sürgősségi ellátásra szoruló betegek, sem a daganatos, illetve keringési betegségekben szenvedők. „Ha további járványügyi korlátozások nem lesznek, akkor a csípőprotézis és térdprotézis műtéteket háromnegyed év alatt el lehet végezni és a várólistát a 2019-es szintre lehet ismét visszaállítani” – ígérte a miniszter.
Azokra a támadásokra, amelyek szerint a járvány ideje alatt daganatos betegek diagnosztikái elmaradtak, úgy reagált: „tipikus tudatlanságból vagy tájékozatlanságból eredő tévedés az onkológiai szűrések és az onkológiai diagnosztika összekeverése. Mint mondta, a diagnosztikát minden egyes esetben el kellett végezni, ami azt jelenti, hogy a tünettel és panasszal rendelkező embereket ki kellett vizsgálni.