Érdekes, némileg ellentmondásos eredménnyel zárult a Béres Egészség Hungarikum Program „Egészségrecesszió kutatása”, amely egyrészt rámutatott arra, hogy a többség az egészségi állapot romlásával számol, de úgy véli, csak az egészség rovására lehet takarékoskodni.
Az ezer fő megkérdezésével végzett felmérés eredményeit ismertetve Tistyán László, a Fact Intézet vezetője elmondta: a válaszadók 84,3 százaléka látja úgy, hogy az elkövetkező három év legfontosabb feladata a gazdasági válság kezelése. Jóval kevesebben (csupán 54,7 százalék) tulajdonítanak jelentőséget az egészségi állapot javításának, holott hazai és nemzetközi statisztikák bizonyítják: egy betegeskedő nemzet esélytelenebbül néz szembe a gazdasági válság kihívásaival.
Válságban az egészségünk is romlik
Ellentmondásos elvárásokat fogalmaztak meg a megkérdezettek azzal kapcsolatban is, mit gondolnak, a recesszió hogyan fog hatni a lakosság és a saját egészségi állapotukra. A megkérdezettek 85 százaléka véli úgy, hogy a gazdasági válság a legtöbb ember egészségére negatív hatással lesz, 82 százaléka szerint az ínséges időkben elsősorban az egészségünk rovására takarékoskodunk majd.
Jól mutatja, mennyire nem gondolkozunk tudatosan e téren, hogy az előbbi állítások alól mintha a többség önmagát felmentené: a válság ellenére sokan azzal számolnak, hogy a következő 5 évben javulni fog az egészségük.
A barátok hiánya is egészségtelen
Miközben a sokat hangoztatott egészségmegőrző praktikákkal (sportolás, megfelelő étkezés) szinte mindenki tisztában van, azt csak kevesen tudják, hogy az egészség megőrzéséhez a lelki és a szociális értelemben vett jólét is hozzátartozik. Erre utal, hogy a megkérdezettek szerint a közösséghez való tartozás a legkevésbé fontos tényező a kiegyensúlyozott, egészséges élethez.
(Fotó: MTI)
A kutatás egyik megdöbbentő tanulsága Tistyán László szerint, hogy másfél millió magyar él barátok és közösségi aktivitás nélkül. A felnőttek 60 százaléka nem tagja semmilyen közösségnek. Ez az adat azért is elkeserítő, mert a felmérés szerint a közösséghez tartozás pozitívan hat az egészségi állapotra. A közösségi kötődéssel rendelkező válaszadók közel 60 százaléka egészségi állapotát jónak vagy nagyon jónak minősítette.
Azok azonban, akik semmilyen közösségnek nem tagjai, borúlátóbbnak bizonyulnak ebben a kérdésben. Csak valamivel több mint 40 százalékuk minősíti jónak vagy nagyon jónak az egészségét.
A kutatás eredményeit kommentálva Béres József hozzátette: a magyar egészségtudat kimerül az üres szólamok hangoztatásában, de még mindig nem fogtuk fel, mekkora kincs az egészségünk, nem teszünk aktívan a megőrzése érdekében, hanem inkább a csodában bízunk.
