A részecskék befogása a genfi CERN-ben, a Nagy Hadronütköztetőnek otthont adó fizikai kutatóintézetben történt. 38 antihidrogént sikerült elkapni másodpercek töredéke alatt.
Antihidrogént már előállítottak korábban is, de az azonnal el is tűnt.
A mostani kísérlet lehetővé teszi végre az antianyagok megmérését és tanulmányozását, mely eddig lehetetlen volt. Ezzel is segítve vizsgálatokkal igazolni a modern fizika alaptételeit.
A fizika standard modellje szerint ugyanis minden részecskének, protonnak, elektronnak, neutronnak és más egzotikus részecskének is megvan a maga tükörképe, antirészecskéje. Az elektron antirészecskéje például a pozitron, amely egyre népszerűbbé válik a pozitron emissziós tomográfia által.
ANTIRÉSZECSKÉK MÁGNESES BÖRTÖNBEN
Még mindig nagy titok a fizikában, hogyan épül fel világunk, ha a fizika törvényei nem tesznek különbséget az anyag és antianyag között, és mindkettő egyenlő mennyiségben jöhetett létre az Univerzum születésekor.
Az antihidrogén előállítása trükkös folyamat. Olyan részecskék alkotják ugyanis, mint az antiproton és a pozitron, melyek létrejöttükkor nem kerülhetnek érintkezésbe más részecskékkel, mivel azonnal megsemmisülnének.
Laboratóriumban 2002-ben sikerült először antihidrogén előállítani az antianyag mágneses csapdázásával.
Az új kísérletben csapdába ejtett, megmérhető antihidrogénnel egy nagy álma válik valóra a fizikusoknak. Az antihidrogén vizsgálata közelebb hozhatja a tudósokat az antianyag és az anyag közti különbségek megértéséhez, és egyben az Univerzum kialakulásának titkához.
AJÁNLOTT LINK:
Angol cikk az antianyag csapdázásról (BBC News)
