Maróth Miklós szerint jelenleg is vegyes a kép az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat intézeteinél. Van néhány, amely a világ élvonalában van, és olyan is, amely kevésbé sikeres. A Magyar Hírlapnak azt mondja, a korábban az MTA kivéreztetése, a tudomány függetlensége miatt aggódók megnyugodhattak, a kormány nem telepedett rá a tudományos életre. Az átszervezés óta az intézetek egyre nagyobb támogatáshoz jutnak, vezetőiknél
a politikai nézetek nem számítanak, csak az, hogy ki mit tesz le az asztalra.
A kutatási hálózat elnöke számára – miután végigjárta az összes intézetet – az elsődleges tapasztalat az volt, hogy stabilizálni kell az anyagi hátteret. Akad ugyanis olyan műhely, ahol a központi támogatás a büdzsé negyedét fedezi, a többit pályázatból szerzik meg, ami óhatatlanul elvon sok energiát a tudományos munkától,
hiánygazdaságban nem lehet nagy eredményeket elérni.
Maróth Miklós ennek kapcsán is bizakodó. Azt mondja, idén 11 milliárdos kiegészítést kapnak, jövőre 22 milliárddal egészül ki az MTA-tól „örökölt” évi tizenhét és fél milliárd, így költségvetésük több mint kétszerese lesz a korábbinak. A további forrásokhoz a hatékonyságot kell növelni, ami viszont bonyolult kérdés.
Néhány területen a tudományos eredmény nem forintosítható, miközben
a magyar tudomány sok területen előrébb tart, mint a magyar ipar.
Nem lehet minden intézménynél a gyakorlati hasznosulás az első és egyetlen cél,
szükség van az alapkutatásokra, ám ezek elválaszthatatlanok az alkalmazott kutatástól. Az észszerűbb működés azonban mindenképp fontos.
Idén 30 százalékos béremelést terveznek, mert az tarthatatlan helyzet, hogy a kezdő fizetés a kutatóintézetekben azonos a minimálbérrel, vagyis
akiktől a legnagyobb hozzáadott értéket várjuk el, azok kapják a legalacsonyabb juttatást.
Még nem született döntés a kutatók közalkalmazotti státusának megszüntetéséről, de több igazgató valóban ezt szeretné, mert a rögzített bértábla miatt jelenleg nem honorálható a teljesítmény. A vezetők átlagosan félmilliárddal több forrást szeretnének az intézetük működéséhez, amit biztosítani tudnak, de lesz pénz az elavult infrastruktúra megújítására is.
Maróth Miklós szerint mindez egyértelműen támogató légkört jelez.
Nemcsak a bérek, hanem a teljesítmény és a versenyképesség tekintetében is ideje felzárkózni a Nyugathoz. Ez egész Magyarország érdeke.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu