Élet-Stílus

Adjuk ki a haragot vagy fortyogjunk magunkban?

Egy közkeletű vélekedés szerint a harag elnyomása rosszat tesz az egészségünknek, és számos bajt okozhat, például gyomorfekélyt. Valóban jobb, ha inkább üvöltözünk, csapkodunk, mintha csendben mérgelődünk?

Némi valóságtartalma biztosan van annak, hogy ha sokat vagyunk dühösek, feszültek, attól könnyen megbetegedhetünk, vagyis az intenzív érzelmek rosszat tesznek az egészségünknek. A düh ugyanis jelentősen növeli a stresszhormonok szintjét, az izmaink megfeszülnek (többek között az állkapocs körüliek is, melyek feszessége könnyen okozhat fejfájást), és a vérnyomásunk is megemelkedik.

A szervezet zsírt szabadít fel, hogy gyors energiát biztosítson a sejteknek, de ha ezeket nem használjuk fel, akkor lerakódhatnak a vérerekben. A lerakódott plakkok és a megnövekedett vérnyomás egy idő után a vérerek károsodásához, elzáródásához vezethet. Ennek eredménye pedig szívroham vagy agyvérzés is lehet.


Kép forrása: Thinkstock 

A magas vérnyomás és a harag (illetve a szívbetegségek és a harag) közötti összefüggéseket több kutatás próbálta már felderíteni, az eredmények azonban ellentmondásosak. Egy amerikai kutatás szerint azok, akik gyakran mérgesek, háromszor akkora eséllyel szenvednek el szívrohamot, mint nyugodtabb társaik – akár kifejezik a nemtetszésüket, akár nem. Egy brit kutatás pedig megállapította, hogy ha valaki hangot is ad a nemtetszésének, nagyobb valószínűséggel lesz szívbeteg, mint az, aki inkább elfojtja az érzelmeit.

Egy kanadai vizsgálat szerint nemcsak a harag gyakorisága, erőssége számít, hanem az is, hogyan dolgozzuk fel a negatív érzelmeket. Akik konstruktívan “használták fel” a harag adta energiákat, kevésbé voltak hajlamosak a szívbetegségekre, mint azok, akik inkább másokat hibáztattak vagy a haraggal csak a saját igazukat próbálták bizonygatni.

Kíváncsi, mi a helyzet az “üss inkább egy párnát” módszerrel? Olvassa el a folytatást a Házipatika oldalán!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik