Először esett be a GDP 7 százaléka alá az egészségügyre fordított kiadás a KSH adatai szerint. A 6,9 százalékból is mindössze 4,8 százalékot áll az állam, a többit a betegek fizetik — írta meg a Válasz Online.
A KSH legfrissebb, idézett adatai 2017-esek, idén július 31-én jelentek meg. Mint írják: a kórházi ellátásban továbbra is döntő fölényben van a közfinanszírozás, ám
A járóbeteg-ellátásban ugyanez az arány 43 százalék. Az ötéves mélypont 2014-ben volt, akkor a magánkiadások aránya elérte a 47 százalékot: csaknem fele-fele arányban osztozott az állam és a beteg a kiadásokon. Azóta valamelyest erősödött a közfinanszírozás. Hozzáteszik: mindez azért meglepő, mert 2017-re a magánszektor vezető szereplői 20 százalék feletti mértékben tudták növelni a bevételeiket, várható volt, hogy a fizetős egészségügy egésze is bővül. Nem így lett. A KSH-adat ismeretében valószínűsíthető, hogy a nagyok a kicsik kárára nőttek, csökkenhetett a lakásrendelők versenyképessége. Az egészségügy harmadik kiemelkedően fontos területén, a gyógyszer-finanszírozásban az állam immár tartósan kisebbségben van:
Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
