Az Egyesült Államok gazdaságának javulása a high-tech szféra stabilizálódását is magával vonta. Az elbocsátások számának alakulása legalábbis erre utal. A Challenger, Gray and Christmas piackutató cég szerint tavaly 228 ezer technológiai munkahely szűnt meg Amerikában, feleannyi, mint 2002-ben. A 2003-ban megszüntetett munkahelyek legnagyobb részét, 111 ezret a távközlési szektorban számolták fel, a “toplista” második helyezettje a számítógépipar, 62 ezres számmal. Összességében a tavalyi high-tech-elbocsátások aránya 18,5 százalék volt a teljes amerikai ipar mutatójához viszonyítva. 
A haza(i) védelme
John Challenger, a piackutató cég vezetője szerint a tech szektor zsugorodása megállt, ami arra utal, hogy a piac nem fog tovább romlani. Még nem tudni, hogy lesz-e fellendülés a közeljövőben, de vannak optimista előrejelzések olyan cégek részéről, amelyek számítógépeket és más technológiai termékeket forgalmaznak. Ugyanakkor az állást kereső szakembereknek rossz hír – tette hozzá Challenger –, hogy azokon a területeken, ahol lenne kereslet a technológiai munkaerő iránt, az amerikai vállalatok egyre inkább külföldön végeztetik el a szükséges munkát, mivel így olcsóbb. A forráskihelyezés tendenciájával szemben a technológiai képzettségű munkanélküliek nem sokat tehetnek azon kívül, hogy átképezik magukat vagy engednek fizetési igényeikből.
Valójában a politika sem nagyon tud mást tenni, mint hogy támogatja az át- és továbbképzést – bármilyen más intézkedés a piaci verseny korlátozását feltételezné. De a piaci szereplők sem nézik tétlenül a próbálkozásokat. Több olyan törvényjavaslat vár a Kongresszus jóváhagyására, amely felszámolná a külföldiek munkavállalás lehetőségét az Egyesült Államokban (tavaly ősszel a Kongresszus már jelentősen csökkentette a H-1B éves vízumkvótákat). Több amerikai állam fontolgatja, hogy megtiltja az állami szerveknek a tevékenységek kihelyezését külföldre.
Az, hogy ebből eddig semmi nem valósult meg, egyes vélemények szerint a nagyvállalatok erőteljesen lobbijának tulajdonítható. Elképzelhető viszont, hogy egy majdani elszánt elnök javasolni fogja a kormánynak: csak olyan cégeknek adjanak állami megbízást, amelyek hazai munkaerővel dolgoztatnak. Egy másik, ám kevéssé valószínű forgatókönyv szerint a technológiai cégek adókedvezményt kapnak, ha a munkahelyeket nem viszik külföldre.
Fordított globalizáció
Az amerikai jelenség, úgy tűnik, kezd begyűrűzni Európába is. Január végén Londonban rendezték meg az Advencing Enterprise konferenciát, amelyen Gordon Brown brit pénzügyminiszter is felszólalt. “2015-ig akár 5 millió állás is kikerülhet Amerikából és Európából olyan országokba, mint India és Kína, amelyek nagy erővel igyekeznek a világ második, illetve harmadik legnagyobb gazdaságává fejlődni” – hangsúlyozta Brown.
A miniszter elmondta azt is: kormánya szeretné elérni, hogy az ország jelentős kutatás-fejlesztési bázissá váljon, és ehhez hosszú távú tervet dolgoznak ki. Emellett az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és más európai országok szoros együttműködésére is szükség van ahhoz, hogy a technológiai munkahelyeket és befektetéseket megtartsák a “hagyományos kereskedelmi partnerek” között.
A kérdéshez más megközelítését ajánlotta Bill Gates, a Microsoft elnöke. India és Kína látványos fejlődése igenis örvendetes, a nyugati vállalatok pedig nem zárhatják ki őket a szabad kereskedelemből. A fejlett országok úgy tarthatják fenn a versenyképességet, hogy az innovációra és a szellemi tulajdon védelmére koncentrálnak. Ezt teszi a Microsoft is: évi 6,9 milliárd dollárra emelte a kutatás-fejlesztésre fordított összeget.
Mi a teendő?
Mit tehet egy külföldi, mondjuk egy magyar cég, ha kihelyezés jellegű együttműködésre lép valamely amerikai céggel? Tapper szerint a következőket mindenképpen:
• ismerjük minél jobban az ügyfél tevékenységi területét, üzletfilozófiáját
• alakítsunk ki szoros együttműködést az anyacég dolgozóival, hogy csökkentsük a kivitt munkával és az esetlegesen elbocsátott amerikai dolgozókkal kapcsolatos feszültséget
• kommunikáljunk a megrendelővel: lépjünk kapcsolatban minél gyakrabban (legalább hetente egyszer)
• adjunk eszközt arra, hogy az ügyfél nyomon követhesse a megrendelés teljesítésének státuszát
• alkalmazzunk robusztus biztonsági hátteret (menedzselt tűzfal, PKI, behatolás-érzékelő), valamint üzletfolytonossági rendszert
• legyen lehetőség arra, hogy szükség esetén bővítsük kapacitásunkat, ha a megrendelő erre igényt mutat.
Attól pedig nem kell tartanunk, hogy a forráskihelyezés csak egy átmeneti megoldás: az offshore-tevékenységek az amerikai nagyvállalatok szolgáltatási rendszerének szerves részévé váltak.
De milyen tevékenységekről is van szó? Erről tartott Budapesten előadást David Tapper, az IDC vezető elemzője a Hungarian Technology Center szakmai napján. Mint elmondta, amerikai vállalatok ma leginkább a következő tevékenységeket viszik külföldre: alkalmazásfejlesztés és -karbantartás, ügyfélszolgálat és technikai támogatás, feldolgozási szolgáltatások (hiteligénylések, hitelkártyák stb.).
A jövőbeni tevékenységek valószínűleg alkalmazásmenedzsmenttel, távoli infrastruktúra-felügyelettel, pénzügyi és könyvelési, valamint humánerőforrás-szolgáltatásokkal bővülnek majd. Az IDC prognózisa szerint 2002. és 2007. között leginkább a technikai támogatás/helpdesk offshore-piac növekszik, 13,5 százalékkal (becsült piaci értéke 2007-ben: 4,48 milliárd dollár), valamint az alkalmazások kihelyezése, 6,1 százalékkal (8,57 milliárd dollárra).
Érdekes azt is megnézni, hogy az IDC felmérései szerint miért döntenek a cégek a kihelyezés mellett, és mik azok a szempontok, amelyek visszatartják őket ettől. Nos, az első kérdésre a leggyakoribb válasz az árelemzés volt (vagyis a költségmegtakarítás), és jóval alatta következtek – nagyjából azonos arányban – a személyzet vagy kapacitás hiánya, hardver- vagy rendszerfrissítés, tanácsadók ajánlása és más megfontolások.
A kihelyezés elleni érvek a következők: törvényi megfelelés/ismeret hiánya, kulturális különbségek, földrajzi távolság, az angol nyelv megfelelő ismeretének hiánya, a jelentkező céggel szembeni aggályok (szolgáltatás megbízhatósága, pénzügyi stabilitás), az ország gyenge infrastruktúrája, a munkaerő gyenge szaktudása.
