Három éve vagyunk együtt a párommal, ő 44 éves én 30. Már a kapcsolatunk elején feltűnt, hogy a szex miatt problémáink lehetnek, de betudtam annyival, hogy eltérőek az igényeink. Általában akkor volt szex, amikor ő akarta, hajnalban, és amikor nekem is lett volna kedvem hozzá más napszakban, elutasított. Ahogy telt az idő, ritkultak az alkalmak, és volt, hogy akár három hónap is eltelt szex nélkül. Sokáig egy felfázásom miatt sem tudtunk együtt lenni, de amikor már meggyógyultam sem nyúlt hozzám, mondván, hogy fél, hogy bajom lesz. Volt, hogy amikor el is kezdtük a szexet, nem volt merevedése. Idő közben elköltöztünk külföldre, ő hivatásos katona, és a környezetváltozás jót tett a kapcsolatunknak, minden újból működött. Annyira, hogy pár hónappal később teherbe estem. A libidója visszatért, szép életünk volt. Az élet közbeszólt, a harmadik hónapban a babának nem volt szívhangja, elveszítettük. A műtét során komplikációk léptek fel és a rutinműtét 2 órásra sikeredett. Azóta a párom egyáltalán nem nyúl hozzám, most már 6 hónapja, hogy nincs köztünk semmi. Összebújunk, csókolózunk, de ő leállít, hogy tovább ne menjünk. Nehezen beszél az érzelmeiről, de amikor megtette, elmondta, hogy az esélyét sem akarja megadni még egyszer egy ilyen műtétnek, és ha a szexre gondol, az jut eszébe, hogy miatta majdnem meghaltam. Tanácstalan vagyok, hogy hogyan tovább, átbeszéltük ezerszer, hogy szeret engem, de valamiért merevedése sincs már, bár vett magának potencianövelőt, amit egyelőre nem akar használni. Úgy tudom, hogy nemhogy velem nem, de önmagával sem él testi örömöt, ennyire leállt.
Az olvasói levelet Máriától kaptuk, olyan veszteségről ír nekünk, ami az egyik legnagyobb krízis lehet az ember életében.
Mit lehet tenni?
Minden szülő félelmei közt ott van a gyereke elvesztésétől való félelem, ez egy váratlan, hirtelen tragédia. A gyász éppen ezért komplikált formában is megjelenhet, aminek megnyilvánulása akár a párkapcsolati problémák között is láthatóvá válhat. A baba elvesztése után mindig szükség van a gyász feldolgozásához segítségre, kérhetünk szakmai segítséget, vagy egy lelkész tanácsát, ami segíthet elérni a célt: a mentális egészséget elérve feldolgozni a gyászt. A meg nem született baba esetében ha valamelyikük nem tud beszélni arról ami történt, ha túlzott érzelmi kirohanások közt él, ha láthatóan szenved, ha testi tünetek is felbukkannak, muszáj azonnal segítséget kérni.
A gyászból való felépülés akár egy évig is eltarthat, a magzat gyászolása különösen nehéz lehet, hiszen nincsenek emlékképek, közösen írt történetek. Sérül a szülő kép mindkét félben, az anyában különösen felerősödhet a bűntudat érzése, de ez megjelenhet az apánál is, szégyenérzettel párosulva. Olvasónk levelében a gyász folyamatát láthatjuk, mindketten eltérően reagálnak rá, olvasónk szeretne még közelebb kerülni érzelmileg a szerelméhez és új esélyt adni egy babának, de a férfi bezárkózott. A merevedési probléma nagy valószínűséggel lelki eredetű, de a korábbi problémák miatt érdemes lenne egy testi vizsgálat is, hogy ezt biztosan kizárják.
A merevedési probléma a gyász miatti fájdalom miatt is lehetséges, továbbá biztos, hogy az is sokat nyom a latba, hogy a férfi attól fél, elveszíti olvasónkat. A félelem, hogy ismét bekövetkezhet egy ilyen tragédia, gátolhatja a kiegyensúlyozott szexuális életet, viszont apró lépésekben visszatérhet a szexuális élet. A titok a rengeteg randi, a közös beszélgetések, mintha csak az elején kezdenék: sok-sok csókolózás, ölelkezés, előjáték legyen, behatolás nélkül. Lépésről lépésre visszatérhetnek egymáshoz, és akár az is eljöhet, hogy mindketten egyaránt felkészültekké válnak egy új baba érkezéséhez.
A gyerek születése az egyik legfontosabb ösztönünket elégíti ki, a fajfenntartás ösztönét, ha ez valamiért mégsem következik be, az frusztrációval, depresszióval jár együtt. A gyász mértéke mindenkinél más és más, olvasónk partnere már túl van a negyvenen, érthető, ha elhúzódik nála a gyász folyamata. Az idő sokat segít a sebeken, azonban ha elakadás van a folyamatban, az rengeteg további lelki problémát, életminőség romlást és akár testi betegségeket is előidézhet. Fontos lenne a segítségkérés és nyújtás, akár családon belüli beszélgetésekkel is lehet enyhíteni a fájdalmon, de a helyi pap, gyásztanácsadó, mentálhigiénés szakember is segít.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta