A halála előtti este itt volt nálunk anyu. Arról beszélgettünk, mennyire várja már, hogy hétvége legyen és elvigyék az állatkertbe a kisfiamat, Benit. Jövő héten lesz hároméves, de anyu ezt már nem élhette meg
– mondja Ramóna, a megölt 44 éves nő, Andrea lánya.
Ramóna családsegítőként dolgozó édesanyján vezette le a dühét egy 61 éves volt rendőr, mert nem tudta törleszteni a megemelkedett hitelét és árverezték a házát a családja feje fölül. Attól félt, hogy elvehetik tőle a tolókocsiba kényszerült kislányát, ha nem oldja meg a helyzetet. A sors tragédiája, hogy a négygyermekes apa pont egy olyan asszonnyal végzett, aki a bajba jutottak megsegítésére tette fel az életét.
Anyunak nagyon régen az volt a vágya, hogy segítsen másokon. Erre tette fel az életét, ezért dolgozott a családsegítőknél. Bárki bármikor nyugodtan fordulhatott hozzá, mindenkit meghallgatott, és mindig volt valami jó tanácsa, hogy miként lehetne egy problémát megoldani. Késő esténként és hétvégenként is azzal foglalkozott, hogy kin hogyan lehetne segíteni
– mondja Ramóna, aki a nagybátyjától értesült arról, hogy mi történt a hivatalban. A fiatal anyuka nem ismerte édesanyja gyilkosát, Cs. Attilát. Anyja a titoktartási kötelezettség miatt nem is beszélhetett a férfi nehézségeiről, annyit azonban elmondott, hogy többször találkozott a férfival, aki már a gyilkosság előtt is agresszíven viselekedett vele. Erről így beszélt Ramóna:
Szerintem szándékosan ölte meg anyut. Azért gondolom, mert már korábban sem szépen beszélt vele. Csak anyu olyan volt, hogy senkiben nem a rosszat látta, hanem azt, hogy ideges. Sajnos mindenki rajta vezette le a dühét.
Ramónaelmesélte, hogy édesanyja egyedül nevelte fel őt és a testvéreit. Erején felül küzdött azért, hogy mindenük meglegyen és segíteni tudjon másokon. Azt mondja, hogy soha nem helyezte a saját érdekeit másoké fölé, és őket is mindig arra nevelte, hogy legyenek jószívűek és önzetlenek.
Nála erősebb, céltudatosabb, családszeretőbb, segítőkészebb embert nem ismertem. Kedd este még arról beszélgettünk, hogy miket tervezett. Arról, hogy mennyire várja már a hétvégét, és azt, hogy elmenjenek majd nyaralni a párjával és a húgommal Velencére
– teszi hozzá alig hallhatóan. Elmeséli, hogy édesanyjának soha nem voltak túlzó vágyai. Akkor volt boldog, ha segíteni tudott nekik vagy másokon. A család és Beni, az unokája volt a mindene. Nagyon várták már a mostani hétvégét, hogy elmenjenek az állatkertbe.
Nem lehet felfogni, hogy más miatt kellett meghalnia. Ő nem csak egy szerető anyuka, feleség és nagyi volt, mindenki anyukája volt, mert mások megsegítésére tette fel az életét.
Kiemelt kép: Mihádák Zoltán / MTI
