Ügyvédje szerint a csengeri Szabó Gáborné nem csapta be Kósa Lajost, azt viszont érdemes firtatni, hogy a miniszter miért is fogadhatta el a 800 millió forintos ajándék ígéretét, amit a hírek szerint előbb a felesége kapott volna, majd a Magyar Nemzet által megszellőztetett közjegyzői okirat szerint inkább édesanyjának utalták volna a pénzt.
Helmeczy László ügyvéd, aki a Veszprémben megölt kézilabdázó, Marian Cozma, illetve az Olaszliszkán meggyilkolt Szögi Lajos családjának képviseletét is ellátta, az április 8-i választáson pedig a DK-Szolidaritás jelöltjeként (az MSZP-Párbeszéd támogatásával) indul Nyíregyházán, néhány napja vállalta el Szabó Gáborné jogi képviseletét. Arra a kérdésre, hogy az örökség létezéséről meg tudott-e győződni, azt mondta: ügyfele azt állítja, hogy létezik, de ezt majd a vizsgálat el fogja dönteni, ahogy azt is, hogy mekkora összegről van szó.
Nyilván Kósa Lajos szerint is létezik, ha elvállalta a kezelését – jelentette ki az ügyvéd, aki hangsúlyozta: Szabó Gáborné ellen nem folyik nyomozás, és az sem igaz, hogy el volt ítélve csalásért. Azzal kapcsolatban, hogy a miniszter a korábban vele jó kapcsolatot ápoló csengeri asszonyt csalónak nevezte, Helmeczy azt mondta: ami közjegyző által hivatalos minőségben készített okiratba van foglalva, annak az ellenkezőjét annak kell bizonyítania, aki azt állítja, hogy az hamis.
Idézte a büntető törvénykönyvet is, eszerint „aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el”.
Azzal okozott volna kárt Szabóné Kósának, hogy meg akarta bízni, ha meglesz a hagyaték, akkor kezelje, és előbb a feleségének, majd az édesanyjának ellenszolgáltatásként vagy hálából 800 millió forintot akart adni?
– tette fel a kérdést az ügyvéd.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Kósa azt ígérte, mindenben segít
Helmeczy László azt állítja, hogy Szabó Gáborné és Kósa Lajos jó viszonya azután romlott meg, hogy egy cég Szabónétól olyan pénzt követelt, amit az asszony szerint mástól kellett volna. A miniszter korábban azt ígérte neki, hogy mindenben segítségére lesz, így Szabóné Kósához fordult segítségért, ő viszont nem hogy nem intézkedett, „még ő volt megsértődve” – mondta Helmeczy. Kifejtette: a szóban forgó cég tett feljelentést Szabóné ellen, ebben az ügyben házkutatás is volt, aminek során lefoglaltak olyan papírokat, amelyek Kósa Lajossal és környezetével kapcsolatos köz- és magánokiratok.
Ezek után a férj megrémült, és azért, hogy a családját a nyilvánosság megvédje, eljuttatott bizonyos okiratokat a Magyar Nemzethez, majd öngyilkos lett. Helmeczy sem tudja pontosan, hogy milyen iratok vannak a lapnál, de valószínűnek tartja, hogy a bemutatott dokumentumokon kívül még más is a birtokukba jutott. Az ügyvéd szerint egyébként azután került az ügy a Nemzeti Nyomozó Irodához, hogy megjelent benne a politikai szál.
Helmeczy László úgy véli, hogy a hatóság bizonyítani akarja valamiféleképpen azt, hogy Kósának igaza van abban, hogy Szabó Gáborné csaló, mert fűnek-fának tartozik, és ebben az irányban folyik a nyomozás. Ezt támaszthatja alá az is, hogy a rendőrség pénteken közleményt adott ki, hogy jelentkezzenek azok, akiktől Szabóné kölcsönkért. „Csak akkor lepődnek majd meg, ha az asszony tényleg igazolni tudja, hogy hatalmas öröksége van, amiből ezeket a kölcsönöket meg tudja adni, és szóba sem jöhet a csalás” – jelentette ki az ügyvéd.
Szerinte azonban a történet inkább arról szól, hogy egy hivatalban lévő miniszter családtagja a bűncselekmény határát súrolva 800 millió forintot kap ajándékba. Felvetette a kérdést, hogy miért kapta volna Kósa édesanyja az ajándékot, és ha Kósának ehhez nem lett volna köze, akkor honnan lettek volna meg Szabó Gábornénak az ajándékozáshoz szükséges személyes adatok?
Becsapta Kósa Lajost? Mivel? Azzal, hogy ígért neki egy ajándékot, hogy ha meglesz a hagyaték és intézkedik neki ebben-abban, akkor kap a felesége, majd az anyja 800 millió forintot? Nem fogadta el? Okirat bizonyítja, hogy elfogadták
– jelentette ki Helmeczy. Rámutatott: Kósa Lajos nem bróker, nem az a foglalkozása, hogy 1300 milliárdért államkötvényt vegyen Szabónénak Csengerben. „Ez pénzintézeti tevékenység, van jogosultsága rá?” – kérdezte, hozzátéve: ha hivatalos személy a befolyását latba vetve intéz ügyeket, azt befolyással üzérkedésnek hívják. (Btk. 299. §: Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)
Elég az előny ígéretét elfogadni – vagyis azt, hogy kapni fog a családtagja 800 millió forintot, még az sem kell, hogy létezzen az örökség – véli az ügyvéd. „Nem kellene vizsgálni, hogy mi van Kósa Lajos mentelmi jogával?” – tette fel a kérdést.
Láncon akarják vezetni a csengeri asszonyt
Szerinte azért kérik most közleményben, hogy jelentkezzenek a károsultak, hogy még a választásokig bevigyék Szabó Gábornét, és mutogathassák láncon vezetve, hogy igaza volt Kósának, tényleg csaló. Mire pedig „kivakaróznak”, túl vannak a választáson, „Kósa urat kimosdatták a szarból és egy szerencsétlen családot tönkretettek”.
Elárulta, pénteken idézést akartak kézbesíteni Szabónénak Csengerbe, de nem találták otthon, a gyerekeit vegzálták, hogy hol van az anyjuk.
Miért? Ki volt valaha hallgatva gyanúsítottként az asszony ebben az ügyben? Nem. Be volt idézve szabályszerűen a rendőrségre? Nem. Lehet külföldön? Lehet. Intézheti az ügyeit külföldön? Igen. Gyógyíttathatja magát, mert krónikus tüdőbetegsége van? Gyógyíttathatja
– sorolta Helmeczy, hozzátéve: Szabóné nem tudhatta, hogy idézni fogják, de a hatóságok rendelkezésére fog állni. Hangsúlyozta: Szabóné akkor lesz gyanúsított, ha szabályosan közlik vele, mivel gyanúsítják, ez eddig nem történt meg.
