Kül- és belföldi cégek közül válogat a zsűri és nem meglepő,hogy ezúttal is ázsiai vállalat, egy kínai fogyasztási cikkeket „másoló” cég nyerte el a különdíjat. Azért minősítették rendkívülinek a kínai vállalat teljesítményét, mivel sorozatban követett el lopást, hamisította a németországi Erbachban működő Koziol-cég termékeit. Tojástartóból, spagetti szaggatóból, egyéb háztartási eszközökből álló teljes készletet hamísított,- ezért a különjutalom. A sértett, a Koziol különben már a második alkalommal élt panasszal termékei eltulajdonítása miatt.
A frankfurti fogyasztási cikk vásáron résztvevők nagy figyelmet fordítanak a Plagirius-díjra, hiszen valamennyi tisztességes gyártó érdeke, hogy mind kevesebb cég éljen az ipari jogok eltulajdonításával.
Díjkiosztó „méltatásában” Ingo Kober az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke kifejtette, hogy a „plagizálás, a termékhamisítás nem valamiféle bátor, lovagias tett, hanem sima bűntett”, az ezekből fakadó károk évi 300 milliárd eurót érnek el és egymagában Németországban 10 milliárd eurót tesznek ki cégek piaci veszteségei.
Németországban abból fakadóan, hogy a hamisított gyártmányok olcsóbban dobhatók a piacra és a valódi termék elől elveszik a teret, 50 ezer munkahely megy minden évben veszendőbe. Ma már különben nem csak az ázsiai kontinens cégei, hanem az európai és az amerikai vállalatok is gyakorta kerülnek ilyen „dicstelen szerepbe”.
Ami magát a Plagiarius-díjat és a törpét illeti, Rico Busse iparművész 1977-ben alkotta meg. A díjkiosztásnál ő is jelen volt és elmondta, hogy a bíróságokon gyakorta elnézőek a bírák a hamisítókkal szemben, felmentik a tettest, megadják a termék
forgalmazási jogot abban az esetben, ha a gyártmány nem 100 százalékban egyezik meg az eredetivel.
A díj odaítélői szerint azonban a helyzet nem teljesen reménytelen, a termékhamisítókkal szembeni sikeres eljárások száma ugyanis növekedett az elmúlt években. Az akinek szabadalmaztatott terméke van, 70 százalékos biztonsággal számíthat arra, hogy sikerrel védheti meg a termékéhez
fűződő jogait.
