Média

A Magyar Hírlapot nem tudta megmenteni, most mégis övé lehet a Népszava

Egyre biztosabb, hogy Jürg Marquard svájci médiabefektető, a Magyar Hírlap egykori tulajdonosa veszi át a Népszava kiadói jogait, sőt a Geomédia céghez tartozó Vasárnapi Hírek és Szabad Föld kiadását is. Hivatalos kommunikáció híján azonban egyre nagyobb a bizonytalanság a Népszavánál, ahol aggódnak a munkatársak, hogy közülük vajon hány embert vesznek át az új struktúrában, ráadásul nemrég késve érkeztek a fizetések is.

Napok óta feszülten frissítgetik az MTI híradatbázisát a 10 ezer példányszám körüli, az MSZP-hez közelálló, a svájci TGD Intermedia SA 99 és a Népszava Szerkesztőség Dolgozóinak Szociális Kulturális és Segélyező Egyesületének 1 százalékos tulajdonában lévő Népszava Lapkiadó Kft.-nél dolgozó újságírók és szerkesztők. Azt várják, hogy mikor jelenik meg a közlemény, amelyben hivatalosan is bejelentik, hogy eladták a Népszava kiadói jogait, illetve elárulják, hogy pontosan milyen konstrukcióban végezhetik tovább munkájukat a Népszabadság bezárása miatt egyetlen országos baloldali napilapként fennmaradó szerkesztőség tagjai.

Fogalmunk sincs, hogy mi lesz, parázik mindenki, még a főszerkesztő-helyettesek sem tudnak sokat

– mondta a Népszava egyik, óvatosságból névtelenséget kérő munkatársa a 24.hu-nak szerdán délelőtt. Azt is mondta, hogy az új tulajdonos bemutatkozása folyamatosan húzódik, bár többször is azt mondták, hogy hamarosan felkeresi majd a szerkesztőséget, illetve bejelentik, hogy kiről is van szó. A látogatás azonban mindig meghiúsult, ahogyan közlemény sem jelent meg.

Egy darabig nem jött a fizetés sem

Forrásunk azt is elárulta, hogy nemrég a fizetésük is miatt aggódniuk kellett, mert az sokáig nem érkezett meg. Azóta a pénz szerencsére megjött, de még nem tudják, hogy így lesz-e ez november után is, mert a kiadó pénze a folyosói pletykák szerint nagyjából addig elegendő.

Jürg Marquard lehet a vevő, aki a Magyar Hírlapot nem tudta megmenteni

Ráadásul azt sem tudják, hogy még ha igaznak is bizonyulnak a hírek, és valóban a zürichi születésű, immáron 71 éves Jürg Marquard, a Magyarországon a Playboyt,  a Joyt, a nemrég debütált Apa magazint és néhány más médiaterméket kiadó Marquard Media Magyarország anyavállalatának kizárólagos tulajdonosa veszi át a Népszavát – ahogyan arról hallani lehet -, akkor azzal valóban megmenekülnek-e. Ahogyan forrásunk fogalmazott:

vajon mi a garancia, hogy Marquard nem a “Népszava Pecinája”?

Ezzel a Népszabadságnál történtekre utalt forrásunk, hiszen az osztrák Heinrich Pecina Vienna Partner Capitals (VPC) nevű cégén keresztül megvásárolta a Népszabadságot, most pedig egyik napról a másikra bezáratta a lapot és még az archívumot is elérhetetlenné tette.

Marquard szakmai befektetőként érkezik, de ez még nem garancia a jövőre

Fogytán az olvasók
A Népszava példányszáma folyamatosan esik. Egy évvel korábban még 14 ezer volt, 2010 negyedik negyedévében 19 ezer, de még lesújtóbb a kép, ha a tíz évvel ezelőtti (2006. negyedik negyedéves adatokra) is rápillantunk. A MATESZ (Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség) adatai alapján akkoriban 26 ezer példány fogyott az újságból, amelynek értékesített példányszáma 2000 negyedik negyedévében még 40 ezer körül volt. Vagyis lényegében megnegyedelődött a lapot megvásárló tábor.

És bár Marquard inkább tűnik médiaszakmai befektetőnek, azért az is kétségtelen tény, hogy Marquard sem mindenható, pláne egy olyan médiapiacon, mint a magyar, amelyet mostanra szinte teljesen maga alá tudott gyűrni a kormányzat. Ráadásul akik régebb óta figyelik a hazai médiaipar történéseit, tudhatják, hogy Jürg Marquard volt az egykori Magyar Hírlap tulajdonosa azt megelőzően, hogy nem sokkal később az – kezei közül kicsúszva – több áttétel után a jobboldali Széles Gábor médiaoligarchához került, aki igyekezett megragadni az alkalmat, hogy azt kormánypártivá alakítsa át az addigi liberális hangvétel helyett. (A Magyar Hírlapról épp tegnap írtuk meg, hogy hosszabb ideje ismeretlen a példányszáma, mivel azt nem auditáltatja Széles nagyra nőtt médiabirodalma, és a példányszámról a médiavállalat még akkor sem árult el információt, amikor ezt kértük.)

Marquardra visszatérve, az is elmondható róla, hogy mintha egyelőre nem jól mérné fel a hazai médiaviszonyokat, hiszen nemrég abban a Class FM-et működtető cégben lett magánszemélyként tulajdonos, amely épp egy hónap múlva elveszíti országos frekvenciáját, és így – legalábbis egy időre – elnémul majd. Persze az is lehet, hogy a Class FM végül mégis frekvenciához jut, ahogyan Földes Ádám vezérigazgató mondta a vele készült interjúnk alkalmával, és akkor Marquard mégiscsak jó lóra ült. A Class FM ráadásul jól kiegészítheti Marquard növekvő médiabirodalmát, de addig is egy átmeneti időszak biztosan vár a rádióra. (Marquard egyébként egy svájci nagykutyát is küldött a Class FM-hez.)

Egy ernyő alá kerülhet a Népszava és a Vasárnapi Hírek, valamint a Szabad Föld

Mindenesetre most minden jel arra utal, hogy Marquardé lesz a Népszava, sőt a neve felmerült a Vasárnapi Hírek és a Szabad Föld új, illetve leendő tulajdonosaként is. Ez utóbbi lapok a Geomédia kiadóhoz tartoztak mostanáig, amelynek gasztro, illetve életmód kiadványa is van. A Geomédia jogelődje még a rendszerváltáskor, 1989-ben alakult, azóta több mint félszáz újság és magazin, több tucat honlap és érdekeltségei révén sok száz könyv jelent meg a kiadó gondozásában. A kétezres években került hozzájuk a közel hetvenezer előfizetővel rendelkező, 1945-ben alapított Szabad Föld, az egészséges életmód tematikájú Diéta és Fitnesz magazin, de ők adják ki a Vidék íze című gasztromagazint és ekkoriban került hozzájuk a Vasárnapi Hírek című közéleti hetilap is. A céget azonban nemrégiben átalakították, székhelyét az eladósodott MSZP volt Jókai utcai székházába helyezték át, új vezérigazgatót neveztek ki,  és megváltozott tulajdoni viszonyai is egy várható eladásra utalnak: egyetlen tulajdonos lett, a Geoholding. Egy új céget is létrehoztak XXI. század Média Kft. néven, amit szeptember végén jegyeztek be. A hírek szerint ez a kft. venné át a kiadói jogokat a Népszavát mostanáig működtető, de súlyos gondokkal küszködő cégtől.

A szerkesztőségek várható összevonására utal egy februári rádióinterjú is. Az interjú alkalmával Horváth László, a Geoholding vezérigazgatója arról beszélt, hogy várhatóan Vince Mátyás egykori MTI-elnök irányításával közös szerkesztőséget hoznának létre.

Szerkesztőségi összevonásra lehet számítani

Ezek a fejlemények azonban jelenleg csak tovább növelik a bizonytalanságot a Népszava háza tájékán, hiszen vélhetően a szerkesztőségeket összevonnák, ami azt is jelentené, hogy a Népszava meglévő stábjából nem mindenki kerülne át az új cégbe. Sőt egyes információink szerint a háttérben új munkatársak toborozása is megkezdődött, hogy a lapot megreformálják.

Simicska segített a Népszavának

Eredetileg hetilapként indultak

A Népszava első változata 1877 májusában indult Budapesten Külföldi Viktor szerkesztésében, eredetileg csak hetente egyszer majd háromszor jelent meg, napilappá csak 1905-ben alakították át.

A Népszavának egyébként akár jót is tehet egy új befektető megjelenése, hiszen az 1877-ben alapított lap olyannyira rossz helyzetben van, hogy korábban folyosói pletykaként még az is felmerült, hogy esetleg a nem éppen baloldaldali, bár Orbán Viktorral egy ideje szembehelyezkedő Simicska Lajos vásárolná meg azt. A találgatásokat pedig csak fokozta, amikor Simicska cégei egyre többször helyeztek el reklámot a lapban, illetve itt adta emlékezetes, a végül a G-naphoz vezető exkluzív interjúját is az üzletember, amikor az Orbán-kormány bevezette a reklámadót, ami a Simicska-féle HírTV-nek is komoly érvágásként érkezett. Simicska ezzel az interjúval, illetve a hirdetésekkel akkor nem kis segítséget nyújtott a Népszavának, bár az olvasók közül voltak, akikben rossz érzést váltott ki, hogy a kiadó anyagi támogatást fogadott el attól az üzletembertől, aki éveken át Orbán Viktor kormányzásának egyik nagy nyertese volt, és akit korábban sokszor keményen bírált a napilap.

Így került Marquardtól több áttétel után a Magyar Hírlap Széles Gáborhoz

Úgy gondoljuk, érdemes lehet a Magyar Narancs korabeli cikkét is felhasználva felidézni  olvasóink számára, hogy hogyan is került Jürg Marquardtól a Magyar Hírlap Széles Gáborhoz.

A rendszerváltás korában még fénykorát élő, nemritkán százezer fölötti példányszámokat produkáló Magyar Hírlapot eredetileg Robert Maxwell vette meg a privatizáció során az államtól, azonban az 1991-es halála után szétesett a sajtóbirodalma, így vette azt át Jürg Marquard. A szerkesztőség ekkor még abban bizakodó volt, hogy egy pártoktól független, üzletileg sikeres sajtóorgánumot készíthetnek. Néhány év múlva azonban Marquard is bedobta a törülközőt.

Az üzletembert 1998-ban az Orbán-kormány vételi ajánlattal kereste meg a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül. Marquard eleinte nyitott volt az üzletre, de részben a hazai baloldal és a liberálisok lobbizásának köszönhetően – végül egy másik svájcinak, illetve ez utóbbi magyarországi cégének, a Ringier Kiadó Kft.-nek (a mai Ringier Axel Springier Magyarország elődjének) adta el az újságot. Az MH azonban 2001 és 2004 között kétmilliárdos veszteséget halmozott fel, ezért 2004 őszén a kiadó (amely egyben a Népszabadság többségi tulajdonosa volt ekkortájt) úgy döntött, hogy megszabadul a laptól. Elhatározásában állítólag az is szerepet játszott, hogy a negyvenezer körüli olvasótábort be akarta csatornázni a Népszabadságba.

Ezután 2004. október 29-én a Ringier közölte, hogy nem finanszírozza tovább a veszteségeket, ezért november 6-án megszünteti a Magyar Hírlapot. Ígéretét nem tartotta be, az utolsó lapszám ugyanis már csak vendégoldalak formájában jelenhetett meg a Magyar Nemzet és a Népszava hasábjain. A lap munkatársai a bezárás előtt felajánlották, hogy ingyen teleírják az újságot, csak tartson ki a kiadó addig, amíg sikerül vevőt találni. Kérésük azonban nem talált meghallgattatásra, sőt eldurvult a viszony a kiadóval, mivel a munkatársak a vendégoldalakon negatív tartalmú cikkeket is írtak a kiadóról, amely pereket is kilátásba helyezett emiatt. A szakítás után Szombathy Pál vezetésével a régi szerkesztőség hetvenkét órán belül újra összeállt, és A Pont néven új lapot adtak ki. A létrehozott Pont MH Kft. bejelentette, hogy “több mint százmillió forintért” megvásárolja a Ringiertől a Hírlap és az online verzió kiadói jogait, illetve az előfizetői listát.

Az üzlet hátterében a nyomdatulajdonos Doktor Ferenc és cégei, az Adoc Interprint, illetve az Adoc Semic Kiadói Kft. álltak, de egy kisebb hányaddal beszálltak a Magyar Hírlap munkatársai is. Az A Pont Kft.-ben résztulajdonosként feltűnt az SZDSZ-es exminiszter, Csillag István kabinetfőnöke, Tóth Kamilla, aki egy ideig lapigazgatóként ténykedett az MH-nál. Doktor első perctől hangsúlyozta, hogy átmeneti megoldásról van szó, mindenképpen szeretne túladni a Hírlapon. 2005-ben a lapot Széles Gábor, a médiabirodalom építésébe kezdő Videoton-vezér vette meg.

FRISSÍTÉS: fenti cikkünk megjelenését követő napon, október 20-án hivatalosan is bejelentették, hogy a XXI Century Invest AG nevű cég megvásárolja a Népszavát és a Geomédia kiadó lapjait

A témáról interjút olvashatnak Gál J. Zoltánnal, a Vasárnapi Hírek főszerkesztőjével, aki bejelentette, hogy összevonják a Vasárnapi Hírek és a Népszava szerkesztőségét. Azt is mondta, Jürg Marquard annak idején nem sejthette, hogy a Ringier ássa meg a liberális Magyar Hírlap sírját, azért nem adta a lapot Orbán Viktornak.

Gál J. Zoltán azt is mondta, hogy a Népszava és a Geomedia új tulajdonosát, a XXI Century Invest AG mögött lévő személyeket nem érdemes Pecinának tartani, inkább a Népszava megmentőit érdemes látni bennük.

Marquard nincs mögötte

Sokáig tartotta magát a feltételezés, hogy a XXI Century Invest AG mögött Jürg Marquard az egyik tulajdonos, de Marquard október 24-én a 24.hu megkeresésére sajtótitkárán keresztül azt közölte, ez nem igaz, neki és a Marquard-cégeknek sincs ehhez a mostani felvásárláshoz köze.

(Kiemelt kép: Jürg Marquard)

 

Ha még érdekli a reklámpiac: cmsales.hu (x)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik