Ellentétes az uniós joggal, ha valakit börtönbüntetéssel fenyegetnek azért, mert illegálisan lépte át egy EU-tagállam határát – mondta ki kedden az Európai Unió Bírósága. A döntés (amelyről a bíróság közleményét itt olvashatja) egy konkrét, francia bíróság előtt folyamatban lévő ügyben született, de hatással lehet a magyar menekültügyi politikára is, hiszen Magyarországon is hasonló szabályozás van érvényben.
A konkrét ügy még 2013 márciusában kezdődött, amikor a ghánai állampolgárságú S. Affumot a francia rendőrség feltartóztatta a La Manche-csatorna alagútjának bejáratánál. A belgiumi Gentből Londonba tartó nő egy olyan útlevelet mutatott fel, ami nem az övé volt, ezért őrizetbe vették, és kezdeményezték az átadását a belga hatóságoknak. Affum vitatta, hogy jogszerűen vették őrizetbe, így az ügye bíróság elé került, a francia bíróság pedig ez EU-s testülethez fordult, hogy úgynevezett előzetes döntéshozatalt kérjen.
Franciaországban börtönbüntetés fenyegeti az illegális határátlépést, az eljárás idejére pedig letartóztatásba lehet helyezni a gyanúsítottat. Az Európai Unió Bírósága szerint azonban ez ellentétes az úgynevezett visszatérési irányelvvel. E szerint ugyanis az illegálisan az EU-ban tartózkodókat ki kell utasítani, és visszaküldeni oda, ahonnan jöttek. Csak akkor lehet szabadságvesztésre ítélni valakit, ha a kiutasítás ellenére is az országban marad, vagy más, az illegális beutazással össze nem függő vétséget követ el.
A magyar büntető törvénykönyv önmagban nem az illegális határátlépést fenyegeti börtönbüntetéssel (a miatt szabálysértési, vagy úgynevezett idegenrendészeti eljárást indítanak), de börtönbe kerülhet, aki átmászik a déli határon felhúzott kerítésen, vagy megrongálja azt: előbbi esetben akár három, utóbbiban pedig öt év börtönbüntetést is lehet kapni. A gyorsított eljárásokban a bíróság általában kiutasításra ítéli a határon elfogottakat, de többen kaptak már felfüggesztett börtönbüntetést is.