Tudomány

Fajunk történetét írhatja át egy neandervölgyi combcsontja

24.hu
24.hu

2017. 07. 05. 11:26

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyi és a mai ember kapcsolata sokkal összetettebb volt, mint korábban gondoltuk.
Korábban a témában:

Egy, a Nature Communications folyóiratban megjelent új tanulmányban a kutatók azt írják le, milyen eredménnyel zárult egy 80 évvel ezelőtt felfedezett neandervölgyi combcsont elemzése. A 124 ezer éves maradványt Németországban találták meg.

A vizsgálat a neandervölgyi csontjában modern embertől származó DNS-eket mutatott ki. A felfedezés arra utal, hogy a mai embert is magába foglaló Hominini nemzetség Afrikán kívülre történő migrációja jóval korábban megkezdődött, mint eddig hittük.

Eddig a kutatók úgy gondolták, hogy a mai ember, a neandervölgyi és a gyenyiszovai közös őse 765-550 ezer éve élt. Bár a mai emberek felmenői egészen 60 ezer évvel ezelőttig Afrikában maradtak, a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak jóval korábban elterjedtek Eurázsiában. Megközelítőleg 50 ezer évvel ezelőtt aztán felmenőink és a neandervölgyiek kapcsolatba léptek egymással.

Az új eredmények azonban arra utalnak, hogy ez az elképzelés hibás. Úgy tűnik, hogy néhány Homo sapiens, vagy legalábbis igen közeli rokonaik már 270 ezer éve elhagyták Afrikát, és elvegyültek az európai neandervölgyiekkel. Ezek a korai vándorok aztán valamiért nem hagytak hátra maradványokat, igaz, genetikai nyomukat ki lehet mutatni a neandervölgyiek bizonyos generációiban.

A felfedezés igen jelentős, hiszen az eredmények segítségével tovább lehet pontosítani az emberiség történetét.

Fernando Racimo, a New York Genomközpont munkatársa és a tanulmány társszerzője szerint sokkal hálószerűbbnek látjuk a mai és az archaikus ember evolúciós történetét, mint tíz évvel ezelőtt.

Ez és a korábbi eredmények alátámasztják a gyakori kereszteződésekben gondolkodó modelleket

– mondta a kutató.

Az új vizsgálatban a szakértők azt a combcsontot tanulmányozták, melyet 1937-ben találtak egy délnyugat-németországi barlang, Hohlenstein-Stadel bejáratának közelében. A szakértők ezen lelet mitokondriális DNS-ét (mtDNS) elemezték. Mivel az mtDNS-ek anyai ágon öröklődnek, vizsgálatukkal nyomon követhető, hogy az egyes populációk mikor váltak szét.

Cosimo Posth, a Max Planck Intézet kutatója és a tanulmány vezető szerzője szerint a vadállat által roncsolt lelet elemzése felfedte, hogy a maradvány egy neandervölgyihez tartozott. A korábbi elméletek alapján fajunk több mint 550 ezer éve vált el ősi rokonunktól, az új elemzés azonban azt bizonyítja, hogy csupán 400 ezer éve.

Az utóbbi időben több olyan bizonyíték is előkerült, melyek átírhatják az ember történetét. A közelmúltban egy tanulmányban a kutatók arról írtak, hogy az emberi nem a Mediterráneumban, és nem Afrikában fejlődött ki, nagyjából egy hónapja pedig egy másik csoport azt jelentette be, hogy megtalálták az eddigi legkorábbi Homo sapiens maradványokat.

(IFL Science)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

MILAN, ITALY - OCTOBER 31:  A general view of the new Scientology Church is seen on the opening day on October 31, 2015 in Milan, Italy. The five-story, four-building, 258-windows, former headquarters of Philips and computer company Sun has been converted into a 10,000 square meter Scientology church and will be the largest of its kind in the world.  (Photo by Awakening/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.