A Keselyűkőként ismert oszlopon azonosított véset alapján valamikor időszámítás előtt 11 000. körül egy üstökös töredékei érték el a felszínt, óriási pusztítást idézve elő.
A különös ábrázolást a mai Törökország délkeleti részén található Göbekli Tepénél fedezték fel. A helyi épületek elhelyezkedése miatt a kutatók úgy vélik, hogy a településen a csillagászati és égi jelenségek megfigyelése kiemelten fontos volt.
Számítógép segítségével a szakértők elemezni tudták az asztronómiai szimbólumokként használt állatfigurákat, felismerve a csillagok mintázatát. Az analízis végén a csapat arra jutott, hogy az üstökös nagyjából Krisztus előtt 10950-ben csapódott be. Egy grönlandi jégmag vizsgálata megközelítőleg ugyanerre az időpontra utal.
A katasztrófa hatása, a rendkívül hideg időjárás nagyjából 1 000 évig tartott. A kutatók úgy gondolják, a jelenséget egy hatalmas, Belső Naprendszerből származó üstökös szétesése váltotta ki.
Martin Sweatman, az Edinburgh-i Egyetem mérnöke és a kutatás vezetője szerint Göbekli Tepe többek közt az éjszakai égbolt megfigyelésére is szolgált. A szakértő hozzátette, a település egyik oszlopa a pusztító eseménynek állít emléket.
A véset generációkon át igen fontos maradt a helyieknek, ami arra utal, hogy a kataklizma hosszú távú következménnyel járt. A Keselyűkövön a Föld forgástengelyében beállt változást is rögzítették az ősi csillagászok.
Nem ez az első eset, hogy sikerült azonosítani a 13 000 évvel ezelőtti becsapódás nyomait. Egy 2013-as tanumány például kimutatta, hogy az égitest valahol a mai Québec területén érte el a földfelszínt.
