Régóta foglalkoztatja a nyelvtudósokat az a kérdés, vajon milyen lehetett az első emberi nyelvek egyike, hogyan beszélhettek egymással őseink, milyen hangzókat használták, hogyan tagolhatták szavaikat, nehát egyszerűbb mondataikat.
Két nyelvész – Murray Gell-Mann az új-mexikói Santa Féból és Merritt Ruhlen a kaliforniai Stanford Egyetemről – megkísérelte most a lehetetlent, egészen 50 ezer évet mentek vissza modelljükkel az időben.
A két kutató 2200 élő és holt nyelvben vizsgálta meg a hangokat és a nyelvtani jellegzetességeket, mire összeállították elméletükkel a feltételezett ősember nyelvüket: a proto-nyelvet.
Úgy gondolják, nyomokat találtak arra nézve, hogy az ősi nyelv minden bizonnyal a szubjektum-objektum-ige – azaz alany-tárgy-állítmány mondatfelépítésre épült. A nyelvtudománnyal szakértői szkeptikusak Murray Gell-Mann és Merritt Ruhlen hipotéziseivel és nyelvrekonstrukciójával szemben.
