Tóth-Zsiga Borbála Macskakaparás című regénye egy harmincas nőről szól, aki pszichiátere tanácsára örökbe fogad egy macskát, ám hamar kiderül, hogy nem volt jó ötlet. Nyáry Krisztiánnal a a mentális betegségek ábrázolhatóságáról is beszéltek.
depresszió
Érdekes jótékony hatását fedezték fel a kutatók.
A mentális betegségek esetében viszont épp az ellenkezőjét tapasztalta: azoknál mintha nem működne a normális empátia.
A Dunaújvárosi Tankerületi Központ sajnálatosnak tartja, hogy az öngyilkossági gondolatokat ébresztő bántalmazásról szóló felvételeket nem nekik adták át.
Nem élvezi az életet, mióta szklerózis multiplexszel diagnosztizálták.
Akár össze is mehet a hímvessző, és megnő a prosztatarák kockázata is, de a nőknél is súlyos problémákat okozhat a szexmentesség.
A sportvilág sokkos állapotban van, mert elveszített egy tehetséges sportolót.
Feleslegesség-érzés, a magányból fakadó depresszió, szegénység: számtalan nyugdíjas küzdött ezzel a hetvenes-nyolcvanas években.
A nő szerint az anyja a hibás, de a férjének is képtelen megbocsátani.
A fitt gyerekek ráadásul a depresszióra és a szorongásra is kevésbé hajlamosak.
Érdekes eredményeket hozott a Semmelweis Egyetem új kutatása.
A depressziót, a mentális gondokat és az alkoholproblémát maga mögött hagyva remek idővel nyerte meg a brit bajnokságot.
Az egyik jelenség, amit a „rohanó világgal” szokás kapcsolatba hozni, az a kiégés. De mi is valójában a kiégés, és hogyan győzhetjük le?
A depresszió az egyik leggyakoribb mentális betegség, ennek ellenére máig rengeteg tévhit övezi. A társadalom jelentős része még manapság is bagatellizálja a mentális problémákat, a mítoszok pedig hozzájárulhatnak a depressziósok megbélyegzéséhez, valamint elriaszthatják az érintetteket attól, hogy beszéljenek a tüneteikről, segítségért folyamodjanak, illetve kezelést kérjenek. Ebben a cikkben azokat a hiedelmeket és félreértéseket tisztázzuk, amelyek legtöbbször felmerülnek az emberekben a depresszióval kapcsolatban.
Nemcsak a testi betegségeink vannak hatással a lelkünkre, a hangulatunkra, hanem ez fordítva is igaz: a lelki problémáknak is vannak testi megnyilvánulásai.
Az évkezdés mindannyiunk számára embert próbáló időszak. Az ünnepek elmúlnak, visszatérünk a mindennapi rutinba, mindezt ráadásul úgy, hogy a zord, sötét télből még két hónap hátra van. A január elsejével járó újévi fogadalmak pedig igen gyakran változnak teherré már a legelején, hiszen sokan érzik a nyomást, hogy változtassanak vagy javítsanak valamit az életükben. És mint azt már jól tudjuk, a folyamatos levertség, a rossz hangulat és a stressz együttese rövid úton depresszióhoz vezethet.
A depresszióval muszáj foglalkozni, mivel a betegség napjainkban egyre több embert érint. A koronavírus-járvány után ráadásul még tovább romlott
A depresszió sok embert érint, de úgy tűnik, hogy nem véletlenszerűen alakul ki. Közrejátszik a genetikai hajlam, és tudományos vizsgálatok alapján statisztikailag kimutatható, hogy milyen személyiségtípusoknál alakul ki a leggyakrabban.
Hiányzik neki a papi lét, jár misére és felnéz Karsai Dánielre.
A kulcs persze itt is a dopamin.
Aki letargiában, levertségben, netán depresszióban szenved, gyakran szembesül azzal, hogy nincs kedve semmihez, semmibe sem tud belefogni. Több olyan hobbi is van azonban, amely segíthet átlendülni az ilyen helyzeteken.
A WHO szerint a világon minden harmadik embernek vannak depressziós periódusai, Magyarországon a felnőtt lakosság 7 százaléka él ezzel a mentális problémával, 15 százalékuk pedig legalább egyszer átélt már ilyen epizódot.
Közeledik az év vége, ami együtt jár a korai sötétedéssel, a borús, hideg napokkal, a szokásos, év végi nyűgökkel. Mindnyájan átéltük már az ezzel járó rosszkedvet, ami akár szezonális depresszióhoz is vezethet. Mutatunk pár tippet, ami segíthet, hogy elűzzük a rosszkedvet és színesebbé varázsoljuk a novemberi hétköznapokat.
Luiz Schwarcz Brazília legnagyobb könyvkiadójának alapítója, egy magyar holokauszttúlélő fia, és bipoláris depressziós. Most Légszomj című könyvében írta meg a saját és apja történetét. Interjú.
