Kultúra

7 elfeledett horror, amit érdemes újra felfedezni

Muchichka László
Muchichka László

Ügyeletes jó zsaru. 2017. 10. 02. 16:53

Az elmúlt hetekben két új horror, az AZ és az Egyenesen át is rebootolt témát vitt vászonra. Itt van néhány javaslatunk, amit feldolgozni nem, de meg- vagy újranézni kötelező.

A fehér ruhás hölgy (1988)

Nem, nem írtam el a címet, nem a 2012-es Daniel Radcliffe főszereplésével készült és erősen közepes alkotásra, A fekete ruhás nőre gondoltam, és nem is a gazdag és excentrikus nagybátyjuk öreg kastélyába költöző Marian és Laura történetét feldolgozó A fehér ruhás nőre, hanem az ifjúsági horrorfantasyre, A fehér ruhás hölgyre, amelynek  főhőse az elég élénk fantáziájú Frank, aki Halloweenkor társai tréfája miatt egy szekrénybe zárva tölti az éjszakát. Magányában azonban egy furcsa természetfeletti jelenségre lesz figyelmes: mégpedig egy fiatal lány szellemét látja, nem sokkal később pedig megjelenik az a férfi is, aki meggyilkolta őt. Természetesen Frank is veszélybe kerül, de nyomozni kezd, hogy ki a titokzatos gyilkos, akiről nem lehet eldönteni, hogy élő ember, vagy szintén szellem. A nyomozást nehezíti, hogy a kísértetek beépülnek a kisváros életébe, sőt, maga a fehér ruhás hölgy is egyre gyakrabban jelenik meg. A film akár egy Stephen King-adaptáció is lehetne, de semmi köze a horror nagymesteréhez. A történet eleje ugyan szintén felnövéstörténet, mint az AZ esetében, ami utána szépen áttér a horrorra, de SK csak inspiráló erő volt ehhez a filmhez.

A kígyó és a szivárvány (1988)

Ha azt hiszed, már mindent láttál zombitémában, akkor ez a Wes Craven-féle (neki köszönhetjük a Rémálom az Elm utcábant amúgy), klasszikus woodoo-világba visszahelyezett filmet kell megnézned. Ebben a hihetetlenül szürreális, őrült vizualitással készült horrorban egy idő után már nem lehet megkülönböztetni a valóságot a hallucinációtól, és a néző mellett a főszereplő Dennis Alan (Bill Pullman) is csak sodródik az eseményekkel. A cinikus kulturális antropológus eredetileg egy olyan por miatt érkezik Haitire, ami állítólag képes visszahozni az embert a halálból. A csodaszert kutatva viszont sokkal durvább dolgokba botlik, mint holmi élőhalottak.

A Cat in the Brain (1990)

Ez a film a legendás horrorrendező, Lucio Fulci legutolsó munkája, amely egyben a koronát is felteszi munkásságára. Egyfajta ars poetica, amely bemutatja, ez a műfaj nem öncélú, hanem a halál kérdését körbejáró zsáner, amely ideális esetben különböző szociális kérdésekkel is foglalkozik. A Cat in the Brain esetében például a háborús bűnösökkel való bánásmódot, a vallási bigottságot és a hagyományok tiszteletét boncolgatja úgy, hogy közben utazást teszünk a torzult személyiségek és a pszichopaták elméjébe. A film egy gyönyörű játék valóság és képzelet határán, ahol egy horrorfilmrendező éppen két filmet készít egyszerre, a szörnyű képek (gyilkos kannibálok és náci gyilkosok) pedig a munkán kívül is kísértik. Pszichológushoz fordul, de idegösszeroppanása miatt már egyre jobban elmosódnak a határok. A gore elemek miatt kizárólag 18 éven felülieknek való móka.

Az elcserélt gyermek

Peter Medak, vagyis Medák Péter neve alig ismert nálunk, pedig a Magyarországról 1956-ban emigrált filmes szakember rendezett Minden lében két kanál, Alfa holdbázis, Angyal, Remington Steele, Magnum, Alkonyzóna, Mesék a kriptából és Gyilkos utcák epizódokat, az új évezredben pedig Hetedik mennyország, Drót, Doktor House, Döglött akták, Breaking Bad, illetve Hannibal részeket is. Emellett nagyjátékfilmeket is készített, amelyek egytől egyik valamilyen horror vagy bűnügyi témát dolgoztak fel. Ilyen a Lény 2, a Rómeó vérzik, A Kray-fivérek és Az elcserélt gyermek is. Ebben a filmben az öregedő zenetanár feleségét és lányát halálra gázolja egy teherautó, aki gyászában vidékre költözik, munkát vállal egy iskolában és vásárol egy bazi nagy házat. Természetesen az ingatlanban fura dolgok történnek, ahogy ez egy szellemházas horrortól el is várható, viszont a mai tucatalkotásokkal ellentétben kiváló atmoszférával rendelkezik, amit egy tökéletes finálé tesz teljessé.

A látszat öl (1995)

Clive Barker író fejéből olyan borzalmak ömlöttek, mint a Hellraiser, a Kampókéz, vagy Az éjszaka öl, de eddigi utolsó (és egyben második nagyjátékfilmes) rendezése A látszat öl még ezeknél is érdekesebb darab, hiszen egyszerre okkult detektívtörténet, darabolós horror és noir is. Elég traumatikus alkotás, amelyben Harry D’Amour detektív nyomoz egy rosszul elsült bűvésztrükk kapcsán. Néha bántóan B-kategóriás a film, a bántóan B-kategóriás Scott Bakulával a főszerepben, gagyi digitális trükkökkel, viszont ha ezt elnézzük, még jól is szórakozhatunk.

Stephen King: Az eminens (1998)

Nyilván sokakban felmerül, mennyire lehet nagy nívót képviselő alkotás az a film, amelynek címében direkt benne van a Stephen King-hívószó, de nyugalom, ez elsősorban annak köszönhető, hogy a forgalmazó úgy ítélte meg 1998-ban, hogy a Közönséges bűnözőkkel befutott Bryan Singer nem túl vonzó név még. Ez a Stephen King-mű egyébként az író azon kevés alkotásai közé tartozik, amiben nincs semmiféle természetfölötti erő, a parafaktort pedig az adja, hogy történelmi borzalmak bármikor újra megtörténhetnek. A film főszereplője egy középiskolás fiú, aki rájön, hogy a szomszédja álnéven élő náci háborús bűnös. A srác megzsarolja az öreget, akivel végül abban maradnak, hogy  nem jelenti fel, ha a volt SS tiszt mesél neki a haláltáborokról. Az amerikai fiú azonban egy idő után zsarnokabb lesz az öreg nácinál, és tökéletesen kontrollt veszít.

Hasznos holmik (1993)

Újabb Stephen King-adaptáció, amelynek középpontjában egy Leland Gaunt nevű ószeres és annak boltja, a Hasznos holmik áll, ahol rejtélyes módon mindenki pont azt a nehezen beszerezhető tárgyat kapja meg mindig, amire nagyon vágyik. Egy házvezetőnő például egy zománcüveg lámpaernyőt, egy tizenéves srác egy Sandy Koufax igazolókártyát, egy ruhaszalon tulajdonosa pedig egy ősi imakorongot. A bolt további furcsasága, hogy Mr. Gaunt mindig csak annyi pénzt kér el az emberektől, amennyi éppen a vevőnél van (ergo nagyon jutányosan lehet hozzájutni egy-egy dologhoz), viszont cserébe mindig egy kis csínytevést kér. A nyugodt békés kisváros élete ettől egyik pillanatról a másikra felborul, két békés háziasszony például böllérkéssel mészárolja le egymást, és ez még csak a kezdet.

 

A kiemelt kép A látszat öl című filmből való.
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Male doctor working on desk with laptop computer and paperwork on his desk. Medical concept by doctor on computer in office with stethoscope over hospital background.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.