US President Donald Trump (C) makes his way to board Air Force One in Riyadh as he head with the First Lady to Israel on May 22, 2017. / AFP PHOTO / MANDEL NGAN
Külföld

Eljárták a harci táncot – mit csinált Donald Trump Szaúd-Arábiában?

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2017. 05. 22. 18:06

Miért beszél mindenki Donald Trump Szaúd-Arábiában tett látogatásáról?

Azért, mert a királyság meglátogatása és a szaúdi királlyal kötött megállapodások nagy valószínűséggel kijelölik a Trump-adminisztráció közel-keleti politikáját. Az Obama-kormányzat idején az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia kapcsolata nem volt felhőtlen – Obama kritizálta a királyi családot emberi jogi ügyek miatt, valamint nem avatkozott be a szíriai polgárháborúba, melyben a királyság a kezdetektől érintett volt. Az Obama-adminisztráció hozta tető alá a megállapodást Iránnal is, amely a perzsa ország elleni nemzetközi szankciók feloldásához vezetett. Ez komoly feszültségeket szült a szaúdi királyi házzal, amelynek Irán mind politikai, mind vallási értelemben riválisa, két úgynevezett proxy háborúban is szemben állnak egymással, Jemenben és Szíriában.

Miért olyan fontos a Szaúd-Arábia a Közel-Kelet politikai térképén?

A szaúdi királyság az Egyesült Államok legrégebbi szövetségese a Közel-Keleten, Izrael mellett. A szaúdi király hatalmát az Iszlám szent városainak, Mekkának és Medinának a védelméből származtatja, így befolyása gyakorlatilag a világ összes szunnita muszlimjára kiterjed, nem is beszélve a királyság kőolajkincseiről. A világon a legolcsóbban kitermelhető kőolaj található Szaúd-Arábiában, amely egyben a világ második legnagyobb olajmezője. Az Egyesült Államok a királyság megalakulása óta a legfontosabb vásárlója ennek az olajnak.

Milyen üzletet jelentettek be Trump látogatása során?

110 milliárd dolláros fegyverüzletet és 200 milliárdos egyéb beruházásról szóló megállapodást jelentettek be. A korábbi amerikai kormányok is biztosítottak hadihajókat, tankokat és más harci járműveket Szaúd-Arábiának, de most olyan új eszközöket is eladnak majd, amelyek azelőtt szóba sem jöhettek volna. Ilyen például a kifinomult THAAD rakétavédelmi rendszer, vagy a kibervédelmet erősítő, légi információgyűjtésre szolgáló és határvédelmi eszközök.

A védelmi megállapodások mellett az amerikai üzleti élet vezetői egy gazdasági fórumon – Trump látogatásával egy időben – üzleti megállapodásokat is kötöttek, melyek a 200 milliárd dollárt is meghaladhatják következő 10 évben. Olyan amerikai nagyvállalatok léptek beruházási partnerségre a királysággal, mint a hatalmas magántőke-befektetési vállalat, a Blackstone Group, amely a szaúdi szuverén vagyonalappal együtt 40 milliárdot szánna infrastrukturális projektekre az Egyesült Államokban. A. Schwarzman, a Blackstone elnöke és vezérigazgatója mellesleg igen közel áll Trumphoz, ő a feje a Fehér Ház gazdasági tanácsadói testületének is.

RIYADH, SAUDI ARABIA - MAY 21: (----EDITORIAL USE ONLY – MANDATORY CREDIT - "BANDAR ALGALOUD / SAUDI ROYAL COUNCIL / HANDOUT" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS----)US President Donald Trump, US First lady Melania Trump (2nd R), Saudi Arabia's King Salman bin Abdulaziz al-Saud (2nd L) and Egyptian President Abdel Fattah el-Sisi (L) put their hands on an illuminated globe  during the inauguration ceremony of the Global Center for Combating Extremist Ideology in Riyadh, Saudi Arabia on May 21, 2017. Bandar Algaloud / Saudi Royal Council / Handout / Anadolu Agency
Fotó: Europress

Obama is adott el fegyvereket Szaúd-Arábiának. Miért más ez a helyzet?

Az Obama-kormányzat fegyvereladásai nem célozták a szaúdi hadsereg teljes körű felszerelését, és ami a legfontosabb, nem garantálták a rakétavédelmét Iránnal szemben. A királyság Obama ideje alatt – úgy értékelve, hogy szövetségese nem biztos, hogy garantálja a védelmét – komoly fegyverkezésbe kezdett. A jemeni háborúban a szunnita kormányzatot támogató szaúdiak már a konkrétan szembekerültek a siíta huszi lázadók pártján álló Iránnal, amely felkészültebb hadsereggel és nagyobb embererővel is rendelkezik. A mostani amerikai fegyvereladás ezt hivatott kiegyensúlyozni. Emellett Trump elnök voksát is jelenti az iráni teokráciával szemben.

Mi baja van Szaúd-Arábiának Iránnal?

Iránnak mindig is voltak birodalmi törekvései, amelyek az arab tavasz után meg is nyilvánultak a térségben. Irakban és Szíriában iráni, illetve Irán-közeli csapatok harcolnak az Iszlám Állam ellen, Libanonban és Jemenben is rendelkeznek hadsereggel. Több közel-keleti elemző látja úgy, hogy Irán hosszú távú terve a perzsa birodalom kiterjesztése Teherántól Bászrán és Damaszkuszon keresztül Szanaáig. Szaúd-Arábia ugyancsak régóta törekszik vezető szerepre, elsősorban a szunnita muszlimok között.

Ideológiai ellentét is feszül a két ország között. Irán síita, míg Szaúd-Arábia hagyományosan szunnita, mindketten az Iszlám egyedül helyes értelmezőjeként értékelik magukat.

Trump több muszlimellenes kijelentést is tett az elnöki kampánya során. Ez mennyiben hátráltatta a tárgyalásokat?

A jelek szerint semennyire. A szaúdi király, Szalmán bin Abdel-Azíz személyesen fogadta az elnököt a repülőtéren (holott előfordult, hogy Obama elé nem ment ki), és királyi fogadtatásban részesítették Trumpot, aki nemcsak a szaúdi királyi házzal, de az öbölmenti országok több képviselőjével is találkozott látogatása során. Bár beszédében erre külön nem tért ki, de nyilvánvaló, hogy Trump Szaúd-Arábia mellett tette le a voksát Iránnal szemben. Ez alighanem azt jelenti, hogy az Obama által tető alá hozott iráni atomegyezség rövid távon megy a levesbe.

Milyen megállapodást kötött az Obama-kormány Iránnal?

Iránt az atomprogramja miatt nagyon komoly nemzetközi szankciók sújtották az ENSZ, az EU és az Egyesült Államok részéről, több mint 160 milliárd dolláros veszteséget okozva az országnak. Az Obama-adminisztráció elérte, hogy cserébe a szankciók feloldásáért Irán álljon el attól, hogy nukleáris fegyvereket fejleszt, mely vállalásának a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése szerint Irán eleget is tett. Az egyezség kritikusai –például a Szaúd-Arábia – szerint azonban Irán valójában nem hagyott fel az atomfegyverkezésével, és beavatkozása a térség háborúiba komoly aggodalomra ad okot.

Trump nem azzal kampányolt, hogy Amerika ki fog maradni az olyan konfliktusokból, mint az iraki és afganisztáni háború volt?

De. És a mostani látogatás fejleményei sem jelentenek direkt beavatkozást a térségben, de kijelölik az Egyesült Államok visszatérését az Obama elnökségét megelőző évtizedek külpolitikájához.

Mi az oka, hogy Trump izolációs politikája éles fordulatot vett az utóbbi hetekben? Először megbombázta a szíriai kormányerők repülőterét, mert állítólag ideggázt vetettek be, most pedig elköteleződik Szaúd-Arábia mellett?

Elemzők szerint a hirtelen váltás a tanácsadók erőviszonyait tükrözi. Jared Kushner, Trump veje kiváló kapcsolatokat ápol Izraellel (Ivanka Trump miatta felvette a zsidó vallást is), a befolyása pedig egyre erősödik Trump felett. Kushner Izraelt pártolja, Izraelnek pedig Irán ugyanolyan fenyegetést jelent, mint Szaúd-Arábiának, a két ország el is kezdett közeledni egymás felé.

 Trump a sajtófelvételeken kardos szaúdi férfiakkal táncolt…

Igen. Ezt a hagyományos törzsi táncot Ardah-nak nevezik, egy harci tánc, amelyet eredetileg a háborúba vonulás előtt, karddal jártak a szaúdi törzsek férfitagjai. Bár napjainkban már kulturális rendezvényeken is előfordul, de szimbolikus jelentőséggel bír, mint minden a Közel-Keleten.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

hacker at work with graphic user interface around
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.