Brüsszel, 2016. december 15.
Az Európai Tanács által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b2), Robert Fico szlovák (j2) és Gottfried Péter, a kormányfő külpolitikai tanácsadója (b) a visegrádi csoport vezetőinek megbeszélésén, amelyet az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója előtt tartanak 2016. december 15-én. (MTI/Európai Tanács/Marie Sandon)
Külföld

Torkán akadtak a menekültek a V4-eknek

24.hu
24.hu

2017. 01. 17. 20:19

A felelősség és szolidaritás eszméinek hatékony alkalmazása továbbra is közös cél

– olvasható az Európai Tanács decemberi, a migráció belpolitikai vonatkozásairól szóló döntésében. A szlovák elnökség sikerként értelmezi a megfogalmazást, azt állítva, hogy a „hatékony szolidaritás” felfogása – amelynek értelmében a tagállamok dönthetnek, milyen mértékben kívánnak részt vállalni a migrációs válság közös kezelésére tett erőfeszítésekben, anélkül, hogy ténylegesen menekülteket fogadnának be – többségi támogatást szerzett.

A helyzet azonban ennél összetettebb.

Szlovákia a vaskos migrációs dossziét jórészt érintetlenül adta át a máltai elnökségnek az Európai Tanácsban. A nemzeti álláspontok még a nyugati tagállamok körében is megosztottak, a közelgő holland, francia és német választások pedig aligha könnyítik majd meg a kompromisszum idei elérését. A Visegrádi csoport (V4) – Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország – jelentős összefogással regionális „játékossá” nőtte ki magát a vita során. A „rugalmas”, majd „hatékony szolidaritás” egyhangú támogatásán túl, a V4-ek harmadik országgal való együttműködést javasolnak a Törökország és az EU közti migrációs egyezmény mintájára létrehozott megegyezéseken keresztül, továbbá az EU külső határainak fokozott védelmét erősítenék, amelynek keretében készek növelni kötelezettségvállalásaikat. A V4-ek számára közös és elsődleges igény mutatkozik továbbá a schengeni rendszer működésének teljes visszaállítására.

Összehasonlító cikkünkben megvizsgáljuk, hogy áll most a helyzet a Visegrádi országokban.

Szlovákia: Az elnökség hatása

2016 elején hangzott el a szlovák miniszterelnök, Robert Fico hírhedtté vált kijelentése, miszerint meg akarja akadályozni „egy egységes muszlim közösség kialakulását az országban”. E mondat a választási kampány csúcspontján hangzott el, holott Szlovákiában gyakorlatilag nincsenek se migránsok, se menekültek. A 2015 tavasza és ősze között készült közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy jelentősen megnőtt azok száma, akik szerint a migráció az érintő legfontosabb kérdés.

A független ország 1993-as megalakulását, majd 2004-es EU csatlakozását követően Szlovákia elfogadott és fenntartott egy nagyon szigorú és eltántorító migrációs és menekültügyi eljárást, ellenezve minden további harmonizációra és teher megosztásra vonatkozó EU-s kezdeményezést. Dacára az ország soknemzetiségű történetének, valamint a jelentős magyar és roma kisebbség jelenlétének, Szlovákia a „kulturális homogenitás” talaján áll, ezt pedig jelentős politikai konszenzus övezi.

Miután a migráció központi uniós kérdéssé nőtte ki magát, a szlovák belpolitikai diskurzusba is utat talált. A balközép SMER–SD párt által dominált kormány az témát erőteljesen biztonságpolitikai ügyként kezelte a főként muszlim migránsok kulturális beilleszkedésének lehetetlenségét hangsúlyozva. Ezzel együtt Robert Fico harmadik mandátumát nyerte el, habár elvesztette abszolút többségét. Habár a kormány relatíve EU-párti, nem átallott „EU-diktátumról” beszélni, amint a menekültek elosztásának kvótás terve terítékre került, és Magyarországgal együtt pert indított a Tanáccsal szemben az ideiglenes újraelosztási rendszer miatt.

A szlovák retorika azonban a soros uniós elnökség átvételével alábbhagyott, habár az EU külső határainak védelme továbbra is központi téma maradt.

A határok ilyen mértékű gyengesége akár végzetes is lehet az EU tekintélyére, adminisztrációs, politikai és szociális felszívóképességére nézve

– mondta Igor Slobodník, Szlovákia különleges megbízatású nagykövete az EurActiv.sk-nak.

A szlovák kezdeményezés a hatékony szolidaritásra kétségtelenül nem nyerte el minden tagállam támogatását. Mindazonáltal a diplomaták úgy vélik, képes volt lenyugtatni a tárgyalást egy nagyon vitás, bizalmatlan és egymásra mutogató helyzetben. „Sose hallanak majd úgy dicsérni a tervet, mintha tökéletes volna. A »rugalmas« szolidaritás elnevezés szerencsétlen ugyan, de a rendszer, amely a szolidaritás egyetlen formájához ragaszkodik, tarthatatlan”, mondta Ivan Korčok, a szlovák EU elnökség meghatalmazottja. Úgy véli, a dublini rendszer elvén nem lehet változtatni, mivel az „szívó –hatást” idézne elő. „Nem így maradhat fenn a schengeni rendszer”- mondta. A menekültügyi eljárások messzemenő harmonizációja, amely ugyancsak része a Bizottság tervének, szintén nem járható út Szlovákia számára.

Zuzana Števulová, a Leage for Human Rights (Szövetség az Emberi Jogokért) civil szervezet tagja úgy véli, a Közös Menekültügyi Rendszer valamennyi reformjának azt a célt kell szolgálnia, hogy a megkerülés helyett a részvételt motiválja.

Ha valóban közös menekültügyi rendszert akarunk létrehozni, ugyancsak nincs hely benne tranzit országok számára.

Ugyanakkor felelőtlennek tartja az olyan országok kétségeinek könnyelmű figyelmen kívül hagyását, mint a Visegrádi országok, melyek attól tartanak, hogy nem lesznek képesek a menekültek integrálására.

2015 végén Szlovákia önkéntesen betelepített 149 iraki keresztényt, akik megszerezték a menekült státuszt humanitárius alapon. Máig csupán 89 maradt. A többi – honvágyra hivatkozva – visszatért Irakba

– mondta Petra Achbergerová, a Migrációs Hivatal Migráció és Integráció osztályának vezetője. Mindezidáig Szlovákia 100 menekült átvételére tett ígéretet Görögországtól önkéntesen, valamint 500 ösztöndíjat ajánlott fel szíriai fiatalok számára. Ausztriát is kisegítette, amikor több mint ezer menekültet szállásolt el ideiglenesen, akik Ausztriában adták be kérelmüket. A civil szektor és önkéntesek tömegei erős elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot a migrációs krízis tetőfokán, amikor segítettek és szervezték a segítséget a balkáni útvonalon áthaladó menekültek számára.

Csehország: Elkötelezettség a határok mellett

A migráció Csehországban is a politikai diskurzus domináns témájává vált az elmúlt két évben. A migrációt érintő nyilvános vita radikalizálódott, valamint egy új bevándorlásellenes mozgalom is szerveződött, ennek többek között a Közvetlen Demokrácia Pártja (Party of Direct Democracy) is tagja, mely a hatodik legsikeresebb párt volt a 2016-os regionális választásokon. Ennek ellenére a valós politikai irányvonal nem változott a migrációs krízist megelőzőhöz képest, mondta Miroslav Mareš, a Masaryk Egyetem politikatudományi professzora. Az állam és nem állami szereplők külhoni tevékenysége jelentőssé vált, mint például a cseh rendőrség munkája az EU külső határán, vagy a nonprofit szervezetek migránsokat segítő tevékenysége Európán keresztül vezető útjuk során.

A cseh Belügyminisztérium úgy véli, a jelenlegi európai menekültügyi rendszer nem működik megfelelően. A minisztérium ugyanakkor a tervezett változtatásokat is kritikával illeti.

Még ha végre is tudjuk hajtani a tervezett rendszer intézkedéseit, az nem fog a beáramló migránsok számának jelentős csökkenéséhez vezetni,

– mondta a minisztérium szóvivője, Hana Malá. A Dublini Rendszer revíziójának leginkább problémás pontja a menekültek újraelosztása, a cseh belügyminisztérium szerint az újraelosztásnak nem szabadna kötelezőnek lennie. Csehország támogatja Szlovákia „hatékony szolidaritás” felfogását, de a menekültek újraelosztása helyett az Európai Menekültügyi Ügynökség valamint az Európai Határ- és Partiőrség erőteljesebb bevonására koncentrálna.

A nem kormányzati szervezetek véleménye nem egyezik a cseh kormányéval. Martin Rozumek, az Organization for Aid to Refugees (Szervezet a Menekültek Megsegítésére) képviselője és Zuzana Števulova, a szlovák League for Human Rights (Szövetség az Emberi Jogokért) tagja például kidolgoztak egy alternatív tervet. A szerzők úgy vélik, a V4-eknek javasolniuk kellene egy európai menekültügyi rendszer felállítását, mely összehangolt menekültügyi eljárásokon alapulna, a sikeres kérelmezőknek pedig szabad mozgást engedélyezne az EU határain belül.

ALEPPO, SYRIA - FEBRUARY 08: Syrians who flee the attacks of Syrian and Russian air forces, shelter at tents and try to live their lives with humanitarian aid send by Turkey, at the Bab al-Salameh border crossing on Turkish-Syrian border near Azaz town of Aleppo, Syria on February 08, 2016. Fatih Aktas / Anadolu Agency
Menekültek a szír – török határnál (Fotó: Europress)

Közel 1500 ember kér menekültstátuszt évente Csehországban, a szír és az afgán kérelmezők adják a legkisebb részüket. A nonprofit Multicultural Center Prague szervezet tagja, Zuzana Schreiberová úgy véli, ez a befogadóállomások rossz állapotának köszönhető, melyekben a migránsokat elhelyezik.

Túlnyomó többségük inkább tovább megy, főként Németország felé

– magyarázta Schreiberová. A Cseh Köztársaság korlátozott mennyiségű menekültet fogad be, átlagosan minden harmadik kérelmet fogadnak el.

Magyarország: Hotspotok Schengenen kívül

Súlyos népszerűségvesztésből evickélt ki a magyar kormány a menekültválság hullámát meglovagolva. Magyarország elsőként húzott fel kerítést a migránsok távol tartására, Orbán Viktor pedig kezdetektől elutasította a menedékkérők elosztásán alapuló kvótamechanizmust, a kontinens külső határainak védelmét szorgalmazva.

Fidesz-KDNP kormányzat folyamatos bevándorlásellenes kampányával, valamint a menekültek kriminalizálásával tudatosan idegengyűlölő hangulatot keltett a társadalomban. Orbán leszögezte például, hogy minden terrorista migráns, a kérdés csak az, hogy mikor érkezett Európába. Tavaly a Tárki szerint rekordmértéket öltött az idegengyűlölet (58 százalék). A tavaly októberi magyar népszavazás érvénytelen lett ugyan, de a résztvevő 3,3 millió ember 98 százaléka a kvóta ellen szavazott.

A magyar kormány menekültválságra adott válaszát belpolitikai célok, a Fidesz saját népszerűségének bebetonozása motiválta a félelemérzet mesterséges fenntartásával

– mondta Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, aki szerint az érvénytelen magyar népszavazást nem lehetett sikerként kommunikálni Brüsszelben.

Ezzel szemben értékelvű politikai motivációt lát a kormány intézkedései mögött Gallai Sándor, a Migrációkutató Intézet tudományos igazgatója.

Az Orbán-kormány etnikailag homogén társadalomban gondolkozik, amely egybecseng a magyar társadalom véleményével; bevándorlás helyett például családpolitikával kíván megoldást nyújtani a demográfiai problémákra

– mondta Gallai.

A magyar kormány a menedékkérők szétosztása helyett a Schengenen kívüli hotspotokban látja a megoldást.

Senkit sem lehet arra kötelezni, hogy bárkit befogadjon az országa területére, a segítséget kell odavinni, ahol baj van, vagyis az EU területén kívül kellene elbírálni a rászorulók kérelmeit

– mondta Csenger Zalán Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes alelnöke. A magyar kormány álláspontja szerint a szolidaritás nem szűkíthető le pusztán az áthelyezési mechanizmusra, azt pedig elfogadhatatlannak tartja, hogy az ebből kimaradókat pénzbefizetésre kötelezzék.

A menedékkérők többsége csupán áthalad az országon.

Tavaly körülbelül 30 ezer menedékkérelmet adtak be itt, ebből tavaly november végéig 398-an kaptak ténylegesen menekült vagy oltalmazott státuszt

– mondta el Pardavi Márta, a menekültek számára jogsegélyt biztosító Helsinki Bizottság társelnöke. Magyarországon jelenleg 500-an tartózkodnak menekültügyi intézményben, egy részük fűthető konténerekben, de a körmendi befogadótáborban például katonai sátrakban kénytelenek átvészelni a téli fagyokat.

Pardavi Márta szerint a kormány a debreceni, majd a bicskei tábor bezárásával tudatosan azzal a szándékkal alakította át a rendszert, hogy mindenképpen továbbutazásra sarkallja a menedékkérőket.

Pozitív fejlemény azonban, hogy bár a civil szervezetek közvetlenül egyre kevésbé érik el a menekülteket, a 2015-ös válság idején alapított szervezetek (Migszol, Segítsünk együtt a menekülteknek) tárgyadományokkal, ételekkel továbbra is segíti a rászorulókat, és az egyházakhoz köthető szervezetek is egyre aktívabbak e téren. Az állam fokozatos kivonulásával gyakorlatilag ezek a civilek vették át a feladatok egy részét.

Lengyelország: Segítsük a származási országokat

Lengyelország a tagállamok közül az újraelosztás egyik legfőbb ellenzője, és mind a mai napig egyetlen menekültet se vett át Görögországtól vagy Olaszországtól. Bár migráció kérdése nem élvez akkora prioritást, mint Magyarországon, a lengyel kormány időről időre hangot ad abbéli határozott elképzelésének, hogy nem tűri, hogy bárki is menekültek befogadására kényszerítse az országot.

Mariusz Błaszczak belügyminiszter úgy véli, a lengyel megközelítés „ésszerű megoldás”. Véleménye szerint az újraelosztás nem oldja meg a problémát, az csupán „arra alkalmas, hogy még több migránst csalogasson” Európába. A miniszter kijelentette, Lengyelország kiveszi a részét a származási országok megsegítéséből. Ugyanakkor, az ehhez szükséges lépések hiányoznak, véli Jacek Białas, a Helsinki Foundation for Human Rights (Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért) tagja. A kormányzat megközelítéséről úgy gondolja, „gyenge, negatív, vonakodó, akár még rosszindulatú is”.

A migráció lengyel megközelítése nem érthető meg teljesen, amíg nem értjük meg a jelenlegi lengyel kormányt és hatalmának forrását. A Jog és Igazságosság a „mi” és „ők” felosztást alkalmazza, amikor az eseményeket a választóinak magyarázza: „mi” és „az ellenzék”, „mi” és „a liberális elitek”. Ebben a tekintetben a menekültek tökéletes „ők”, akiket fel lehet használni a fenyegetés megtestesítésére.

Sajnálatos módon az ilyen ellenséges megközelítés erőszakhoz vezet. Több fenyegetés, támadás, zavargás is történt rasszista megnyilvánulásokkal. A helyettes ombudsman, Sylwia Spurek azt mondta az EurActiv-nak, ha a kormány nem határolódik el erőteljesen az ehhez hasonló erőszakos megnyilvánulásoktól, az idegengyűlölet csak terjedni fog Lengyelországban. Spurek kiemelte, a választásokat követően Adam Bodnar Ombudsman egy olyan akcióterv kidolgozását szorgalmazza, amely a menekülteket elfogadó kultúra megteremtését irányozná elő.

Szerzők:

Zuzana Gabrižová, EurActiv.sk
Aneta Zachová, EurActiv.cz
Krzysztof Kokoszczyński, EurActiv.pl
Zgut Edit, Political Capital

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. január 12.
Bienerth Gusztáv, a Magyar Úszó Szövetség új elnöke a sajtótájékoztatója után a fővárosi Radisson Blu Béke Hotelben 2017. január 12-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.