Üzleti tippek

Praktiker: vége a nehéz évnek

GazdaságTV
GazdaságTV

2016. 05. 26. 17:08

Túl van a nehezén a Praktiker. Három évig lebegett Damoklész kardja a fejük felett, de kitartóak voltak, nem dobták be a törölközőt és végül megtalálták a kiutat a nehézségek közül. A Wallis Csoport már olyan üzletbe szállt bele, ami tavaly már nyereséget is tudott termelni.

Karl-Heinz Keth, a Praktiker Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nagyon büszke arra, hogy sikerült a vállalatnak tovább működnie, ugyanis ők voltak elsőként szembesítve, hogy megszűnhet a cég. Amikor 2013 júniusában az anyavállalat bejelentette, hogy felszámolást indít saját maga ellen, kifejezetten nem volt kedvező helyzet a magyar cégre nézve. Sok nehézséggel kellett a cégen belül megküzdeniük, de Keth nagyon büszke rá, hogy sikerült továbblépni.

Mint elmondta, ebben a három évben hatalmas köveket görgetett a cég, a(z azóta ténylegesen kivonuló) Baumax és a Bricostore vezetői rendszeresen kérdezték, mikor állnak le. Ám az ügyvezető mindig magabiztos volt benne, hogy nem fognak leállni, noha még nem tudta pontosan, hogy hogyan alakul majd a cég sorsa. Azt is elmondta, hogy az OBI eközben megpróbálta a Praktiker beszállítóit elcsábítani és a saját irányukba terelni.

A cég túlélte ezeket az éveket, köszönhető a beszállítóknak, főleg a magyar beszállítóknak, akik nem hagyták magára az áruházat.

Probléma Keth visszaemlékezése szerint leginkább csak a külföldi beszállítókkal volt. A bérleti díjakkal kapcsolatos tárgyalások szintén nehezek voltak. Az ügyvezető emlékeztetett, hogy ahogy az az életben lenni szokott, akik a jó hozamú években a legnagyobb összegeket tudták behajtani a Praktikertől, azok fordultak el a kritikus pillanatban.

Fontosnak tartja hozzátenni, hogy azok a munkatársak, akik itt dolgoztak az elmúlt években, lojálisak maradtak a céghez. Minden nap az elmúlt három és fél évben azzal kellett számolnia az itt dolgozóknak, hogy bármikor bezárhatják, elveszthetik a munkájukat. De egy dolgozó sem mondott fel, hitek benne, hogy túl fogják élni a helyzetet, mondta. Ahogy Németországban haladtak előre a felszámolással, a kinti felszámoló azt mondta, hogy

az anyának nincs több pénze, ti sem kaptok.

És Magyarországról sem volt többletbevétel, a forgalom lecsökkent. Ami összeg itt rendelkezésre állt, arra volt elegendő, hogy bizonyos intézkedések által az üzletmenet egyáltalán tovább tudjon haladni.

A három és fél év alatt körülbelül 25 potenciális befektetővel ültek tárgyalóasztalhoz, akik a Praktikert meg szerették volna venni így, vagy úgy. Keth azt mondta, hogy ha egyszer befejezi a munkásságát, erről könyvet fog írni. Ezek a tapasztalatokat, amiket a befektetői tárgyalások során átélt, egyszerűen hihetetlen élménynek tartja. Azt mindig is tudta, hogy Magyarországon sok a gazdag, de hogy ennyire sok legyen, ez valami kuriózum volt számára, mesélte tapasztalatait.

Az első jelentkezővel sör és pálinka kíséretében találkoztak Kecskeméten, ez az úr két sört és egy pálinkát adott volna a cégért, de Keth azt mondta, ennyire olcsón nem lehet hozzájutni.

Volt olyan tárgyalófél is, aki első körben még másfél millió eurót kínált, de aztán a végén az utolsó ajánlata 1 euró volt. Ezek után megszakadtak a befektetői tárgyalások. Az OBI is küldött hozzájuk valakit, aki állítólag meg szerette volna venni, de mivel Magyarország kis ország, és Keth szerint “mindenki ismer mindenkit”, hamar kiderült, hogy ez az ember üzleti információkat próbált szerezni a Praktikertől pénzügyi és beszerzési területről.

Ezeknek a jelentkezőknek remek történeteket meséltek: mennyi pénzük van, mennyire fantasztikus folyamatok mennek végbe. Végül 2015 során jött egy lengyel ember attól a csoporttól, akik megvásárolták a lengyel Praktikert és érdeklődtek a magyar részleg iránt is. Az összes áruházat bemutattuk neki, végül Kecskeméten jutottak ki, ahol a lengyel úriember valami magyarosat szeretett volna.

Annyira erős paprikával dúsított ételt választott, hogy aggódni is kezdett, hogy nem lesz-e valami baj ebből az egészből ilyen nehéz kezdés után? Végül aláírták a szerződést, nem volt egyszerű, Keth visszaemlékezése szerint ügyvédi oldalról nagyjából ötféle országból jelentek meg.

Végül fellélegeztek, mindenki örült, hogy megmenekültek… Aláírta a szerződést az úriember, de kiderült, hogy pénze nincs. Nem is akármilyen módon tudta meg. Karl-Heinz Keth maga is gondolkozott rajta, hogy megvásárolja a Praktikert, ez régi vágya volt. 18-19 banknál járt, mindenhol azt mondták, hogy “remek, remek, de…” azt mondták, hogy túl idős, túl sok felesége volt, nincs sok pénze, fizetőképességét tekintve nem meggyőző. Hétfőn reggel járt az egyik a banknál, kiderült aztán, hogy a lengyel úr pedig előtte röviddel járt ott. Felhívták a bankból, hogy itt volt és pénzt szeretett volna, ugyanazzal a koncepcióval érkezett.

Pénzt kapott? Azt ő sem.

Sok minden történt, 2015 márciusában be kellett jelenteni a dolgozóknak, hogy továbbra sincs új tulajdonos. Eközben 2008-tól kezdve a forgalmaik felére csökkentek. 2014 szeptemberétől aztán valami megmagyarázhatatlan okból a forgalom elkezdett felfelé menni. Mondatná persze Keth azt, hogy a fellendülés annak köszönhető, hogy menet közben kivonult Magyarországról a Bricostore és a Baumax, de azt mondja, hogy ez annak köszönhető, hogy a vásárlók továbbra is bíztak az áruházban. Ezekben a nehéz napokban az segített, hogy a készleteik rendelkezésre álltak.

Jó időben, annak idején olyan sok árut szereztek be, hogy a 2013-ra 9,8 milliárd forintos készlettel rendelkeztek. Ezzel a készlettel túl lehetett élni évekig. Ehhez hozzájárult az is, hogy a beszerzési igazgató időközben több beszállítóval is tárgyalt, hogy bizományosi módon folytassák. A cég így végül mindig pontosan, időben tudott fizetni a beszállítóknak, dolgozóknak, és fizette be rendre a járulékokat is. Hónapról hónapra több milliót így kifizetni nem könnyű, emlékeztet a Praktiker ügyvezetője.

Annak idején, mikor megkapták a levelet, hogy a német Praktikert felszámolják, 2 napra rá megjelent az adóhatóság egy vizsgálati papírral, és végül 2 hónapig ott maradtak. Már irodát is ajánlottak nekik. Megkérdezte Keth tőlük:

Nincs más dolguk?

Azt mondta, ugyanis kiderült, hogy tisztán, fehéren, átláthatóan dolgoztak.

Három év után aztán, 2015 júliusában megismerkedett valakivel, aki – ahogy ez lenni szokott -, nem közvetlenül, hanem harmadik személyen keresztül vette fel a kapcsolatot. Utólag bizonyos dolgokról mindig el lehet mondani, hogy szép volt, jó volt. De Keth szerint az első naptól kezdve, ahogy megismerték egymást Veres Tiborral (a Wallis Zrt. tulajdonosa), megvolt a kölcsönös szimpátia.

Az alapján is, hogy hasonló az üzleti filozófiájuk. Az üzleti életben, ha két “őrült” találkozik (itt sűrűn elnézést kér), abból szerinte csak jó dolog jöhet ki. Annak idején a cég számai nem voltak túl szépek. Természetesen az összes számot nem teregette ki, de azt mondta Veresnek, hogy ha belevág, vele együtt jó üzletet fog csinálni. Vele, a személyével együtt vásárolja meg a céget, de ami sokkal fontosabb nála, az a munkatársai. Ebben a három évben, a legnehezebb időkben is több mint 1000 munkavállaló volt, akik kitartottak a cégnél.

Veres pedig azt mondta neki, hogy

Ha te ennyire meg vagy győződve a te cégedről, akkor ennek jó lehet részesévé válni.

Keth szerint az élet különböző húrokon játszik. Bárhogy is alakul, de ha az ember hisz abban, amit csinál, végül sikerülni fog az, amit megálmodott.

Müllner Zsolt, a Wallis Asset Management vezérigazgatója azt mondta a sajtóeseményen, hogy 75 százalékos tulajdonrészt vásároltak ez év áprilisától. Bíznak benne, hogy ez a vállalat ebben a formájában, ezzel a vezetéssel és dolgozói állománnyal képes lesz a fejlődésre. Úgy látják, hogy megfelelő időben sikerült a tranzakciót létrehozniuk, és az idő is megérett arra, hogy egy sok területen már bizonyított vállalattal együtt dolgozzanak.

Több ilyen tranzakciója is volt a Wallisnak a múltban, így azt gondolják, hogy ez a vállalat az által, hogy a Wallis Csoport a Praktiker többségi tulajdonosa lett, pénzügyi stabilitást és ez által a beszállítók és finanszírozók felé nagy hitelességet jelent. Sokkal szélesebb kínálati hátteret tudnak majd biztosítani, a középtávú tervekben 3-4 új áruház nyitását tervezik. Minden egyes áruházban szeretnének látni valamilyen fejlődést ezzel együtt.

Itt egy magyar tulajdonú barkácsáruház lánc jött létre, igyekszenek majd a beszállítói réteget itthonról bővíteni, de a profi külföldi beszállítókat meg kívánják tartani. Nem csak a “háborús éveknek” van vége, de azoknak is, amikor a cégnek nem volt elegendő pénze arra, hogy megfelelő árukínálatot tudjanak felmutatni. Ezt a vállalatot a Wallis támogatni fogja abban, hogy a piacvezetőt megközelítsék, de néhány év múlva majd szeretnének akár piacvezető szintre is törni.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.