Nagykanizsa, 2012. február 29.
Dervalics György kézbesítő (b) a pénzt számolja Horváth Lászlónénak, a nyugdíjas lakásában. Dervalics György 15 éve dolgozik a Magyar Postánál, Nagykanizsán az 1-es számú hivatalban.
MTI Fotó: Varga György
Pénzügy

Rémálom lehet a nyugdíj, ha ezeket a baklövéseket elköveti

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 10. 19. 18:36

Korábban a témában:

Szakértő segítségével vettük végig, hogy életünk során milyen ballépéseket követhetünk el, amelyek kevésbé vagy jobban, de megkurtíthatják a nyugdíjunkat, ronthatják időskori megélhetési körülményeinket.

Szabics Zsolt a Bankmonitortól arra is adott pár tippet, hogyan lehet kikerülni a csapdahelyzeteket, illetve mit lehet tenni, ha ez valamiért nem megy.

Nyugdíjazás előtt

Azt mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy az állami nyugdíj két tényezőn múlik:

  1. Mennyi bejelentett fizetésünk volt az évek során?
  2. Mennyi bejelentett ledolgozott évünk volt, vagyis mennyi lesz a szolgálati időt gyűjtöttünk?

Ez a kiindulópont ahhoz, hogy tudjuk, mire kell ügyelnünk az évek során, hogy ne rövidítsük meg magunkat. Íme a problémák.

1. Nem tudunk sokat (eleget) dolgozni, így nem tudunk felmutatni ideális esetben 40 évnyi munkaviszonyt, bejelentett jogviszonyt

Ez a kérdés részben rajtunk múlik, de persze nem kizárólag. A statisztikák alapján a férfiaknál inkább van meg a 40 év körüli szolgálati idő, mint a nőknél – hívta fel a figyelmet a szakértő. A nőknél ebben többnyire a gyermekvállalás (aminek ideje egyébként beleszámít a szolgálati időbe) jelentheti a rizikófaktort, mert:

  • ha nem dolgozik az anya a gyermeknevelés időszakában, akkor azokra az évekre nagyon alacsony lehet a beszámítható jövedelme – ez főleg akkor gond, ha több gyermeket vállalva hosszabb időre marad otthon;
  • a gyermekvállalás megnehezítheti a munkába a visszatérést, így hiány lehet a szolgálati időben, illetve megtörheti a karrierpályát, ami a fizetésben jelentkezhet.

A pénzügyi szempontokat félretéve viszont kétségtelen, hogy a gyerekkel töltött idő mégis százszorosan megéri. És lehet kompromisszumokat kötni, attól is függően, hogy kinek mire van igénye, otthon maradásra, vagy munkára.

Nagyon fontos, hogy ha tudunk, minél többet dolgozzunk (bejelentve!), mert az sokat számít az állami nyugdíjnál.

Ebbe beletartozhat az is, hogy az anya (vagy az apa, ha ő van otthon a gyerekekkel) használja ki a gyermekgondozás melletti munkavállalás lehetőségét, illetve igyekezzen mihamarabb visszatérni, akár fokozatosan is a munka világába.

Tipp: nem elég, hogy megfelelő keresetünk legyen, hanem az is nagyon fontos, hogy a pénz, amit megkapunk, hivatalos, igazolható, leadózott jövedelem legyen.

2. Belemegyünk a fekete foglalkoztatásba

A szabály úgy szól, hogy csak a bejelentett munka, illetve bér számít bele az állami nyugdíjba. Ebből következik, hogy a zsebbe kapott pénz nem képez nyugdíjalapot, a feketemunka nem jelent szolgálati időt. Ebből tehát állami nyugdíj, vagy annyi állami nyugdíj, amennyit szeretnénk, amennyi elég lenne a megélhetésünkre, nem lesz.

A szakértő szerint ez a két tényező (nevezhetjük problémának is), a következő évtizedekben valószínűleg jelentősen meg fogja határozni a nyugdíjrendszer képét, illetve azt, hogy hogyan kerül majd elő a témakör. Több nyugdíjszakértő is azt mondja, hogy nagyon sokan lesznek, akik nem tudnak kellő mennyiségű ledolgozott évet felmutatni, és nekik nagyon alacsony, vagy minimális nyugdíjuk lesz. Hozzátette: ugyanez lesz a probléma azokkal is, akik minimálbéren vagy egyéb módokon vannak bejelentve – náluk is nagyon alacsony lesz a várható nyugdíj összege.
Tipp: a netes ügyfélkapun keresztül kísérjük figyelemmel, hogy be vagyunk-e jelentve, és hogy mekkora közterhet fizetnek utánunk, és nézzük meg, hogy ez alapján mennyi bér után fizetnek ránk járulékot. Ha pedig itt eltérés van ahhoz képest, amennyi a fizetéspapíron van, illetve amennyit kézhez kapunk, akkor járjunk utána a munkáltatónál, hogy mi az oka.

3. Elfogadjuk, hogy csak minimálbérre jelentenek be, vagy vállalkozóként magunk döntünk így, illetve különböző kedvezményes adózási formákat választunk (kata, ekho, stb.)

Lehet, hogy rövid távon jobban járunk azzal, ha belemegyünk a szürke foglalkoztatásba, ha vállalkozóként minimalizáljuk az adófizetési kötelezettséget, viszont arra számítsunk, hogy hosszabb távon, az állami nyugdíjban ez a döntésünk erősen visszaüthet – figyelmeztet a szakértő.

4. Korai nyugdíjazást választunk

Mielőtt ezt meglépnénk, mindenképpen derítsük ki, mekkora nyugdíjra számíthatunk. Ehhez érdemes lehet az ONYF-nél előkalkulációt kérni. Az biztos, hogy ha dolgozni tudunk, akkor érdemes minél tovább aktívnak maradni, mert minden egyes év számít, pluszt jelent a kezdő állami nyugdíjnál.

Az ONYF tájékoztatása szerint „teljes nyugdíj” egyébként 20 év szolgálati idő után jár, azonban ez csak 53 százalékos átváltási rátát jelent. Ha 40 évet ledolgozunk, akkor a nettó kereset 80 százalékát kapjuk meg, és minden plusz év plusz 2 százalékot jelent. 100 százalékhoz 50 év szolgálati idő kell.

Tipp: A szakértő szerint érdemes lehetőség szerint tovább dolgozni, kitolni a nyugdíjba vonulást, főleg ha nem tettünk (eleget) félre.Amerikai és nyugat-európai kutatások szerint az emberek ma már kezdik belátni, hogy az aktív évek meghosszabbítása jelentősen javíthatja a nyugdíjkilátásokat. Jobban, mintha többet tennének félre.

Tipp: Megoldás lehet a fokozatos visszavonulás is, csökkentve a ledolgozott munkaidőt (ami időarányosan számít bele majd a szolgálati időbe).

És mi az a helyzet, ha nem tudunk a felsorolt területeken változtatni, vagy úgy érezzük, csak minimális ráhatásunk lehet rájuk? A szakértő szerint akkor még inkább törekednünk kell arra, hogy félre tegyünk, kifejezetten nyugdíjcélra.

5. A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk az lehet, hogy egyáltalán nem foglalkozunk a nyugdíjcélú megtakarítással, ha próbáljuk az egész témát hárítani, a szőnyeg alá söpörni, és tudomást sem venni róla

Számos jól bejáratott nyugdíj-megtakarítási forma létezik már (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyesz), melyek (jó esetben) az állami adókedvezménnyel megfejelve elég szép összeget, nyugdíj-kiegészítést lehet összegyűjteni. A takarékoskodást pedig már havi 5-10 ezer forinttal is el lehet, érdemes elkezdeni – hangsúlyozta Szabics Zsolt.

6. Csak későn, a nyugdíjhoz közeledve kezdünk el takarékoskodni

A kutatások, felmérések ma rendre azt hozzák ki, hogy viszonylag későn (40, 50 évesen) ébrednek rá az emberek arra, hogy takarékoskodniuk kellene a nyugdíjas időszakra. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: minél korábban kezdünk bele a megtakarításba, annál jobban járunk. És kis összeggel is el lehet kezdeni – ismételte meg Szabics.

Tipp: Ki kell próbálni (lásd még, a puding próbáját), hogy belefér-e az életünkbe, hogy havi 5 ezer forintot nyugdíjcélra félretegyünk. Lehet, hogy azt gondoljuk, kizárt dolog, aztán ha kipróbáljuk, mégis kiderül, hogy megy.A kutatások szerint az emberek nagy részének van ennyi szabadon elkölthető jövedelme – ezt fogjuk meg. És aztán meglátjuk, hogy ennek lesz-e negatív hatása az életünkre, vagy sem. Szabics Zsolt szerint fontos arra is kitérni, hogy az emberek jelentős hányadának ez a havi 5 ezer forintos megtakarítás is komoly áldozatot jelent.

Probléma lehet az is, ha szűk a családi büdzsé, és több megtakarítási cél is van (pl. a gyerek taníttatása) – ilyenkor nehéz lehet eldönteni, melyiket helyezzük előtérbe.
Tipp: Hasonló helyzetben érdemes lehet végiggondolni, milyen költésről tudunk lemondani, hogy a nyugdíjcélú megtakarításunk megmaradjon.

Ami áldozat, de a mostani tudásunk szerint ez meg fogja érni. Ha nem szorítjuk ki a megtakarítást, rossz helyzetbe kerülhetünk nyugdíjasan, és azt se felejtsük el, hogy akkor már valószínűleg nem is tudunk ezen változtatni. Esetleg úgy, ha újra munkát vállalunk.

7. Megelégszünk havi 5 ezer forint félrerakásával, illetve nem emeljük a megtakarítás összegét

Mint a szakértő hangsúlyozta, egy most befizetett ezer forint 30-35 év múlva körülbelül a harmadát fogja érni, az infláció miatt. Vagyis ha nem emeljük folyamatosan a megtakarítást, akkor annak értékét megeszi az infláció.

Tipp: A Bankmonitor számításai szerint azt lehet tanácsolni, hogy minden évben infláció+2 százalékkal növeljük a megtakarítást, ha tehetjük. (Ezzel valamelyest lekövethetjük a megtakarításban a keresetnövekedést.)

Ha ezt a szabályt követjük, akkor kalkulációjuk szerint 35 év alatt megduplázódhat a nyugdíj-kiegészítésünk ahhoz képest, mintha nem emeltük volna a megtakarítás összegét.

8. Elhisszük, hogy miénk lehet a csúcshozam

Legyünk nagyon óvatosak, ha gyanúsan jó befektetési ajánlatot kapunk, ha gyorsan ígérnek magas hozamokat. Szóval ha valami (ahogy mondani szokták) túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. A legtöbb esetben a végkifejlet pont az ellenkezője lehet annak, amit ígértek, amit vártunk – jegyezte meg Szabics. Legrosszabb esetben pedig az egész megtakarításunkat is elveszíthetjük, ami különösen fájdalmas lehet nyugdíjcélnál. Akkor se ugorjunk bele ilyesmibe, ha nagyon csábítóan hangzanak a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben.

Tipp: Mivel hosszú távról van szó, hangsúlyosan igaz, hogy mindenképpen megbízható helyre érdemes tenni a megtakarításunkat, legyen mögötte intézményi biztonság, és lehetőség szerint állami támogatás is.9. Kísértésbe esünk és hozzányúlunk a megtakarításhoz

A szakértő szerint kiemelten fontos, hogy ha már elkezdtünk félretenni, mindenképpen tekintsük úgy a dologra, mint egy nagyon hosszú távú befektetésre, amit tényleg csak akkor használunk majd fel, ha nyugdíjba mentünk. Csak a legeslegvégső esetben nyúljunk hozzá, ha tényleg nincs más semmi, amibe kapaszkodhatunk.

Alternatív befektetések

Vannak, akik nem a klasszikus öngondoskodásban bíznak, hanem inkább más stratégiát választanak. Ismerősi körben például akad, aki a gyermekeit tekinti befektetésnek, van, aki vállalkozóként nyugodtan gondol idős korára minimálbér mellett is, mert pluszjövedelmét ingatlanokba, más értéktárgyakba fekteti, és van, aki úgy gondolkodik, hogy majd a nagy házat lecseréli egy kis lakásra, és így nem lesz gondja megtakarítás nélkül sem.

Szabics Zsolt szerint mindegyik járható út lehet, de azért néhány körülményt érdemes lehet figyelembe venni.

1. Gyerek=befektetés

Első ránézésre nehéz lehet a gyerekre befektetésként tekinteni, mégis működő, jó megoldás lehet. Egyébként is látszik már, hogy hosszú távon az állami nyugdíjrendszer nem fogja tudni felvállalni az öregedő társadalomban a jelenleg megszokott színvonalú ellátást, így egyre inkább visszajöhetnek azok az idők, amikor jelentős volt a család, a gyerekek szerepe az idősek eltartásában. (Nem véletlenül került elő a szülőtartás témája sem.) Kockázata persze van, hiszen nem lehet tudni előre, hogy a gyerek majd képes lesz-e segíteni. De ha igen, az jól jöhet.

2. Ingatlanbefektetések

Lehet működőképes dolog. Azt hozzá kell tenni,hogy ha valaki egész életében minimálbérre van bejelentve, az elképesztően alacsony nyugdíjra számíthat. Ezért jókora ingatlanmegtakarítása kell hogy legyen (legalább 40-50 millió forintos mai értéken), hogy valamennyire fent tudja tartani mondjuk a vállalkozó az életszínvonalát.

De mi a garancia arra, hogy be tudja majd osztani az illető, hogy kitartson élete végéig a megtakarítás? Kérdés az is, hogy milyen gyorsan, és mennyiért lehet majd eladni az ingatlanokat.

Tipp: az ingatlanokból már a nyugdíjhoz közeledve érdemes lehet eladni egyet. 3. Nagyobból kisebbe, vagy drágábból olcsóbba költözni

A két ingatlan közti árkülönbözet felfogható egyfajta nyugdíj-kiegészítésként. Viszont ahhoz, hogy ez érdemi változást jelentsen, jelenlegi áron legalább 5-10 millió forintos különbség kell, hogy legyen a két lakás ára között, de persze pár millió is sokat jelenthet. (Ökölszabály szerint mai viszonyok között 20 millió forintos nyugdíj-megtakarítás lehet ideális.)

A szakértő még megemlítette: az ingatlanért járadék (használati jog megtartása mellett a tulajdon átruházása) is szóba jöhet megoldásként.

Tipp: Szabics Zsolt véleménye szerint mindenképpen arra kell törekednünk, hogy nyugdíjcélú megtakarítással magunknak teremtsük meg azt a kiegészítést, amiből (plusz az állami nyugdíjból) relatíve jó színvonalon tudjunk élni. Mert ez az, mai biztos pont lesz nyugdíjas korunkra. Az alternatív megoldások csak ez után következzenek – tette hozzá.Nyugdíjazás után

Még ekkor is van olyan körülmény, amit mérlegelnünk kell, olyan döntés, amit meg kell hoznunk. A szakértő két dolgot említett, amivel hibázhatunk.

1. Nem változtatunk az életszínvonalunkon

Mint említettük, pl. a lakás kisebbre, olcsóbbra cserélése is azon jó stratégiák közé tartozik, amelyek segítségével saját magunkhoz képest ugyan kicsit csökkenthetjük az életszínvonalunkat, de így könnyebb lehet az életünk időskorunkban, például a rezsink is kisebb lehet, vagyis a havi kiadásunk. Ha viszont ragaszkodunk a megszokott nagy lakáshoz, életszínvonalhoz, nem biztos, hogy fent fogjuk tudni tartani. Kompromisszum, de ésszerű keretek között érdemes megfontolni.

2. Nem járadékként kérjük felvenni a megtakarításunkat

Ha egy összegben (vagy részben egy összegben) vesszük fel a pénzt, akkor túl nagy lehet a kísértés, hogy elköltsük. Ha pedig fix időre kérjük, nagyon hiányozhat az addig már megszokottá vált pluszpénz.

Tipp: A szakértő mindenképpen a klasszikus életjáradékot javasolja, mert az mindenképpen biztosítja, hogy életünk végéig kapjunk kiegészítő nyugdíjat.

Nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az életjáradék lehet a legoptimálisabb választás.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.