Gazdaság

Kiderült, mi a közös az egyházakban és a letelepedési kötvényben

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 03. 16. 17:02

Nemcsak azt nem lehet tudni, hogy kik kaszálnak a kötvényprogramon, de azt sem, hogy kin és hogyan lehet számon kérni, ha bebizonyosodik, hogy alaptörvényt sért az üzlet.
Korábban a témában:

Erős jelei vannak annak, hogy a letelepedési kötvényprogram nem járul hozzá a magyar gazdasághoz, ellenben politikai befolyással bíró embereket és a velük együttműködő cégeket gazdagítja – állapítja meg a Transparency International és az Investment Migration Council befektetői letelepedési lehetőségekkel foglalkozó nemzetközi szervezet csütörtökön bemutatott tanulmánya.

A szerzők szerint üdvös gondolat lenne, hogy olyan befektetőknek biztosítsanak lehetőséget, akik hozzájárulnak az ország gazdaságához, illetve a költségvetési egyensúlyhoz, ám súlyos kérdéseket vet fel az a rendszer, amelynek nyomán nem teremnek munkahelyek, nincs hatása az ingatlanpiacra, és

legfeljebb elhanyagolható mértékben járul hozzá a költségvetéshez, miközben jelentős magánprofitot gerjeszt.

Tudományos igényű kutatása eddig nem volt a témának, a legtöbb forrás, amiből tájékozódni lehetett, magyar nyelvű újságcikk volt. A most bemutatott angol nyelvű tanulmány azonban a magyarul nem beszélők számára is elérhetővé teszi a hazai letelepedési kötvényprogrammal kapcsolatos információkat.

Perelni kell az információkért

A tanulmányról szóló csütörtök délelőtti rendezvényen Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója bevezetőjében rámutatott: a letelepedési kötvények átláthatatlanságával kapcsolatban nemcsak közpénzről van szó, hanem a magyar népességet befolyásoló adatokról is, hiszen a kötvények lehetővé teszik a magyarországi letelepedést. A szervezet információszabadság-perekkel igyekszik feltárni a tényeket.

Azt sem tudni ugyanis, hogy kik állnak a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán, Cipruson bejegyzett közvetítő cégek mögött, amelyek komoly haszonra tesznek szert az üzletből. Ez már magában alaptörvény-ellenes,

az alaptörvény szerint ugyanis csak átláthatóan működő szervezetre szabad bízni a közvagyont.

Az pedig különösen szokatlan, hogy cégengedélyezési ügyekkel parlamenti képviselők foglalkozzanak, ahogy ebben a konstrukcióban történik.

A letelepedési kötvényeket az Államadósság-kezelő Központ értékesíti, de nem közvetlenül, hanem azokon a vállalkozásokon keresztül, amelyeket az Országgyűlés gazdasági bizottsága hatalmaz fel erre. Ezek a cégek nem is a magyar kötvényt adják át a befektetőnek, hanem saját értékpapírjaikat, amelyekre a magyar állampapírokhoz fűződő garanciák sem vonatkoznak.

Negyvenmilliárd közpénz ment a közvetítőknek

A tanulmány szerzője, Nagy Boldizsár, a Közép-európai Egyetem és az ELTE docense arról beszélt, hogy léteznek a világban jó befektetői programok is, a magyar viszont gazdaságilag nem racionális, és a közvetítő vállalatok kiválasztásának sincs nyilvános és meggyőző indoklása.

A „befektetők” valójában nem is fektetnek be semmit Magyarországon, csak kölcsönt adnak, még csak nem is kell itt élniük, vagyis lehet, hogy egy fillért sem költenek el hazánkban.

A közvetítő vállalkozások 300 ezer eurót vesznek át a külföldiektől, de ebből csak 271 ezer eurót utalnak a magyar államnak. Viszont az ötéves futamidő lejártával 300 ezer eurót kapnak vissza, vagyis a közvetítők zsebében minden egyes letelepedési kötvény után 29 ezer eurót hagy a magyar állam. Ezen felül a cégek 45-60 ezer euró jutalékot számolnak fel az ügyfeleknek, vagyis kötvényenként 74-89 ezer euró marad náluk.

Az eddig értékesített 4700 kötvényen 110-130 milliárd forintot kerestek a közvetítők, ebből 40 milliárd forint a magyar közpénz, ennyit tesznek ki az öt évre előre kifizetett kamatok.

Ligeti Miklós azt mondta,

jelenleg két olyan jogintézmény van Magyarországon, ahol a létesítési és működési engedélyt a parlament adja ki: az egyik az egyházak, a másik a letelepedési kötvényeket értékesítő vállalkozások.

Wiedemann Tamás, a Magyar Nemzet újságírója, aki számos cikkben foglalkozott a témával, úgy foglalta össze a rendszert, hogy a fideszes Rogán Antal beadott egy törvényjavaslatot, amit a fideszes többségű parlament megszavazott, a fideszes irányítású Nemzetgazdasági Minisztérium rendeletet alkotott, és a fideszes gazdasági bizottság szavaz a közvetítői engedélyekről. A kötvényprogram indulásakor a gazdasági bizottság elnöke még Rogán Antal volt.

Amikor a letelepedési kötvényprogram elindult, már nem is voltak finanszírozási gondjai az országnak – mondta. Érthetetlennek tartja, miért offshore cégekkel jegyzik le az állampapírokat – ezek a cégek is más vízumügynökségekkel szerződnek, amelyekkel akár közvetlenül is megállapodhatott volna az Államadósság-kezelő Központ.

Nagy Boldizsár szerint a kereskedőház-hálózatunkat és a konzulátusi rendszerünket is alkalmazhattuk volna erre. A docens úgy vélte, a magyar állam jó hírneve is sérülhet azzal, ha a közvetítő vállalkozások bajba kerülnek, a kölcsönadó ugyanis nem a magyar államkötvényt, hanem a közvetítő által kibocsátott értékpapírt kapja meg. De ha ezután nem kapja vissza a pénzét, akkor nem a közvetítőt, hanem a magyar államot fogja okolni.

Gond abból is adódhat, ha a kölcsönadó azt hiszi: tényleg európai letelepedési jogot szerezhet, ehhez ugyanis Magyarországon kellene élnie öt évig. A problémákkal akkor szembesülhet, ha a gyerekét be akarja iskolázni, vagy más helyi szolgáltatást venne igénybe. Az is kérdés, hogy tudják-e érvényesíteni a pénzmosás elleni szabályokat – a magyar hatóságoknak nem is kell ellenőrizni, miből származik a kölcsönadó pénze, az azoknak a hatóságoknak dolga, ahol a közvetítő működik.

Átláthatóság bemondásra

A közvetítői engedélyek elbírálásakor a kérelmezőnek kell nyilatkoznia a gazdasági bizottság számára a tulajdonosi háttérről. Ezt a bizottság elfogadja, ellenőrizni ők sem tudják – vélekedett Nagy. Ligeti erről azt mondta: a Transparency International feltételezése szerint az elbírálás során annyi kontroll sincs, mint egy kft. cégbírósági bejegyzésénél. Nem látni, hogy a bizottság betartaná az átláthatósági követelményeket – mondta.

Wiedemann a beszélgetés során „politikailag felelőtlen szervezetnek” nevezte az Országgyűlést, utalva arra, hogy

a képviselőket nem lehet felelősségre vonni azért, hogy mire szavaztak, nincs fölöttük semmilyen ellenőrzés.

Azt Ligeti is kérdésesnek nevezte, hogy ha az információszabadság-perekből kiderül, hogy megsértették az alaptörvény vonatkozó előírásait a letelepedési kötvények kapcsán, akkor ez kin és hogyan kérhető számon.

A beszélgetésen elhangzott: bár januárban bejelentette a kormány, hogy március 31-én befejezik a letelepedési kötvények forgalmazását, ez csak a kötvénykereskedés felfüggesztését jelenti, semmi akadálya annak, hogy később újraindítsák.

A tanulmány összegzése szerint a közvetítő cégek jelentik a lényegét a letelepedési kötvények rendszerének, amelyet legfőképp egyetlen személy, a gazdasági bizottság volt elnöke, Rogán Antal kezdeményezésére hoztak létre, minimális parlamenti vitával. A fennálló gyakorlat szerint kizárólag öt, területi monopolhelyzetben lévő cégen keresztül lehet bekerülni a programba, amelyek szokatlanul magas és aránytalan haszonra tesznek szert szolgáltatásaikért. Ezt a jövedelmet egy bonyolult céghálón keresztül eltüntetik a magyar hatóságok szeme elől, noha vannak jelei, hogy a lánc végén magyar természetes és jogi személyek lehetnek.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. június 7.
A kormány bevándorlásról szóló plakátja a főváros VIII. kerületében, a Hungária körúton 2015. június 7-én. Több helyen megrongálták a plakátokat, ezért a Fidesz feljelentést tesz bűncselekményre felbujtás miatt. Németh Szilárd, az országgyűlési képviselője felszólította Szigetvári Viktort, az Együtt elnökét és párttársait, hogy "ne uszítsák tovább az embereiket ilyen agresszív és törvénytelen cselekedetek elvégzésére".
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.