Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter éppen egy hete nyújtotta be a kormány idei harmadik, a kormány tálalásában a versenyképesség növelését megcélzó adócsomagot, amit már meg is szavaztak.
A főbb változások:
- Egykulcsos és egy számjegyű lesz a társasági és nyereségadó, azaz a jelenlegi 19 illetve 10 százalék helyett egységesen 9 százalékos.
- 9 százalékra csökken a vállalkozói személyi jövedelemadó is a társasági adó mértékének csökkentésével összhangban.
- A mostani 27 százalék helyett 5 százalékponttal csökken a munkáltatók által a foglalkoztatottak után fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho, leánykori nevén munkáltatói járulék), ami így 22 százalékos lesz.
- Ezzel összefüggésben a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) is 22 százalékra mérséklődik jövőre.
- 2018-tól pedig 20 százalékos lesz a szocho, illetve az eho. (És még, ahogy Varga Mihály ígérte, további fél százalékos csökkenés is lehet, amennyiben a jövő év első három negyedévében 11 százaléknál nagyobb a bruttó átlagkereset növekedése.)
- A katázóknál emelkedik az ellátások számításának alapja.
- A kiva adója 16-ról 14 százalékra csökken.
- Csökkenhet a bankok tranzakciós illetéke, ha 20 százaléknál jobban növelték a hitelezést tavalyhoz képest. Az enyhítés a növekedés 0,6 százaléka lehet (de max. a fizetendő tranzakciós illeték 80 százaléka).
Szochocsökkentés hatása
A szochocsökkentés hatására csökkenhet a foglalkoztatás közterhe, ami a munkáltatóknak jelenthet könnyebbséget. A megemelt minimálbérnél és bérminimumnál például annyival, amennyit a következő táblázat mutat.
Látszik, hogy összességében így is nő a vállalkozások terhe a jelentős béremelés miatt, azonban kisebb mértékben, mintha nem lett volna az adócsökkentés. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára, Tállai András egyébként azt mondta múlt hétfőn, hogy a hatéves bérmegállapodás keretében végül 15,5 százalékra fog csökkenni a szocho.
Ehocsökkentés hatása
Az ehocsökkentés hatására pl. a béren kívüli juttatások köréből kikerült egyes meghatározott juttatások adóterhénél nem lesz olyan nagy az emelkedés, mint azt elsőre várni lehetett.
A nyári adócsomagnál még úgy tűnt, az adózás nem változik (49,98 százalék). Az őszi adócsomagból azonban kiderült, hogy csökken az adóalap szorzója, 1,18 százalékra, így a közteher is (49,56 százalék). A harmadik adócsomag megszavazásával (ehócsökkentés is, 27-ről 22 százalékra) pedig az egyes meghatározott juttatások adóterhe 43,66 százalék lesz jövőre.
Mivel a munkáltatók többsége bruttóban adja a kereteket, ezzel az utolsó tehercsökkenéssel a dolgozók járhatnak jól, ahogy a példának kiválasztott cafeteriacsomagnál a táblázatból is láthatják:
Látszik viszont, hogy összességében nem nyernek a dolgozók az adóváltozásokkal, amennyiben a keretükben volt olyan juttatás, amely jövőre már nem adózik kedvezményesen, béren kívüli juttatásként (pl. Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a vállalati üdültetés, az iskolarendszerű képzés, az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás, stb.)
Egykulcsos nyereségadó
A 9 százalékos nyereségadó az összes egyéni és társas vállalkozást érinti, akik az általános szabályok szerint adóznak. Viszont a kisebbeknél (500 millió forintos pozitív adóalap alatt) nem jelent nagy változást, hiszen korábban 10 százalékos volt az adó.
Viszont akik eddig a 19 százalékos sávba tartoztak (500 millió forintos pozitív adóalap felett), azoknál igen majdnem megfeleződik az adó. Ami kvázi adóparadicsommá teheti Magyarországot, hiszen ahogy Varga Mihály is mondta, nálunk lesz a legalacsonyabb az adó Európában.
Kata, kiva, alanyi mentesség
A második, őszi adócsomag volt az, amellyel felemelték a katázás bevételi határát a jelenlegi 6 millió forintról 12 millió forintra. Illetve az alanyi áfamentesség határát 6-ról 8 millió forintra. A meglehetősen kedvező változások kapcsán írtuk is, hogy bolond lesz, aki jövőre nem katázik.
Mert a bevételi értékhatár emelése azt jelenti, hogy:
- Főállású katázóknál a jelenleg legjobb esetben 10 százalékos mértékű a kataadó leszorítható 5 százalékra ha az adózó éppen hogy eléri az évi 12 millió forintos árbevételt.
- A mellékállású katázóknál az eddigi 5 százalékos teher csökkenhet 2,5 százalékra a legoptimálisabb esetben. (Iparűzési adóval együtt is legfeljebb kb. 3 százalékra.)
A szochocsökkentéssel összefüggésben a mostani harmadik adócsomaggal annyi pozitív változás lesz még, hogy emelkedik a katázóknál az ellátás számításának alapja. Így aki havi 50 ezer forint adót fizet, annak a havi 81 300 forint helyett 90 ezer forint lesz az ellátási alapja (nyugdíj, egészségbiztosítás), aki pedig havi 75 ezer forint adót fizet, azoknak 136 250 forint helyett 150 ezer forintos. Ez a nyugdíj, illetve táppénzszámításnál lehet fontos.
A kivaadó kismértékű csökkentése (16-ról 14 százalékra) szintén jól jöhet az érintetteknek.
Új adó is lesz
Jövőre adóköteles lesz az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó. A javaslat 12 ezer forintban maximálja a reklámhordozók utáni építményadó négyzetméterenkénti legmagasabb éves összegét.
Plafont kaphat a Rogán-adó
Eredetileg az energetikai cégek informatikai rendszereinek auditálását írta elő a parlament, ami ellen az érintettek tiltakoztak. A kormány a feleslegesnek tűnő informatikai auditálást egy korábbi döntésével a bankokra is kiterjesztette. Az auditálásra továbbra is egyetlen cég alkalmas, amely Rogán Antal miniszter egyik “feltalálótársához” köthető. Most a bankok kilobbizták, hogy az értelmetlen audit árát a kormány maximálja, erre is javaslatot tesz a mostani adócsomag, pontosabban, hogy a nemzetgazdasági miniszter ezt egy rendeletben megtehesse
