Gazdaság

Ketyeg a nyugdíjbomba, élesedik Orbánék “szociális aknája”

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 06. 13. 15:12

Megszavazta a parlament a Polgári törvénykönyv (Ptk.) módosítását a kötelező szülőtartásról.

A kormány szerint a szülőtartás intézményénél csak az alaptörvény rendelkezéseinek átültetése volt a cél, a Ptk.-módosítás ugyanis törvényi szinten nyomatékosítja a nagykorú gyermekek szülőtartási kötelezettségét. Korábban az ellenzék hevesen bírálta az elképzelést.

Politikai atombomba, szociális akna

A szülőtartás intézményét Staudt Gábor (Jobbik) „politikai atombombaként” jellemezte. Szerinte az nem a szolidaritásról, hanem arról szól, hogy az állam megpróbál kivonulni a szociális szektorból, a gyermekekre hárítva a költségeket, a felelősséget. Schiffer András (LMP) akkor a szülőtartást olyan szociális aknának nevezte, amely az állami kivonulást készíti elő. Bárándy Gergely (MSZP) arról beszélt, hogy senki nem vitatja, hogy a gyerekeknek illik és kell az idős szülőkről gondoskodni, de egy szociális jogállamban az állam gondoskodik az állampolgárairól. A DK úgy vélte: a kormány lényegében elismerte: a nyugdíjrendszer bukás előtt áll, amikor pedig ez bekövetkezik, akkor “mindenki tartsa el idős családtagjait”. Ha nem tudja, akkor a nyugdíjrendszert kezelő kormány megbünteti.

A kormánypártok képviselői alaptalannak nevezték mindezt, így nem is volt kétséges, hogy az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, amely július elsejével léphet hatályba.

Vissza a jövőbe

Soha nem látott terhet jelentene, ha a nyugdíjas szülők közvetlen eltartásának terhét visszaadják a középső generációnak. Ezt dr. Farkas András, a Nyugdíjguru alapítója már akkor jelezte, amikor Orbán Viktor az Idősügyi Tanács egyik ülésén arról beszélt, a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről. Farkas szerint ezt a generációt a történelemben soha nem látott módon zsákmányolja ki az állam. 

A szakértő a Polgári törvénykönyv július elsejei módosítását azért tartotta meglepőnek, mert felülír egy százéves hallgatólagos társadalmi megállapodást, visszahoz egy letűnt kort, hiszen a társadalombiztosítás éppen azért jött létre, hogy az idősek eltartásának terhét levegye az egyes családok válláról, közös társadalmi kötelezettséggé tegye. A mindenkori aktív dolgozók ezért fizetik a járulékot, amit szétosztanak a nyugdíjasok között. Az új szabállyal a fiatal és középkorú nemzedék harapófogóba kerül, a járulékfizetés mellett külön eltartják szüleiket, gyermekeiket. 

Kína a minta?

A módosításról a jogász, nyugdíjszakértő lapunknak korábban azt mondta, hasonló kötelezettség a magyaron kívül csak a kínai alkotmányban szerepel. A 2013-as Polgári törvénykönyvbe is bekerült egy részletes szabályozás a szülőtartásról, de a július elsejétől hatályos módosítás már addig megy, hogy az állami ellátórendszer is követelheti a számla kifizetését a gyerektől, ha a szülőnek nincs erre forrása. A szülő eddig is perelhette gyermekét, de most már egy intézmény a szülő nélkül is megteheti.

Vagyis egy szociális otthonnak, vagy valamilyen ellátó szervezetnek semmilyen morális visszatartó erő nem szab gátat, amikor perre visz egy ilyen ügyet.

A gyerek most a nyugdíjjárulékkal teljesít egy „társadalmasított” ellátási kötelezettséget, amire most jön az újabb feladat. Ez visszaugrás a XIX. századba, amikor nyilvánvaló volt, hogy az öregeket a családnak kellett eltartani. 120-130 éve azonban nagy családok voltak, sok gyerekkel, közöttük oszlott meg a szülők eltartási kötelezettsége.

Most ezekkel a szabályokkal túlterheljük az aktív korosztályt, már csak azért is, mert ha így nő a várható életkor, akkor az a helyzet is előállhat, hogy két generáció nyugdíjas jut egy aktív dolgozóra egy családban.

Előfordulhat, hogy a nagypapa eltartási köztelezettsége az unokára száll, mert a szülők szintén nyugdíjasok már, és jelenleg egymillió gyerek hiányzik a rendszerből.

Ketyeg a nyugdíjbomba

A szakértő szerint 2040 körül biztosan jön egy sokk. Addigra több százezerrel több nyugdíjast kellene több százezerrel kevesebb járulékfizetőnek eltartania.

 

Ha megnézzük a magyar korfát, akkor vannak a híres Ratkó-gyerekek, az ’50-es években született emberek, akik a ’70-es évek elején, közepén alapítottak családot. Nekik született utoljára nagyszámú gyereke.

A másik komoly probléma pedig az aktív korúak elvándorlása.

Ma már a hivatalos adatok szerint is 370 ezer ember dolgozik külföldön. Ők nem fizetnek társadalombiztosítást Magyarországon. A nem hivatalos adatok szerint számuk elérheti az 5-600 ezer embert és évente 30-40 ezerrel nő a számuk. Ők is kiesnek a rendszerből. A kormány erre készül az erős szülőtartási jogosítványokkal, megoldás a nyugdíj-előtakarékosság lehet azokban a családokban, ahol legalább egy kicsi lehetőség van félretenni – mondta Dr. Farkas András. 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.