Gazdaság

Szülőtartás: inkább vihar a biliben, mint valódi segítség a tengődő időseknek

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 05. 25. 16:40

Korábban a témában:

Újra indulatokat kavar és felelősségi kérdéseket feszeget a szülőtartás kérdése. Az apropó az, hogy amennyiben a beadott módosító javaslat szerint változna a Ptk., akkor nemcsak maguk a szülők, hanem az időseket ellátó intézmények is igényt tarthatnának arra, hogy ha kevés (az ellátásukat nem fedező mértékű) a nyugdíjas járadéka, akkor a hozzátartozót/gyereket kötelezzék annak kiegészítésére. (2013-ban volt ezzel kapcsolatos próbaper, ám eredménytelenül zárult.)

Hogy ez mennyire jelenti azt, hogy a kormány kihátrál a nyugdíjasok mögül, arról kollégánk írt remek cikket, amihez rengeteg komment érkezett. Ezekből az látszott, hogy bár a szülőtartásról már sokan hallottak, mégis rengeteg a bizonytalanság, konkrét kérdés a témában.

Kinek jár, kinek nem, minden gyerek kötelezhető-e rá, vagy sem, mitől függ, hogy a gyakorlatban érvényesíteni lehet-e az igényt?

Tarczay Áron ügyvédet kérdeztük a részletekről.

Ki lehet jogosult a tartásra?

A lényeget röviden így foglalja össze a törvény:

Rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs.

Érdemtelen viszont a tartásra az a nagykorú, aki a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől – figyelemmel a jogosult és a kötelezett kapcsolatának jellegére és a kötelezett magatartására is – nem várható el.

Továbbá ha a szülő a tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének ugyan eleget tett, de a gyermekkel szemben kirívóan súlyos magatartást tanúsított, akkor is lehet hivatkozni az érdemtelenségére.

Csak azt lehet tartásra kötelezni, aki képes rá

Legalább ennyire fontos az a szabály is, hogy nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné.

Tehát ha a szülő felnevelte a gyerekét, és idős korára nem tud megélni, akkor is csak abban az esetben kötelezhető tartásra, ha erre a gyereke képes. Vagyis az anyagi háttértől nem lehet elvonatkoztatni annál (azoknál), akik a szóba jöhető eltartók (rokonok, köztük a gyerek).

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Mekkora összegű nyugdíj mellett járhat a tartás?

Kíváncsiak voltunk arra, hogy vajon hol húzzák meg a határt (van-e ilyen határ), ami alatt mindenképpen tartásra szorulónak minősül az idős szülő. Illetve hogy elég-e az, ha azt mondja (és ezt bizonyítani is tudja), hogy nem tud megélni a nyugdíjából? Vagyis hogy ilyenkor „automatikusan” kérheti/kaphatja-e a tartást?

Az ügyvéd szerint ez nem egészen így van. Ha egy átlagos nyugdíjat nézünk, hiába mondja azt a szülő, hogy nem képes belőle megélni. De nincs konkrét összeghatár sem meghatározva. Azaz mindig bírói mérlegelés kérdése, hogy jár-e a tartás, vagy sem, és hogyha jár, akkor milyen összegben.

Az átlagnyugdíjat veszik figyelembe?

Az egész országot nézve jelenleg hazánkban az öregségi átlagnyugdíj összege 109 561 forint, a legkisebb nyugdíj összege pedig évek óta változatlanul havi 28 500 forint. A legtöbben pedig 100 ezer forintnál is kevesebből élnek. Egy egyszemélyes nyugdíjas háztartásra pedig 79 214 forint a létminimum (a Policy Agenda 2016-os felmérése szerint) De mit vesznek figyelembe a tartásnál? A létminimumot? Az átlagnyugdíjat?

Kiderült, hogy nem. A bíróság azt vizsgálja, hogy mennyiből tud nem szűkösen megélni az idős ember. Tehát nem csak kifejezetten azt vizsgálja, mennyi nyugdíj elég az éhenhalás elkerülésére, hanem hogy mekkora összeg kellene ennél picivel magasabb színvonalú megélhetés biztosításához. Tehát a létminimumnál valamennyivel magasabb összegre kell gondolni. Annyira, hogy ne legyen problémás számára az étkezés (gyógyszerkiváltás), legyen fedél a feje felett, legyen mit felvennie. De már a rendszeres kikapcsolódás biztosításának költsége nem feltétlenül tartozik ide.

Olyan havi jövedelme kell hogy legyen, ami semmiképpen sem a mélyszegénység kategóriájával egyenlő, hanem annál több. Régebben azt mondták, tisztes szegénység. Ha ezt meghaladja az életszínvonal, akkor már nem biztos, hogy helyt adnak a szülőtartás megítélésének. A napi megélhetésnél tehát kicsivel többet kell, hogy garantáljon a tartás, de semmilyen extra költés nem vehető figyelembe – fejtette ki Tarczay.

És a tartásra kért gyereknél mit vizsgálnak?

Az eltartásra kötelezendőnél (gyermeknél) figyelembe kell venni, hogy neki is lehet családja. Az ő saját gyermekeinek eltartása ugyanis mindig megelőzi a szülőtartás kötelezettségét. És azt meg kell nézni, hogy ami megmarad nála keresmény (vagyon), az elég-e egy normális életszínvonal fenntartására (nem szűkösre, mint a szülőnél).

Vagyis a kommentekre reagálva: ha a gyereknek magának sem elegendő a jövedelme arra, hogy normális életet biztosítson szűkebb családjának, akkor tőle nem várható el, hogy felvállalja a szülei eltartásának költségét is.

És ha hitelt törleszt a gyerek?

Az ügyvéd megemlítette: rendszeresen hivatkoznak az eltartásra pereltek arra, hogy hiteltörlesztést kell fizetniük. Hogy ezt figyelembe veszi-e a bíróság, az attól függ, hogy mire vették fel a kölcsönt. Ha pl. a család lakhatását biztosító lakásra vették fel a hitelt, az elfogadható ellenérv. De ha valami luxuscélt szolgáló személyi kölcsönről van szó, az már nem feltétlenül fogadja el a bíróság. Főleg, ha a gyerek már a hitelfelvétel időpontjában tudta azt, hogy a szülője segítségre szorulna.

De persze sokféle szituáció lehetséges, mindegyik egyedi elbírálást igényel.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Na és ha lakásra gyűjt?

Ezt valószínűleg figyelembe veszi a bíróság, feltéve, hogy nem arról van szó, hogy van már egy lakása, és azt nem egy olyan, jóval nagyobbra akarja lecserélni, ami nem biztos, hogy a családja mérete alapján szükséges neki. De ha albérletben él, és van mondjuk két gyereke, és saját lakásra spórol, azt minden bizonnyal elfogadhatják indokként az eljárásban.

Felvetettük a méltányolható lakásigény fogalmát, de erre Tarczay azt mondta, hogy ez a közigazgatási-jogi kategória (amit a CSOK-nál és a munkáltatói lakáshitel-támogatásnál is figyelembe vesznek) támpontot ugyan jelenthet a tartási kérdések megítélésénél, de nem kötelező figyelembe venni, ahogy az egyéb szociális mutatókat sem. Hozzátette: tág tere van a bírói mérlegelésnek, nincsenek kőbe vésett szabályok.

Arra kötelezhető-e a gyermek, hogy az eltartás teljesítéséért eladja vagyontárgyát?

Olyan nincs, hogy a bíróság azt mondja, ha kevés a jövedelme, adja el az ingatlanát, és annak árából teljesítse a tartási kötelezettséget – jelentette ki az ügyvéd. Viszont ha azon a lakáson kívül, amiben él, van még egy ingatlana, és azt nem hasznosítja, akkor erre kötelezhetik annak érdekében, hogy ne legyen probléma a szülei eltartása.

Persze ez sem automatikus, meg kell vizsgálni, hogy mekkora lakásokról van szó, milyenek a lakhatási körülmények, és milyen lehetőségek vannak, mit lehet egyáltalán kezdeni a rendelkezésre álló ingatlanokkal.

Hogyan lehet kezdeményezni a tartást? Mindig kell a bíróság?

Az első lépés az, hogy a felek egymással próbáljanak megállapodni – szögezte le Tarczay. Ha ez sikerül, akkor célszerű írásban is lefektetni, miben maradtak. Kérdeztük, kell-e/ajánlatos-e ügyvédi, vagy közjegyzői ellenjegyzés. Azt válaszolta, biztosítéknak a legjobb, ha a bíróságtól kérnek ún. „egyezségi kísérletre idézés” nevű eljárást, ami gyorsabb, és olcsóbb is a pereskedésnél.

Az esetek többségében azonban erre sincs szükség, mert a szülő és a gyermek közötti viszony kölcsönös bizalmon alapul, és igazolás nélkül is megvalósul a támogatás.

Megállapodás híján (ha szükség van végrehajtható határozatra) a bíróságtól kell kérni a tartás megítélését. A szülő kezdeményezhetik az eljárást, és bizonyos esetekben különböző állami szervek is.

Mennyire költséges?

Az eljárásnak illetékterhe van, általában a követelt összeg 6 százaléka, melyet a megítélt éves tartási összeg után számítanak fel. Az illetékminimum 15 ezer forint – ezt havi kis híján 21 ezer forintos tartásnál haladhatja meg a kötelezettség.

A tartásra szoruló szülőknél persze felmerülhet, hogy költségkedvezményt, vagy költségmentességet kérjenek a bíróságtól, illetve legalább illetékfeljegyzési jogot (ekkor nem kell előre leróni a fizetendőt, csak a pernyertesség/vesztesség arányában, az eljárás végén lesz esedékes a díj).

Fotó: 123rf

Ha az eltartó nem jogosult költségkedvezményre (erre jó esély van, hiszen különben hogyan tudna eltartást fizetni), akkor az eljárás végén neki kell megfizetnie az illetéket, a fentiek szerint. Amennyiben pedig a bíróság nem a teljes igényt ítéli meg, és a szülő nem kapott teljes költségmentességet az eljárásra, akkor neki is be kell szállnia az illetékbe, a kért és a megítélt eltartási összeg közötti különbség után. Tehát ha pl. valaki kért havi 50 ezer forintot, de a bíróság csak 30 ezret hagyott jóvá, akkor a 20 ezer forint után a szülőnek kell lerónia az illetéket (a minimumértéket, azaz 15 ezer forintot). A gyereknek pedig a 30 ezer forint után 21,6 forintot.

Ha a szülőnek alapos az igénye, akkor nagy valószínűséggel megkaphatja a teljes személyes költségmentességet. És ebben az esetben jó eséllyel akkor sem kell fizetnie, ha nem ítélik meg neki a tartást (mert mondjuk a gyereke nem képes erre).

Ezen felül költségként jelentkezhet a jogi képviselő díja, ha igénybe vesznek ilyet. A szülő (amennyiben tényleg rossz az anyagi helyzete) pártfogó ügyvédet is kérhet. Ez azt jelenti, hogy az állam megelőlegezi az ügyvédi költséget, és az eljárás végén a pervesztesnek kell azt lerónia.

Nemigen változhatott a helyzet 2011 óta

Kíváncsiak voltunk, hogy amióta (2011) benne van az alaptörvényben és a családok védelméről szóló törvényben is a szülőtartás, felpörögtek-e ezek az ügyek. Vagyis hogy többen igényelték-e. Tarczay szerint nem, és a joggyakorlatot nem módosították az új Ptk. (2013) idevágó passzusai mert azok eléggé hasonlítottak (az 1952-es keltezésű) családjogi törvény rokontartási szabályaira (amibe a szülőtartás is beleszámít). Az ügyvéd azt is hozzátette, kötve hiszi, hogy több ügyfél indított volna tartási eljárást, mint korábban, de azt mondta, pontos adatokért forduljunk az Országos Bírósági Hivatalhoz (OBH). Megtettük.

AZ OBH kommunikációs osztályától azt a választ kaptuk, hogy nem tudnak adatokat szolgáltatni, mert a bírósági lajstrom nem tartalmaz kifejezetten szülőtartásra vonatkozó leválogatást. A jogszabályok értelmében csak rokontartás ügycsoport létezik, amelyben minden nagykorú rokonok közötti tartási perigény benne van (pl.: nagykorú gyermek-szülő, szülő-gyermek, nagykorú testvér).

Meglehetősen szűk lehet a tartásra kötelezhetőek köre

Megnéztük, hogy egy átlagos jövedelmű átlagos családnál vajon van-e esély a szülőtartás megítélésére. A nettó átlagkereset a KSH legutóbbi adatai szerint családi kedvezmény nélkül 168 800 forint volt, a családi adókedvezményt is figyelembe véve pedig 176 000 forintra becsülték az összeget.

Vegyünk egy kétgyermekes családot, tegyük fel, hogy apa, anya is keres, így családi kedvezménnyel havi 352 ezer forint jöhet nekik össze nettóban. Náluk a létminimum 255 246 forint. De ugye a potenciális eltartónál nem a létminimumot veszi figyelembe a bíróság, hanem olyan jövedelmet, ami „normális életszínvonalat” biztosít. Kérdés, hogy ez mennyi. És hogy egyébként milyen körülmények között él a család, van-e pl. saját lakásuk, törlesztenek-e hitelt, stb. Úgy véljük, még egy ilyen családnál sincs semmi garancia arra, hogy megítéljék a szülőtartást.

Ha pedig a szülők minimálbérért dolgoznak, netán közmunkások (mindkét jövedelem kevesebb, mint a létminimum), akkor szinte biztos, hogy két gyermek mellett nem kötelezik őket eltartásra. Még inkább igaz lehet ez, ha nincs is munkája egyik, vagy másik szülőnek. Vagy ha egyszülős a háztartás.

Erősen leszűkülhet tehát a tartásra kötelezhetőek köre. Főleg ha figyelembe vesszük azt is, hogy majdnem minden tizedik melóst érinti a dolgozói szegénység. Vagy hogy a magyarok kétötöde él a létminimum alatt. A KSH adatai szerint brutálisan sok gyermek él szegénységben. 1,1 millió magyar nyomorog (akik között nyilván vannak idősek is). A kormány különböző támogatásainak feltételeiből pedig az olvasható ki, hogy szerintük  még sokkal több a szegény/rászoruló, mint a hivatalos statisztikák alapján gondolni lehet. 

Amit még nem tudunk, hogy az alapvetően szegény idős szülőkhöz milyen gyermekek társulnak: átlagon felül élők-e, vagy inkább olyanok, akiknek maguknak sem túl rózsásak az életkörülményeik. Gyanítjuk, valószínűleg inkább az utóbbi lehet jellemző.

Ha így van, az nem túl jó hír a tengődő, tartásra szoruló időseknek.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. május 27.
A bajnok Budapest Honvéd játékosai a kupával az OTP Bank Liga utolsó, 33. fordulójában játszott Honvéd - Videoton FC labdarugó-mérkõzés után a kispesti Bozsik József Stadionban 2017. május 27-én. A Honvéd 1-0-ra gyõzött, ezzel megszerezte története 14. bajnoki címét.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.