Élet-Stílus

Világszínvonalú rákgyógyszert kutatnak Magyarországon

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 02. 26. 15:00

Főleg a magas mortalitású rákfajták gyógyításában hozhatnak áttörést az egyénre szabott, célzott terápiára alkalmas kombinálható gyógyszerelemek. Ez a jövő.
Korábban a témában:

A modern kor egyik nagy előnye, hogy – főleg a fejlett országokban – a történelem során soha nem látott szintre emelkedett a születéskor várható élettartam. Ezzel párhuzamosan viszont emelkedik a krónikus betegségek előfordulása és az ezekből következő halálozások aránya is: a rákos megbetegedések kétharmada 60 év felett jelentkezik. Egyes rákfajták – elsősorban a melanóma – azonban egyre gyakoribbak a fiatalabbak között is.

Magyarországon a betegség okozta halálozások 25 százaléka mögött valamilyen daganatos megbetegedés áll, ami számszerűsítve egészen elképesztő: hazánkban évente 30 ezer ember életét követeli a rák.

A WHO már évekkel ezelőtt jelezte, világszerte immár több ember hal meg rákban, mint AIDS-ben, TBC-ben vagy maláriában összesen. Az Amerikai Rák Társaság elnöke szerint 2030-ra 26 millió beteggel és 11,5 millió halálesettel kell számolni.

Sok kis részletből áll majd össze az egész

Miközben a laikusok a “rákelleni gyógyszert” várják, tudósok ezrei dolgoznak a megoldáson, ami persze nem olyan egyszerű, hogy egyszer csak egy pirulában a kezünkbe adják. A Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program által támogatva az ELTE, a Semmelweis Egyetem és a ComInnex Kutatás-Fejlesztési Zrt. most egymilliárd forintos támogatást nyert célzott tumorterápia fejlesztésére.

Ez olyan módszert takar, amelyben a gyógyszer komponensei a tumor típusa és az elérni kívánt hatás függvényében könnyen változtathatók: személyre szabott terápia alakítható ki.

A kívülálló lelkesedése hamar lelohad, mikor fenti szavakat próbálja értelmezni, ezért a legilletékesebbhez fordultunk. Mező Gábor, az MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport tudományos tanácsadója magyarázta el a 24.hu-nak, miről is van szó.

A rákkutatásban hiába várjuk azt a bizonyos mindent megoldó nagy áttörést, mert ilyen nagyon nagy valószínűséggel nem lesz. A valódi Heuréka-érzés akkor jön, amikor a sebészetben, a sugárterápiában, a mikrobiológiában és több más részterületen elért apró kis eredmények összeérnek. Ekkor sem egyetlen “mindent megoldó mágikus” piruláról lesz szó, hanem összeáll az a gyógymód, amellyel egyre többféle tumortípus ellen már hatékonyan tudunk fellépni.

A kemoterápia mindent elpusztít

A konzorcium munkájának várható eredménye ebbe a folyamatba kapcsolódik. Mielőtt azonban rátérnénk magár a mágikus golyóra, pár szóban nézzük, mi is a rák.

A rákos megbetegedést a sejtek felborult szabályozása okozza. A kontroll nélküli szaporodás eredményeként a túlburjánzott sejtek elborítják a szervezetet, a létfontosságú szerveket, elvonják előlük a tápanyagokat, amivel sorvadásukat, végül akár a beteg halálát is okozhatják. A sejtek osztódása egy fontos természeti jelenség, ami szükséges például a sebgyógyulás során. Azt, hogy ez a folyamat időnként miért alakul át pusztító kontrollálatlan sejtburjánzássá máig nem sikerült teljesen tisztázni, ez is a kutatások tárgya – magyarázza Mező Gábor.

A mai kemoterápiás szerek a ráksejtek mellett minden gyorsan osztódó sejtre – mint a bőr-, bélhámsejtek vagy a hajhagyma sejtjei – hatnak, nagymértékben gyengítik az immunrendszert, vagyis nagyon sok és komoly mellékhatással rendelkeznek. Ezeket a kezelés alatt fellépő és a betegek életminőségét rontó mellékhatásokat kerülhetjük el a célzott tumorterápiával.

Ez figyelembe veszi, hogy különböző tumortípusok léteznek, a ráksejtek minden egyes fajtája más és más biokémiai jellemzővel bír, így különböznek egymástól és az egészséges sejtektől például a sejtek felszínén található receptor fehérjék típusában és számában. Ezt a tulajdonságukat használják ki a személyre szabott célzott tumorterápia során.

Molekuláris Chuck Norris

Jelen koncepció tehát a tumorellenes hatóanyagot közvetlenül a ráksejtbe juttatná, ehhez általában három komponensre van szükség. Elszállt példát hozunk, de talán így a legérthetőbb.

Képzeljünk el egy apró egyszemélyes hadsereget, egy molekuláris méretű Chuck Norrist. Ez az egyik komponens, a tumor elpusztítására szolgáló hatóanyag. Adjunk mellé egy képzett navigátort, akinek feladata a harcos célba irányítása, vagyis hajszálpontosan a ráksejtbe juttatása. Ez a második komponens, az irányítómolekula. Ketten beülnek egy járműbe, ami összeköti őket, majd a sejtbe érve széthasad. Mondjuk úgy: a megfelelő helyen és időben szabadjára engedi a mini Chuck Norrist, aki bevégzi a küldetést. E harmadik komponens a kapcsoló (linker) egység.

Miután sokféle tumortípus létezik, amelyek más és más kezelést igényelnek, a pályázat célja minél több irányítómolekulát, hatóanyagot és linkert kifejleszteni. Ezekből aztán adott páciensből vett szövetminta alapján összeállítható az adott tumorra leghatásosabb variáció

– tereli vissza tudományos mederbe a szót Mező Gábor. Ez azt jelenti, hogy minden beteg egyedi, személyre szabott gyógyszert kap. A kutatás célja olyan építőkövek tervezése, amik segítségével a háromkomponensű gyógyszer előállítása (szintézise) egyszerűen, gyorsan és reális költséggel megvalósítható.

Áttörés lehet

A kombinálhatóság teszi ezt a kutatást világszinten egyedülállóvá: máshol is folynak kutatások a célzott terápiára alkalmas vegyületekkel, de általában a fejlesztés a három funkciós egységnek csak egyféle összeállítására fókuszál. Olyan építőköveken, amelyekből sokféle kombinációban állítható elő gyógyszerek széles skálája, szinte kizárólag az ELTE vezette konzorcium kutatói dolgoznak.

Arra a kérdésre, hogy siker esetén mikor lesz klinikumban használható gyógyszer az ötletből Mező Gábor azzal válaszol, hogy a jelenlegi új gyógyszerek a 15-20 évvel ezelőtti kutatások eredményeként jöttek létre. Napjaink kutatói, köztük a háromtagú konzorcium által végzett kutatások tehát a 10-15 év múlva piacra kerülő megoldások alapjait rakják le.

Mező Gábor szerint készítményeik jelentős áttörést hozhatnak az olyan magas mortalitású betegségek gyógyításában, mint a tüdő- vagy a hasnyálmirigyrák. Nemcsak a folyamat lassítása, vagy az esetleges gyógyulás a cél, hanem az is fontos, hogy célzott hatóanyaggal végzett kezelés alatt a beteg életminősége sem romlik jelentősen.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Europress Fotóügynökség)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.