Belföld

Ha Putyin úgy gondolja, ez az ország az övé, akkor elmegy a falig

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 02. 03. 11:00

Orbán Viktor megfelel az orosz államfőnek, de a kapcsolatuk nem a bizalmon alapul. Putyin akár a választásokba is beavatkozhat.
Korábban a témában:

Az elmúlt huszonhat évben számtalanszor hallottuk, hogy Magyarország valahol Kelet és Nyugat között áll, kompország. Ez egyszerűen nem igaz

– hangzott el csütörtökön este azon a rendezvényen, ahol az olimpiaellenes népszavazási kezdeményezésről ismertté vált Momentum Mozgalom adott ízelítőt külpolitikai programjából, azután, hogy szakértők részvételével tartottak beszélgetést Vlagyimir Putyin látogatása kapcsán.

A számok nem meggyőzők

A Corvin Klubban tartott beszélgetésen Deák András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy önmagában nem meglepő, hogy az orosz államfő idén is találkozott a magyar miniszterelnökkel, mert erre minden évben sor kerül,

inkább az az érdekes, hogy ő jött ide ismét.

Ekkora aszimmetria mellett nem szoktak szimmetrikusak lenni a kapcsolatok, „három-négyszer ki kellene menni Putyinhoz, hogy ő ide jöjjön” – vélte Deák.

Rámutatott ugyanakkor, hogy Putyinnak fontos Orbán, mert Európa vonatkozásában összeér a világnézetük. A magyar miniszterelnök az EU liberális, mainstream vonalának alternatíváját jelenti, és a menekültválságban európai szintű politikusként is feltűnt, aki Németországra is hat valamennyire. Orbán pedig az unióra való gazdasági ráutaltságunkat szeretné oldani, de a számok nem meggyőzők ezen a téren.

Zgut Edit, a Political Capital elemzője szerint

Magyarország belépési pont az Európai Unióba Putyin számára, akit a legtöbb tagállamban nem látnak szívesen.

Így ezt a látogatást „üzenőfüzetként” is használhatja, amelyben saját politikájáról beszélhet. Orbánnak pedig azért fontos a találkozó, mert egy szuperhatalom stratégiai partnerének mutathatja magát.

Nem a legjobb a szankció, de nincs más

A beszélgetésben érintették az Oroszország elleni szankciók kérdését. Sz. Bíró Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa felidézte, hogy a magyar miniszterelnök szerint „egy politikai természetű problémát nem lehet gazdasági szankciókkal kezelni”. Kérdés, hogy akkor hogyan lehet?

Szó nélkül lehet hagyni, hogy egy szuverén ország területéből 27 ezer négyzetkilométert kiszakítottak?

– tette fel a kérdést Ukrajna kapcsán. A kutató szerint lehet, hogy nem a legjobb megoldás a gazdasági szankció, de nincs más. A háború fel sem merülhet egy olyan ország ellen, amely a világ nukleáris képességeinek felét birtokolja.

A biztonsági kockázatról nem esett szó

Feledy Botond, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója arról beszélt, hogy

Orbán és Putyin kapcsolata nem a bizalmon alapul.

Szerinte az orosz államfő „tisztességes KGB ügynökként” nem felejtette el, hogy a magyar miniszterelnök szovjetellenes retorikával alapozta meg politikai karrierjét, amin 2009-ben fordított. És míg Angela Merkellel lehetnek ugyan vitáink, de nem kell attól tartanunk, hogy mikor támad hátba, addig Orbán és Putyin mosolygása mögött hidegháborús a hangulat.

Erről Sz. Bíró azt mondta, hogy míg látszólagos barátság bontakozott ki Oroszország és Magyarország között, orosz részről a Hídfő portálon közzétett fotókkal próbálták kompromittálni Magyarországot, hogy fegyvereket szállít Ukrajnának, és szélsőjobboldali-szélsőnacionalista csoportokkal tartanak fenn kapcsolatot az orosz szolgálatok, amivel destabilitást okozhatnak.

Míg Orbán a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Európában „divattá vált az oroszellenesség”, nem esett szó az itt tevékenykedő orosz titkosszolgálatok jelentette biztonsági kockázatról

– emelte ki Zgut. Emlékeztetett: tavaly ősszel, a rendőrgyilkosság után számolták fel a Magyar Nemzeti Arcvonalat, amelyről már előtte tudni lehetett, hogy az általuk működtetett portál orosz szerverről üzemel, orosz befolyással végeznek felforgató tevékenységet, dezinformációt, amiről nem hajlandóak beszélni a magyar hatóságok.

Deák szerint a magyar-orosz kapcsolat legfőbb veszélyforrása, hogy nem biztos, hogy mindkét fél hozzáállása azonos. Magyar részről üzleti-geopolitikai projektként, „a lehetőségek begyűjtéseként” tekintenek rá, Putyin viszont azt gondolhatja, befektetett az országba, és ha az amerikaiak kivonulnak, akkor már az övé. Kérdés, eljöhet-e az a pillanat, amikor az oroszok úgy gondolják, learatnák a befektetés gyümölcsét, és mennyire könnyen tudnánk ebből kijönni.

Ha Putyin úgy gondolja, hogy Magyarország az övé, addig megy, amíg a korlátok engedik

– hangzott el.

Nem kell megerőltetniük magukat

Zgut kitért arra, hogy egy felmérés szerint a visegrádi négyek közül Magyarország kitettsége a legnagyobb az orosz befolyással szemben. A legerősebbnek a közvélemény és a civil társadalom ellenállása mondható, a magyar társadalmat inkább nyugatorientáltság jellemzi, mintsem oroszbarátság. A politikai elit hozzáállásával és a tudatos ellenállással viszont rosszul állunk – a politikai közbeszédnek nem része az orosz befolyással szembeni fellépés. Ez a politikai akarat hiányán múlik.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországon is beavatkozhatnak-e az oroszok a 2018-as választásba, Feledy azt mondta, elképzelhető, hogy itt is beindul a propagandagépezet, a nekik tetsző jelölt propagálásával és az ellenjelöltek delegitimálásával. Zgut szerint ugyanakkor nem kell megerőltetniük magukat az oroszoknak. A meglévő mintegy száz álhírportál már gondoskodik a dezinformációs beavatkozásról, és van egy oroszbarát Fidesz és Jobbik is a politikai szereplők közt. Deák szerint viszont

Magyarországon nem lesz beavatkozás, mert Orbán megfelel Putyinnak.

Zsarolható politikai elit

A beszélgetés után mutatta be a Momentum Mozgalom „külpolitikai alapvetéseit” Soproni Tamás, a szervezet alelnöke.

Oroszország sokkal közelebb van, mint hinnénk

– vezette fel beszédét, rámutatva, hogy szomszédunkban orosz alakulatok harcolnak, és elsőre talán messzinek tűnik a frontvonal, de Donbassz közelebb van Londonnál. A harcokban pedig magyarok is részt vesznek, akik életüket adják Ukrajna szuverenitásáért. Ugyanakkor úgy véli: Magyarországon is háború folyik – bár a tankokat már elvitték, „visszakúsztak a gázvezetékeken, álhírportálokon és a politikai eliten keresztül”.

A kormány szabadságharcosnak hazudja magát, de nem lehetnek valódi örökösei 56-nak, hat éve hagyják ugyanis, hogy az oroszok egyre szorosabbra húzzák a rabláncot – jelentette ki. Szerinte az elmúlt 26 évben senki nem vállalta a felelősségét, hogy minden területen befejezze a rendszerváltást, megvizsgálja azokat a vagyonokat, amelyeket egyesek szereztek a rendszerváltás környékén és megtisztítsa a titkosszolgálatokat azoktól a káderektől, akik még a szocializmus idején kezdtek ott dolgozni, és meglehetősen jó kapcsolatokat ápolnak az orosz titkosszolgálatokkal.

A politikai elit számtalan tagja zsarolható belföldi érdekcsoportok és külföldi hatalmak által

– mutatott rá, hozzátéve: az elmúlt évek botrányai azt is bebizonyították, hogy minden oldal érintett ebben, a fideszes Kiss Szilárdtól kezdve a jobbikos Kovács Bélán át az MSZP-s Havas Szófiáig.

Az álhírekre nem vonatkozik

Hangsúlyozta, hogy a kitettség csökkentése érdekében csökkenteni kell Magyarország energiafüggőségét, ehhez mindenkinek tartania kell magát, aki a nemzet érdekeit tartja szem előtt. Emellett hatalmas veszélynek nevezte az álhíreket, a külföldi propagandát, amelynek okát a mozgalom részben abban látja, hogy a magyar oktatási rendszerben a kritikus gondolkodás helyett a szervilizmust és magolást állítják középpontba. A Momentum egyrészt modern oktatást ígér, de a dezinformációval szemben szerintük ez nem elég.

Az alkotmányos jogi kereteket tiszteletben tartva le kell szögezni, hogy az álhírek, a külföldi propaganda szándékos terjesztésére nem vonatkozik a véleménynyilvánítás szabadsága, az állam kötelessége, hogy megvédje a népet a külföldi propagandagépezetektől

– hangzott el. Soproni alapvetőnek nevezte, hogy azonnal és teljes körűen megnyissák az ügynökaktákat, ami nem szimbolikus kérdés, hanem a nemzeti önállóság feltétele.

Úgy vélte: nem igaz, hogy hazánk kompország, Magyarország nem egy híd közepén áll, hanem az egyik oldalon, méghozzá a nyugatin. Szerinte minden felelős politikusnak azt kell szem előtt tartania, hogy a modern Európában tartsa az országot, ahol Szent István óta helye van. Az alelnök kijelentette: a Momentum Mozgalom célja az, hogy Magyarország a nemzeti önállóságát megőrizve kivegye a részét abból, hogy a mostaninál erősebb Európát építsünk.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2012. június 14.
Zaid Naffa, Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulja (j) mond beszédet a Buddha-Bar Hotel Klotild Palace megnyitó ünnepségén. Mellette Orbán Viktor miniszterelnök (k) és Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter áll. Budapest új luxusszállodáját az Erzsébet híd pesti hídfőjénél lévő Klotild Palotában jordán üzletemberek cége, a Mellow Mood Group alakította ki.
MTI Fotó: Kollányi Péter
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.