Augusztus végén az egész világot bejárta a hír: a szárazság miatt több száz vadállatot terveznek leölni Namíbiában, hogy aztán a húsukat szétosszák a lakosság között. A délnyugat-afrikai ország környezetvédelmi minisztériuma szerint a populációkat olyan területeken ritkítják meg, ahol most túl kevés számukra a táplálék és a víz, így a lépéssel az életben hagyott állatok túlélési esélyeit is javítanák.
A kormány kiemelte: a tervet nemzeti parkokban és fenntartható vadállományokban élő állatok körében valósítják meg hivatásos vadászok bevonásával. A környezetvédelmi minisztérium szerint a lépés szükséges, egyúttal összhangban van az ország alkotmányával, amely alapján a természeti erőforrásokat a namíbiai polgárok javára kell felhasználni.
Az ötlet számos hírfogyasztót felháborított, több természetvédelmi csoport pedig élesen bírálta, kiemelve: a lépés súlyos károkat okozhat a helyi biodiverzitásnak, valamint ronthatja Namíbia természetvédelmi megítélését. A kormány ugyanakkor kitart amellett, hogy a korábban nem tapasztalt helyzetre új megoldásokat szükséges találni.
Példátlan szárazság
Namíbia jelenleg az elmúlt száz évének legjelentősebb aszályával néz szembe, az országban 2024 májusában hirdettek szükségállapotot az egyre súlyosbodó állapotok miatt. Az ENSZ becslése alapján a szárazság okozta élelemhiány a lakosság mintegy felét, 1,4 millió embert fenyegethet július és szeptember között, az ország pedig immár élelmiszer-tartalékainak nagyjából 84 százalékát elvesztette a csapadékhiány következtében.
A kilövési tervek bejelentése előtt a krízis még kevésbé keltett nemzetközi érdeklődést, pedig a problémát a szakemberek hónapokkal ezelőtt felismerték. Ahogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője egy, a közelmúltban megtartott sajtótájékoztatón kiemelte: olyan humanitárius válsággal állunk szemben, melyről eddig nem sok szó esett – írja az Al Jazeera.
Namíbia sok más dél-afrikai országhoz hasonlón megszenvedi az El Niño hatásait, a természetes éghajlati jelenség a régióban jelentősen csökkentette a csapadékmennyiséget, miközben fokozta a forróságot, mindez pedig a klímaváltozás hatásaival – az emelkedő hőmérséklettel és megzavart csapadékmintákkal – párosult. A körülmények pusztítóan hatnak a mezőgazdaságra, a tágabb térségben több tíz millió ember érintett.
A dél-afrikai szárazság lassan egy éve, 2023 októberében vette kezdetét. Az esőzések normál esetben februárban tetőznének, idén viszont a szükséges csapadékmennyiség kevesebb mint 20 százaléka hullott csak le. Érdemes kiemelni, hogy
Szomszédjaihoz hasonlóan Namíbia a mezőgazdaságtól és az állattenyésztéstől függ, ezek fenntartásához pedig esőre van szükség. Az elmúlt években több aszályos időszak is kialakult, 2013 és 2019 között háromszor is vészhelyzetet kellett kihirdetni emiatt.
Egyre több a konfliktus az állatokkal
A szárazság katasztrofális következményekkel jár: pusztul az állatállomány és a növényzet, hatalmas területek válnak használhatatlanná a mezőgazdaság számára. Az ENSZ szerint a mostani aszály különösen veszélyes az öt év alatti gyermekekre, akiknél az élelmiszerhiány miatt akut alultápláltság, egyes esetekben halál léphet fel.
