Egyre több aggodalom merül fel napjainkban az élelmiszerek és azok csomagolását illetően. A téma kapcsán évtizedeken át a biszfenolok és a ftalátok voltak a fókuszban, de az elmúlt időszakban rengeteg szakember, többek közt magyar kutatók a mikroműanyagok egészségkárosító hatásaival kezdtek el foglalkozni. A több ezer tudományos publikáció nyomán ma már tisztában vagyunk azzal, hogy ezek az apró törmelékek már az agyunkban, a szívünkben és szinte minden szervünkben, valamint a természetben is mindenhol megtalálhatók.
Habár felmerült, hogy a mikroműanyagok neurodegeneratív betegségek kialakulásához vezethetnek, és termékenységi problémákkal is kapcsolatban állhatnak, annyira új tudományos területről beszélünk, hogy ezeket a feltételezéseket nem sikerült még bizonyítani. A biszfenolok esetében azonban egészen más a helyzet: régóta közismert tény, hogy már egészen alacsony dózisban is felboríthatják a hormonrendszer működését, valamint károsíthatják a női és férfi termékenységet. Mégis a mai napig szinte minden termékben megtalálhatók.
Mik azok a biszfenolok?
Ezeket a szintetikus vegyületeket leginkább polikarbonát műanyagok és epoxigyanták gyártásához használják, de mivel extrém mértékben törés- és hőellenálló anyagokról beszélünk, szinte bármilyen formában feltűnhetnek az életünkben. Ott vannak például a műanyag edényekben, kulacsokban, poharak vagy a mobilok tokjaiban, sőt az alumíniumdobozok és -konzervek is tartalmazhatnak ilyen vegyületeket.
A biszfenolok közül a legelterjedtebb a biszfenol-A (BPA), amelyről kutatások bizonyítják, hogy terhes nőknél behatol a placentába, ezáltal a magzat szervezetébe is. A vegyület olyan hormonális zavarokat okozhat, mint a korai serdülés, az elhízás, de felelőssé tehető a cukorbetegség, az elhízás, az asztma és a szívbetegségek kialakulásáért is.
Mivel köztudott, hogy a fejlődő idegrendszerre is kockázatot jelent, az Európai Unió 2011-től betiltotta a vegyület használatát cumisüvegekben, 2018-tól pedig más, gyerekeknek készült termékekben is, míg végül 2020-tól a pénztári nyugták nyomtatására használt szalagoknál és a parkolójegyeknél is ugyanígy jártak el. Ám hiába voltak tisztában az anyag egészségkárosító hatásaival, az élelmiszer-csomagolóanyagokban csupán a kioldódási hatérértéket csökkentették ekkor.
Igen ám, de a biszfenol-A (BPA) mellett új anyagok is megjelentek, amiket az ipar a törvényi korlátozások miatt egyre növekvő mennyiségben használ helyettesítésre. Ilyen többek között a biszfenol-S vagy a biszfenol-B, amelyek a mai napig megtalálhatók akár gyermekek számára gyártott termékekben is.
Bár az említett anyagok mind ott vannak az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) „különös aggodalomra okot adó anyagok” (SVHC) listáján, úgy tűnik, a biszfenolok komplett betiltása egyelőre nincs napirenden. A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) több EU-s tagállambeli fogyasztóvédelmi szervezettel együtt, a ToxFree Life for All elnevezésű projekt részeként arra szólította fel az uniós döntéshozókat, hogy lépjenek fel a biszfenolok, és az összes SVHC alkalmazása ellen.
Szigorúbb korlátozás kell
Az, hogy a biszfenolok káros hatással vannak az emberi szervezetre, nem új információ, az EU-s szintű fellépés azonban nehezen megy az ipar lobbiereje miatt. Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének vegyész szakembere ugyanakkor jelezte, hogy Európában sem mindenhol azonosak a korlátozások: Franciaországban és Németországban például sokkal szigorúbbak a biszfenolokat érintő szabályok, mint mondjuk Magyarországon.
