A tavaly Nobel-díjat kapott kísérleti fizikust, Krausz Ferencet a közmédia 2023-ban az év emberének választotta, ebből az alkalomból készült vele hosszabb beszélgetés, amelyről az MTI számolt be. „Szüleim kétkezi munkások voltak, de minden lehetséges támogatást megadtak nekem és testvéremnek” – mondta Krausz Ferenc, aki a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium diákjaként matematika szakkörre járt, otthon pedig kísérletezett.
Gyorsan jött az ár, el kellett kezdeni úszni
„Arnold Schmidt iránymutatásával, fiatal csapatunkkal szilárdtest lézereken kezdtünk kutatásokat végezni, azokból próbáltunk rövid impulzusokat előállítani. A 2000-es évek elején ez vezetett azokhoz a kísérletekhez, amelyekért a Nobel-díjat kaptam.” Kutatócsoportjának célja a kilencvenes években az volt, hogy láthatóvá tegyék az elektronok valós idejű mozgását az atomban. 2001-ben a Bécsi Műszaki Egyetemen ultragyors lézervillanások segítségével lefényképezték és megmérték az elektron mozgását:
Krausz Ferenc 2003-ban a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója lett, majd egy évre rá a müncheni Lajos-Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője. 2002-ben Wittgenstein-díjjal, 2022-ben Wolf-díjjal tüntették ki, 2023. december 10-én Stockholmban pedig XVI. Károly Gusztáv svéd királytól vehette át fizikai kutatásaiért a világ legrangosabb tudományos elismerését, a Nobel-díjat.
„Az októberi bejelentés után egészen leírhatatlan érzés kerített hatalmába, ugyanakkor felnőttként első alkalommal kerültem olyan helyzetbe, hogy saját életem kontrollja kikerült a kezeim közül. Ez elég megrázó volt, de gyorsan jött az ár, és el kellett kezdeni úszni”
Az emberiség jövője a tét
Az attofizika egyik legígéretesebb alkalmazási területe az orvostudomány. 2019-ben Krausz Ferenc vezetésével Magyarországon létrehozták a betegségek korai kimutatására irányuló vizsgálatok kifejlesztését célzó Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központot. Kutatásuk forradalmasíthatja az orvosdiagnosztikát.
„Egy nagyon rövid infravörös fényimpulzussal megvilágítjuk a vér molekuláit, ez rezgésbe hozza őket, infravörös fényhullámokat bocsátanak ki, amiket az attoszekundumos méréstechnikával tudunk letapogatni. Ebből lehet visszakövetkeztetni arra, hogy az adott vérminta molekuláris összetétele esetleg megváltozott-e, és ez alapján az orvosoknak meg tudjuk mondani, milyen betegség van kialakulóban, talán egy korai stádiumban” – magyarázta a kutató.
Hozzátette: kulcsfontosságú, hogy az emberiség a következő öt-tíz évben mennyire képes bölcs döntéseket hozni, és a jelenlegi helyzet nem ad okot túl sok optimizmusra: „Elkeserít, hogy a felelős nagyhatalmak nem ismerik fel, hogy a tét az emberiség jövője”.
