Az ország beépítési trendjeiről írt adatvizualizációs cikket a Másfélfok. Decemberben jelent meg a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) keretstratégiájának ötödik előrehaladási jelentése, amely alapján továbbra is a mesterséges felszínborítottság növekedése figyelhető meg hazánkban, miközben az egy főre jutó önkormányzati tulajdonú zöldterületek nagysága csökken.
Ez veszélyt jelent többek között az ökoszisztémákra, élőhelyekre, biológiai sokféleségre, továbbá a víz körforgására. A trend megfordításával nemcsak a növekvő, természeti erőforrásainkat felélő, pazarló anyaghasználatot tudnánk szabályozni, hanem jobb életkörülményeket is teremthetnénk a helyi lakosoknak.
Nem csökkent a beépítési kedv
Magyarország kibocsátása más nyugat-európai országokhoz vagy Amerikához képest alacsony, az emisszió-csökkenést viszont hazánk nem irányította, azt inkább elszenvedte – többek között az államszocialista nehézipar összeomlása vagy a 2008-as válság miatt. A többi környezeti mutatóban még rontott is az ország, a környezetterhelés és anyaghasználat például nőtt.
Az adatok azt mutatják, hogy a beépítettség egyre fokozódik. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (aminek mindenkori elnöke az Országgyűlés elnöke, jelenleg Kövér László) 2013-ban adta közre a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát, amelynek tavaly decemberben jelent meg az ötödik előrehaladási jelentése.
„Magyarország elmúlt évtizedét ezen a három területen [természetes területek beépítése, anyagáramlás, éghajlati viszonyok antropogén megváltoztatása] rendkívül rossz, európai uniós összehasonlításban az egyik leginkább a természeti tőke felélésének irányába ható teljesítmény jellemezte” – idézte még 2022-ben a Szabad Európa Bartus Gábort, a BME adjunktusát és az NFFT titkárát a negyedik előrehaladási jelentés és a TÁRKI Társadalmi riport kötetébe írt elemzése kapcsán.
„A területhasználatot hazánkban az urbanizációs folyamatok, az infrastrukturális és ingatlanpiaci, illetve az építőipari fejlesztések utóbbi években történő előtérbe kerülése, valamint a zöldmezős, illetve barnamezős beruházások arányának alakulása befolyásolja leginkább” – olvasható a friss jelentésben.
A 2010–2021 közötti időszakban összesen öt vármegyében volt tapasztalható jelentős növekedés, amit a különféle infrastrukturális és ágazati beruházások indukálhatnak. A markáns növekedést mutató vármegyék közé tartozik
- Jász-Nagykun-Szolnok (29%),
- Győr-Moson-Sopron (26%),
- Pest (17%),
- Fejér (16%) és
- Hajdú-Bihar (15%) vármegye.
Mindeközben az önkormányzati tulajdonban álló zöldfelületek száma csökken.
Magunkat veszélyeztetjük
A hazai, jogszabállyal védett természeti területek (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek stb.) aránya lényegesen nem változott az előző jelentés óta, mert a védetté nyilvánítások jelentős területnövekedéssel járó időszaka lezárult. A beszámoló alapján Magyarországon tulajdonképpen már nem található a társadalmi-gazdasági tevékenység hatásaitól mentes táj.
A belterületek, beépített területek növekedésének mértéke veszélyt jelent többek között a különféle ökoszisztémákra, élőhelyekre, biológiai sokféleségre, továbbá a víz körforgását zavaró mértékben befolyásolhatja.
Településeink növekvő kiterjedése, elterülése még több embert kényszerít ingázásra, amit sokan autóval oldanak meg. Ez tovább növeli a közlekedésből fakadó kibocsátásokat, a zaj- és légszennyezést, a dugókat és a zsúfoltságot.
A beépítettség a városi hősziget hatását is tovább fokozhatja, amely a hőhullámos időszakok elején vagy akár anélkül is veszélyessé válhat az egészségre. A mesterséges felszínborítás, a vízzáró felületek kiterjesztése megnöveli a villámárvizek kockázatát is, különösen, ha a nagycsapadékos időszakok száma is növekszik.
Míg akár az uniós, akár a globális kibocsátás-csökkentési célokat kritika vagy értetlenség fogadja itthon, addig a területhasználattal és beépítettséggel egy olyan beavatkozási pont van a kezünkben, amellyel közvetlenül a helyi lakosság érdekeit lehetne szolgálni.
