Három, a tudomány számára új állatfajt neveztek el Petőfi Sándorról a Magyar Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (HUN-REN ATK NÖVI) kutatói a költő születésének 200. évfordulója alkalmából – olvasható a HUN-REN közleményében.
A három közül az egyik egy Szingapúrban felfedezett Micherdzinskiiobovella petofii talajlakó atkafaj, a második a Geocoris (Piocoris) petofii nevet viselő poloskafaj. Utóbbi a nagyszemű bodobácsok (Piocoris) alnemének első ismert képviselője Madagaszkárról, és a jelenlegi ismeretek szerint a sziget erdeinek bennszülött faja. A harmadik egy fosszilis szárazföldi csiga, amely a Ferussina petofiana nevet kapta. Egyetlen ismert példánáta az erdélyi Hátszegi-medence késő kréta kori üledékeiben találták meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói.
A csigafaj körülbelül 71 millió évvel ezelőtt élt, és a Tethys-óceán világhíres Hátszegi-szigetének lakója volt, ahonnan számos dinoszaurusz és pteroszaurusz (repülő őshüllő) is előkerült az elmúlt bő évszázadban. Petőfi Sándor 1894. április 19-én járt Hátszegen, és ott írta a Vajdahunyadon című költeményét.
