Ahhoz, hogy valaki sikeres labdarúgó hálóőr legyen, nemcsak az ugrás és a védés képességére van szüksége, hanem arra is, hogy gyorsabban hozzon meg komoly döntéseket, mint más sportolók. Egy tanulmányból most kiderült, hogy a kapusok mindenki mástól eltérően látják a világot, és az sem kizárt, hogy ez egy velük született adottságnak köszönhető – írja az IFLScience.
A kutatás során Michael Quinn, a Dublin City University pszichológusa — akinek van kötődése a futballhoz, ugyanis édesapja, Niall Quinn egy időben a legtöbb gólt szerző ír játékos volt, ő maga pedig kapusként játszott — 60 résztvevő segítségével azt vizsgálta, hogyan tudják meghatározni az emberek a különböző fény-, és hanghatások között eltelt idő hosszát.
A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a hálóőrök hatékonyabban dolgozzák fel a zavaros jeleket, és hatékonyabban becsülik meg az események időben történő eltérését. Amellett, hogy a mindennapok során ki kell szűrniük a tömegzajokat a stadionokból, a kapusoknak olyan hangokat is fel kell használniuk a pontos reakcióhoz, mint a cipő találkozása a labdával — ez különösen akkor hatásos, ha a kilátásuk korlátozott. Mivel azonban ezeket távoli lövésnél kevésbé hallják, sokszor egyéb érzékeikre kell hagyatkozniuk.
A kutatók egyelőre nem tudják, hogy ez a képesség hosszú évek rutinja nyomán alakul ki, vagy egy veleszületett eltérést tükröznek, amely a fiatal játékosokat a kapusposztra vonzza. A kutató és csapata további kutatásokat szeretne végezni azzal kapcsolatban, hogy a védekező, esetleg támadó játékosok között is ilyen jelentős-e az eltérés reakcióidő tekintetében.
