A tavasszal együtt a kullancsszezon is egyre közeledik, a klímaváltozás miatt egyre enyhülő telek következtében pedig lassan eljutunk odáig, hogy talán véget sem ért. Éppen ezért érdemes megismerkedni ezekkel az élősködőkkel, valamint az általuk terjesztett leggyakoribb betegségekkel, hogy hatékonyabban védekezhessünk ellenük – olvasható a Pfizer közleményében.
Tévhitek
A kullancsok, a természetes környezet részeként, mindig is itt voltak körülöttünk, így mára tévhitek egész sora kapcsolódik hozzájuk, így ezek eloszlatása is fontos. Először is nem beszélhetünk általánosságban kullancsokról, hiszen a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján a kullancsfélék családjába világszerte mintegy 700 ismert fajt sorolnak. Hazánkban közel kéttucat fajuk honos, amelyek közül humán szempontból legfontosabb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus).
Szintén tévhit, hogy a kullancsok a fákról potyognak. Valójában fűszálakon, a bokrok levelein, legfeljebb 1,5 méter magasságban kapaszkodnak meg a lábaikon levő karmok és tapadókorongok segítségével. A kiválasztott egyedre a lábukon lévő karmok segítségével másznak fel. Ha megtalálják a számukra megfelelő felületet, táplálkozni kezdenek, mert fejlődésükhöz elengedhetetlen a vérszívás.
Veszélyes betegségek
Közép-Európában az egyik leggyakoribb kullancsok által terjesztett vírusos betegség az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás. A fertőzés az esetek jelentős részében tünetmentes, ritkább esetben 7-14 napos lappangási időt követően, enyhe betegségtünetek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.) jelentkeznek, majd néhány nap múlva a panaszok megszűnnek.
Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával járó szakasz követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus terápia nincs, de a fertőzés védőoltásokkal megelőzhető.
A másik gyakori kullancs által okozott betegség a Lyme-kór, amelynek legjellegzetesebb, az esetek 60-80 százalékában előforduló klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrjelenséget leggyakrabban csak enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kíséri, de súlyosabb tünetek is felléphetnek. Megfelelő adagban és ideig szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható.
Persze nem minden kullancs hordoz fertőzést, de a kockázat fennállhat, így érdemes egyeztetni háziorvosunkkal, hiszen az említett fertőzések közül az FSME-vírus ellen már évtizedek óta elérhetőek olyan védőoltások, amelyek segíthetnek a kullancs által okozott vírusos agyvelőgyulladás megelőzésében. Ideális a kora tavasszal megkezdett oltásrend, így akár egy hónapon belül védettséget lehet szerezni a vírus ellen.
