Karácsonyra a legtöbben nosztalgiával várjuk a havat, a fagyos időt, majd csalódunk, amikor nem így történik. És a legtöbbször nem így történik. Dr. Kovács Erik éghajlatkutató, klimatológus, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója legfrissebb elemzésében a „fehér karácsony lehetőségeit járja körbe.
A legtöbb karácsonyi mese és történet keletkezése idején, a XVIII-XIX. században még az úgynevezett kis jégkorszak uralkodott Európában, a XX. század első felében azonban a mainál alig volt hidegebb a karácsonyi időszak (december 24-26.) középhőmérséklete, mint napjainkban. Ennek ellenére arányaiban kicsivel több fehér karácsony volt, mint a 2000-es években.
Az 1960-2000-ig tartó négy évtized volt hazánkban az elmúlt 110 év leghidegebb decemberi periódusa. Ezen belül az 1960-as és az 1990-es évtizedben fordult elő legtöbbször havas karácsony, míg a legkevesebb az 1970-es és 2010-es évtizedre jellemző. 1960-2000 átlagában az egy évtizedre jutó fehér karácsonyok – az ország területének legalább 2/3-át hó borítja december 24-26. között – száma három, ami jóval magasabb, mint a 2000-2020 közötti egy nap. Ez azt jelenti, hogy
A Kékestető egy biztos pont
Északkelet-Magyarország megyéiben kétszer akkora az esélye, hogy hótakarós legyen az ünnep három napja, mint az ország dél-keleti vagy dél-nyugati részén. Az ország hegyvidéki, vagy magasabban fekvő területein nagyobb eséllyel fordulhat elő fehér karácsony. Kékestetőn 1951-2010 között szinte minden évben volt hótakaró karácsonykor, azonban 2010-től kezdve összesen négy évben.
A fővárosban, Budapesten a külvárosi pestszentlőrinci állomáson megfigyeltek szerint az elmúlt 70 évben, átlagosan minden harmadik, negyedik karácsony idején borítja hótakaró a várost, ám olyan karácsony, amikor a három nap mindegyikén 5 cm-nél vastagabb a hó, átlagosan hétévente következik be, a belvárosban pedig 10-ből 1 évben csak a hősziget hatás miatt.
A felmelegedés és a klímaváltozás miatt régiónkban az elmúlt 70 évben nem csak karácsonykor, de szinte a teljes téli évszakban szignifikánsan csökkent a téli napok, a fagyos napok és hótakarós napok száma is a 800 méter alatti területeken, mely a jövőben még intenzívebbé válhat.
Hazánkban és Közép-Európában korábban sem volt jellemző a mindig havas, hótakarós karácsony az elmúlt évtizedekben, de az a rossz hírünk, hogy a fehér karácsonyok aránya még tovább csökken majd a klímaváltozási előrejelzések ismeretében. Teleink is egyre enyhébbé válnak a jövőben, havat legközelebb – szerencsés esetben – középhegységeink magasabban fekvő területein láthatunk, vagy a Kárpátok és az Alpok magasabb térszínein.
Milyen lehet az idei karácsony?
Idén a karácsonyi ünnep és újév között az elmúlt évektől eltérően nagyobb az esélye hideg és havas időjárásnak. Bár most még a meteorológiai modellek nem „látnak el” olyan nagy távolságra – a légkörre jellemző változékonyság miatt –, de már a modelleken feltűnik a jelenleginél hidegebb időjárás lehetősége december 11. után. Ez azt jelenti, hogy többször, akár hosszabb ideig is hátoldali áramlási rendszerbe kerülnénk, mely esetben hideg levegő érkezne hozzánk, havazásokkal.
Ehhez szükség lenne arra is, hogy az Atlanti-óceán felett jelenleg még aktív alacsonynyomású teknő gyengüljön és megszűnjön az előoldali áramlási rendszer, mely során óceáni és szubtrópusi enyhe levegő szállítódik térségünkbe. Az elmúlt évektől eltérően megvan tehát az esélye annak, hogy december második felében gyengülni fog a ciklonaktivitás a jelenlegi számítások szerint és a mostaninál hidegebb idő köszönthet be.
Ez próbára teheti a havas telektől elszokott hóeltakarítási infrastruktúránkat és az autóval közlekedők türelmét, de talán nem kell utaznunk ahhoz, hogy havat lássunk és hódoljunk a téli örömöknek az ünnepek alatt.
