Ár, íz, egészségesség – a Rama friss hazai kutatása szerint ezek a legfontosabb szempontok, amelyek meghatározzák a hazai fogyasztók élelmiszervásárlásait, miközben sem a hazai eredet, sem pedig a fenntarthatóság nem számít lényegesnek. Az országos, reprezentatív kutatásban arra is rákérdeztek, hogy a hazai fogyasztók milyen tudással rendelkeznek a globális felmelegedésben kulcsszerepet játszó üvegház hatású gázok és a mindennapi étrend kapcsolatáról, valamint hogy ez miként befolyásolja a vásárlásukat.
Ellentmondásos vélemények
A kutatás során egyebek mellett rákérdeztek, hogy a hétköznapi élelmiszerek vásárlása során milyen tényezők (íz, hagyományok, ár, származási hely, fenntarthatóság, egészségesség, stb.) befolyásolják inkább a választást. Az ár 10-ből 6 megkérdezettnél az első helyen szerepelt, ezt követően szorosan jött az íz, majd kicsit lemaradva, hogy mennyire egészséges a termék.
A kutatás eredményei egy érdekes ellentmondásra is rávilágítottak: a fenntarthatósági szempontok szintén nem befolyásolják érdemben a vásárlási döntéseket, holott a megkérdezettek fele egyet értett azzal az állítással, hogy a növényi alapú táplálkozás kisebb környezetterheléssel jár, mint az állati eredetű élelmiszereken alapuló étrend. A környezetterhelés tekintetében a 20 év alattiak, az 50 év felettiek és a diplomások számítanak a leginkább tájékozottnak, körükben 10-ből 6-an vannak tisztában a növényi alapú étrend kisebb környezeti lábnyomával.
Szintén érdekes ellentmondás, hogy bár 10-ből 4-en egészségesebbnek tartják a növényi alapú táplálkozást, mégis a megkérdezettek fele vélte úgy, hogy az állati eredetű élelmiszereken alapuló étrend illeszkedik jobban az emberi szervezet igényeihez, ráadásul minden negyedik megkérdezett szerint megfizethetőbb is.
Jobban megéri a növényi
Tájékozottnak bizonyultak a fogyasztók az üvegházhatású gázok kapcsán is. 10-ből 9 válaszadó tudja, hogy bizonyos gázokat azért neveznek üvegházhatásúaknak, mert a légkörbe kerülve jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét, a megkérdezettek kétharmada ráadásul azzal is tisztában van, hogy a szén-dioxid mellett a metán is üvegházhatású gáznak számít.
Azt is jól tudta a válaszadók többsége, hogy az állattenyésztés jóval nagyobb metánkibocsátással jár, mint a növénytermesztéshez. Sőt, ezen belül a többsége azt is tudta, hogy az állattenyésztéshez kapcsolódó metánkibocsátásért főleg a szarvasmarha-tenyésztés a felelős.
Az élelmiszerek felelősek a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás körülbelül negyedéért. Ezen belül az állattenyésztés és a halászat mintegy 31, míg a növénytermesztés 27 százalékot tesz ki. Ugyanakkor ebből 6 százalék az állati takarmány előállításából származik, vagyis a közvetlen emberi fogyasztásra szánt növénytermesztés kibocsátása csak 21 százalék. Mivel az élelmiszertermelésből származó kibocsátások csökkentése lesz az egyik legnagyobb kihívásunk a következő évtizedekben, pusztán környezeti szempontból is indokolt a növényi alapú élelmiszerek arányának növelése az étrendünkben
– mondta Huszár András, a Green Policy Center társalapítója és igazgatója. A Rama ezért úgy döntött, kampányt indít az élelmiszerfogyasztáshoz köthető metánkibocsátással kapcsolatos fogyasztói tudatosság növelése érdekében. Ehhez egy interaktív szobrot használnak majd, amely az újbudai Allee bevásárlóközpontban lesz elérhető és kipróbálható.
