Tudomány

A kormány döntése miatt védett erdők végezhetik tűzifaként?

Getty Images
Getty Images
Egy új kormányrendelet védett erdőkben is lehetővé teszi a tarvágást, csökkenti a vágásérettség korát, eltörli az őshonos fajok telepítési kötelezettségét. A vészhelyzetre hivatkozva szélesre tárja a kaput a tűzifa kitermelése előtt a természetvédelem rovására.

A csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent rendelettel Orbán Viktor miniszterelnök számos, az erdők és a természet védelmét, a fakitermelés kordában tartását célzó korlátozást helyezett hatályon kívül. Védett területeken is szélesre nyitotta a kaput a favágás, akár tarvágás előtt arra hivatkozva, hogy a vészhelyzet ideje alatt a tűzifaigények felülírják a jogszabályokat és hatósági döntéseket. Nagy István agrárminiszter is arról beszélt a hétvégén, hogy az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, bár azt ígérte, a fakitermelés továbbra sem jár erdőirtással, nem csökkenti az erdőterületet.

A cél nyilván a tűzifahiány enyhítése, ám a másik oldalon fennáll a veszély, hogy az erdők védelmében elért több évtizedes eredmények most akár hónapok, vagy egy-két év alatt megsemmisülnek. Több ellenzéki párt, politikus és civil szervezet is értetlenül fogadta a döntést, amely a jelen formájában súlyosan veszélyeztetheti a természetvédelem és az erdőgazdálkodás fenntartható jövőjét. Magyarán: évtizedekkel vethetik vissza erdeink fokozatosan javuló állapotát.

Dr. Gálhidy László erdőökológust, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjét kérdeztük.

Tarvágás védett erdőben

A rendelet számos kérdést hagy maga után, szövege „laikus nyelvre” lefordítva a következőket tartalmazza állami erdők, védett természeti területek esetében is:

  • engedélyezi a tarvágást magas természetességű állami erdőkben;
  • a fakitermelés egész évben, korlátozások nélkül történhet;
  • csökkenti az erdők vágásérettségi korát;
  • őshonos állományokat elég sarjasztással felújítani – már amelyek képesek erre;
  • az idegenhonos fafajú erdők helyén nem kell az őshonos fajokból álló erdőtakarót visszaállítani;
  • miniszteri engedéllyel el lehet térni az erdőtervben szereplő fakitermeléstől.

A közlönyben megjelentek alapján elvben mindez a teljes magyarországi erdőterületre vonatkozik, ami kétmillió hektár. És mit jelent mindez a gyakorlatban? Nézzük pontról pontra.

Az erdő akkor egészséges, tölti be ökológiai és rekreációs szerepét mint a szárazföldek egyik legértékesebb társulása, ha nagy a fajgazdagsága, és eltérő korú fákból áll a magonctól a holtfáig. A modern erdőgazdálkodás ezt szem előtt tartva folytatja a fakitermelést, míg a tarvágást nem kell hosszasan ecsetelni:

a kijelölt, akár több tízhektáros területeket mintha legyalulnák, egész domboldalak maradnak utána kopaszon.

A magas természetességű erdő fogalma a viszonylag előremutató, a 2009-es erdőtörvényből származik, mely hat kategóriába sorolta az erdőket a faültetvényektől a legjobb ökológiai állapotú természetes erdőkig.

A rendelet tehát elvileg a legjobb minőségű állami erdeinkben is engedélyezi a tarvágást

– mondja a 24.hu-nak Gálhidy László.

Bármikor vághatnak, fiatalokat is

Ha a fakitermelés egész évben, korlátozás nélkül végezhető, az azt jelenti, hogy a vegetációs időszakban is, lombos állapotban, illetve a madarak költési idejében is. Ennek káros hatásai sem szorulnak hosszabb magyarázatra, az eddigi szabályozás nem véletlenül korlátozta ezt az idősávot.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

A vágásérettség korának csökkentése azt jelenti, hogy az erdőket 10–20 évvel hamarabb ki lehet termelni ahhoz képest, amit az erdőterv eddig előírt – a lényeg persze az, hogy előbb és több fát lehet így az erdőből kihozni. Ugyanakkor minél idősebb egy fa, természetvédelmi szempontból annál értékesebb, és a magyar erdők eleve elég fiatalok. Az előrehozott fakitermeléssel a természetvédelem elveszíti azokat az erdőket, amelyek még 10–20 éven át korosodhattak volna, fenntartva ezzel a biológiai sokféleség egy magasabb fokát.

Őshonos fafajaink közül a cser, a kocsányos és a kocsánytalan tölgy képes sarjadásra, ami azt jelenti, hogy a kivágott egyed tuskójából, gyökereiből új fa nő ki. Az erdészeti gyakorlat eddig ezeket a fajokat az elmúlt évtizedekben magról telepítette újra, a faanyag minőségének javítása céljából. Ezeket az erdőket ezentúl elég „magukra hagyni”, segítség nélkül is újrasarjadnak.

Egyáltalán nem világos, hogy mi a kapcsolat a sarjasztás és aközött, hogy több faanyagra van szükségünk. A sarjasztásból nem lesz sem hamarabb, sem több tűzifa

– jegyzi meg Gálhidy László.

Marad az akác, és mi értelme ennek az egésznek?

Főleg védett természeti területeken fontos, hogy az élővilágot őshonos fajok alkossák. E célból ha valahol idegenhonos állományt, például akácost vágtak ki, a felújítást őshonos fafajokkal kellett végezni. Most ez megszűnik: az akácot levágják, a területet otthagyhatják, a helyén pedig újra akácos lesz még vagy 50 évig. Jókora pofon ez akkor, amikor az élővilág sokszínűségének megőrzése az egyik legégetőbb kérdés az emberiség számára.

Az erdőterv, miként neve is jelzi, az erdőgazdaságok tíz évre meghatározott stratégiája, ami a telepítésektől az erdőművelésen át a kitermelésig a fenntarthatóság jegyében hivatott előre tervezni. A rendelet nyomán az agrárminiszter egyedi döntéssel olyan fakitermelésre is engedélyt adhat, ami nem szerepel az erdőtervben.

Gálhidy László értékelése szerint az új előírások egy részének nincs közvetlen hatása a tűzifahiány mérséklésére, miközben lemondunk természetes erdeink helyreállításáról a védett területeinken. A természetvédelmi szempontból értékes állami erdőkben e nélkül is hozzá lehetett jutni a faanyaghoz, így kérdéses, hogy mi indokolja a tarvágások visszaállítását.

A WWF Magyarország a témában kiadott közleménye egyébként arra is felhívja a figyelmet, hogy a frissen vágott fát nem is szabadna tűzifának hívni, mivel a hatékony égéshez 20 százalék nedvességtartalom kell, amit egy-két év szárítással lehet csak elérni. A „vizes fával” való fűtés csak tovább súlyosbítja a fűtési szezon alatt tapasztalható rossz levegőminőséget.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik