Napjainkban egyre több ember számára válik fontossá, hogy mindennapi életével a lehető legkevésbé terhelje meg a környezetet. Az otthoni energiahasználattól a közlekedésen át a bevásárlásig rengeteg az olyan terület, ahol a szokásainkon változtatva csökkenthetjük a Földre gyakorolt negatív hatásunkat.
A folyamatban egy fontos és sokszor használt kifejezés a fenntarthatóság. A fogalom nagy általánosságban a földi bioszféra és civilizációnk egymás melletti együttélését jelenti, illetve azt, hogy a mostani generáció szükségleteit úgy lássuk el, hogy a későbbi nemzedékek ne szenvedjenek hiányt. A fenntarthatóság életünk számos szeletében megvalósítható, a tömegközlekedéssel és a kerékpárhasználattal például mérsékelhetjük a globális felmelegedést okozó gázkibocsátást, míg a gondos újrahasznosítással csökkenthetjük a természetbe áramló hulladék mennyiségét.
Talán nem evidens, de az egyik kifejezetten fontos terület, ahol törekednünk kellene a fenntarthatóságra, a higiéniai termékeké. Az ilyen cikkeket napi szinten, gyakran és nagy mennyiségben használjuk, éppen ezért érdemes úgy választanunk, hogy azzal a lehető legkisebb nyomást helyezzük bolygónkra.
A probléma az, hogy számos termék, köztük a tusfürdők, samponok és fogkrémek, általában egyszer használatos műanyagba csomagolva kaphatóak, de a különböző papírtermékek, így a törlőkendők és a vécépapírok is jellemzően egyszeri használat után a szennyvízben vagy a szemétlerakókban végzik. Számos higiéniai termék ráadásul az élővilágra káros vegyületeket tartalmaz.
Ma már szinte mindenre van alternatíva
A fenntarthatóság kérdése már az 1960-as években elkezdett kibontakozni, a fogalom mai értelemében az 1980-as évek végén született meg. Ahogy egyre többen fedezték fel a környezetbarát életmód jelentőségét, úgy jelentek meg sorra a zöld termékek. A fejlődés az 1990-es években még viszonylag lassú volt, az igazi áttörés csak a 2000-es években jött el.
A fenntartható cikkek létrehozásakor jellemzően a természetes és biztonságos alapanyagok használatára, valamint a keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére törekednek. Manapság már ott tartunk, hogy sok országban a lakosság nagy része akár többet is hajlandó fizetni azért, hogy ne hagyományos, hanem zöld termékeket használhasson.
A becslések alapján csak a globális vécépapír-használat miatt naponta mintegy 27 ezer fát vágnak ki, de a papír a vízvezetékeket is megterheli, és jelentős energiát is igényel a használata. Az egyik lényeges gond az, hogy a hagyományos vécépapírok nem pusztán természetes anyagokból állnak, lebomlásuk így gyakran lassú, a folyamattal pedig sokszor veszélyes vegyületek szabadulnak fel. A tervezéskor a készítőknek tehát meg kell találniuk a megfelelő alternatívákat.
Egy zöld termék megalkotásakor a fenntarthatóság azonban önmagában nem elég, hiszen a minőség és a megjelenés a fogyasztók számára szintén rendkívül fontos. Noha más zöld termékekkel együtt a száz százalékban újrahasznosított vécépapírok már az 1990-es években elkezdtek terjedni, egyéb jellemzőik, így keménységük és gyenge anyaguk, illetve megjelenésük miatt sokáig nem váltak igazán meghatározóvá a piacon. Az elmúlt néhány évben ugyanakkor egyre több gyártó állt elő olyan környezetbarát megoldásokkal, amely a vásárlók kényelmi igényeinek is megfelelnek.
Az utóbbi időszakra jellemző, hogy az újrahasznosított papír alapú termékek mellett a bambuszra és egyéb alternatív alapanyagokra épülő cikkek is előretörtek. Azon termékek fejlődése is megkezdődött, melyek száz százalékban lebomlóak, csakis természetes alapanyagokból állnak, és így a környezetbe kerülve nem veszélyeztetik az élővilágot. Az 1990-2000-es évek fordulójához képest nem elhanyagolható különbség, hogy a mai higiéniai papírtermékek külseje, erőssége, puhasága és bőrbarátsága is kielégíti az igényeket.
