Az ENSZ klímakonferenciájának energianapja egyértelműen egyetlen energiahordozó körül forgott: ma minden a szénről szólt. Jelentős előrelépések is születtek a témában: legalább 23 olyan ország tett most vállalást arra, hogy kivezeti a szént, amely korábban nem tett hasonló ígéretet – köztük 20 olyan is, amely a világ legnagyobb szénfelhasználói közé tartozik. Nagy nemzetközi bankok vállalták, hogy 2021 végéig befejezik a szénerőművek támogatását. Legalább 25 ország és állami pénzügyi intézmény vállalta, hogy 2022 végéig megszünteti a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó energiaágazat nemzetközi állami támogatását. A COP26-on az Egyesült Királyság és nemzetközi partnerek támogatási csomagjának hatására immár 190 ország állapodott meg abban, hogy kivezessék a szént az energiamixből, és ne támogassanak több szénalapú erőművet.
Árnyékot vet a vállalásokra, hogy az erősen szennyező országok közül Ausztrália, India, Kína és az Egyesült Államok nem írta alá a vállalást, aláírta azonban az együttműködést például Lengyelország, Chile és Vietnam, ami hatalmas lépés ezeknek a szénre alapozó országoknak. „Chile elektromos áramának 40 százaléka jön szénalapú termelésből” – mondta el a megbeszélések eredményeit ismertetve Juan Carlos Jobet Eluchans, Chile bányászati minisztere. „Azért hagyatkoztunk a szénre, mert olcsó. De az, hogy a szén olcsó, valójában egy hazugság: csak egy részét fizetjük meg most, nagy részét a következő generációkra hagyjuk.”
Az új aláírók között van Ukrajna is, ahol jelenleg elég komoly az energiabizonytalanság. Ennek ellenére nem a régi módszerekhez, hanem újításokhoz, fejlődéshez nyúlnak – úgy, hogy biztosítják a szociálisan igazságos átállást, és nem hagynak hátra senkit. De az új aláírók között van Európa egyik legnagyobb szénfelhasználója, Lengyelország is.
A 190 országban Magyarország is benne van: mi márciusban csatlakoztunk a Powering Past Coal Alliance (nyersfordításban valahogy úgy hangzik: túljutni a szénen szövetség) vállalásaihoz. A szövetség kormányokat, privát vállalatokat, pénzügyi intézményeket tömörít egybe a szén kivezetésének érdekében. Magyarország számára a csatlakozás annyit jelent, hogy ígéretet tettünk: 2030-ra teljesen kivezetjük a szént az energiamixünkből. Áder János köztársasági elnök néhány nappal ezelőtt egy másik megbeszélésen megjegyezte: az is lehet, hogy Magyarország már 2026-ra elérheti ezt a célt.
A 190 ország aláírta a Globális Szénről Tiszta Energiára Való Átállás Nyilatkozatát (Global Coal to Clean Power Transition Statement), ebben az átállásról, a tiszta energia segítéséről és a közös munkáról, valamint az átállásban érintett dolgozókról van szó. Született egy új Igazságos Átállás Nyilatkozat (Just Transition Declaration), is, amelyet az országok egy része szintén aláírt. Ebben a szén-dioxid-kibocsátású iparágaktól való eltávolodás fenntartható, zöld és tisztességes jövőt biztosít, amely új munkahelyeket teremt, és a fejlődő és a fejlett gazdaságokkal is együttműködést szorgalmaz.
Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség ügyvezető igazgatója elmondta: a COP26 előtt sok pesszimizmussal, szkepticizmussal találkozott azzal kapcsolatban, hogy mit fognak valójában elérni a világ vezetői. „Az elmúlt néhány napban azonban rengeteg országot láttunk új vállalásokat tenni, még jobban elkötelezni magukat a korábbi vállalásaik mellett, több mint 100 ország fogadta meg, hogy csökkenti a metánkibocsátását. Megkértem a szakértőket, hogy számolják ki: ha ezek a vállalások mind megvalósulnak, mekkora lesz a globális felmelegedés 2050-re?
Azt a választ kaptam, hogy 1,8 Celsius foknál tartunk.
A kijelentést taps fogadta a COP26 tárgyalótermében, ami nem is csoda: a klímakonferencia előtt még 2,7 Celsius-fokon állt a jövőbeli hőmérő. Az 1,8 fok még mindig nem másfél, de már közeledünk hozzá, és reménykedésre ad okot, hogy még csak a konferencia negyedik napján járunk a tízből. Persze ahhoz, hogy ez a 1,8 Celsius-fok egyáltalán bekövetkezzen, minden egyes vállalást szigorúan be kellene tartani – de születtek már ígéretek az átláthatóság és gyakoribb ellenőrzés területén is.
Fatih Birol elmondta azt is: ha a most működő szénerőművek mennének tovább, felemésztenék a 1,5 fokos céljainkhoz szükséges pénzösszeg felét. „A kivezetést jól meg kell tervezni, fontos, hogy az energiabiztonságot és a pénzügyeket is szem előtt tartsuk. Az átállást pedig teljesen máshogy kell kezelni a fejlődő és a fejlett országok esetében.”
„Az eddigi vállalások 2050-re csak a széndioxid-kibocsátás 40 százalékos csökkentését hoznák el” – mondta el Greg Hands, az Egyesült Királyság tiszta növekedésért, energiáért és éghajlatváltozásért felelős minisztere, aki a PPCA egyik társelnöke is. „Ahhoz, hogy a 2040-es kitűzött célokat elérjük, két nagy szénerőműnek kellene bezárnia minden egyes héten.”
A Párizsi Megállapodás elfogadása óta eltelt hat évben 76%-kal csökkent a tervezett új szénerőművek száma globálisan. Ez több mint 1000 gigawattnyi szénből generált energiát jelent.
„190 ország fogadta meg, hogy megszünteti a szénfinanszírozást” – mondta Alok Sharma, a COP26 elnöke. „Ez történik, ha összefogunk.”
