Hűvös volt a tavasz, nehezen indult az idei nyár, amikor viszont végre megérkezett, ránk rúgta az ajtót: évtizedek óta nem tapasztalt, szélsőséges hőhullámok árasztják el hazánkat. A hőségriadó mellett mindennaposak a szakemberek figyelmeztetései az extrém mértékű UV-indexre, az ember már 10-20 perc alatt leéghet a napon. Ezt mindenképp érdemes elkerülni, és az UV-sugárzás közismerten bőrrákot okozhat, miközben jótékony hatással is bír, hiszen szervezetünk ennek hatására állítja elő a rendkívül fontos D-vitamint.
Hogyan védhetjük bőrünket ilyen körülmények között, mi az arany középút extrém sugárzás idején? Dr. Rózsa Annamária, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyászának segítségét kértük.
Megéget a napsugárzás
A napfény legnagyobb kockázata egyértelműen a leégés és a bőrrák valamely fajtájának kialakulása, mindkettő hátterében az UVB és az UVA sugarak állnak. Előbbi a bőr legfelső rétegében, a hámban nyelődik el, utóbbi mélyebbre, az irháig hatol.
Illetve mindkettő serkenti a pigmenttermelő, úgynevezett melanocita sejtekben a melanin termelődését, amitől „barnulunk”: a folyamat valójában szervezetünk önvédelmi reakciója, ezek a sejtek nyújtanak ugyanis védelmet a hámsejtek DNS-károsodásával szemben. Az esztétikai okból vágyott lebarnult bőr tehát nem más, mint szervezetünk küzdelmének a jele.
A hirtelen és/vagy túl sok sugárzás viszont napégést okoz, ez tünetileg megegyezik azzal, amikor forró tárgy égeti meg a bőrt
– mondja a 24.hu-nak Rózsa Annamária.
Az ilyenkor felszabaduló toxikus molekulák bonyolult folyamat eredményeként DNS-károsodást idézhetnek elő a sejtekben, növelik a bőr daganatos megbetegedésének esélyét. Megfigyelések azt is igazolják, hogy a gyerekkori napégés a legveszélyesebb: minél többször és súlyosabban égett le valaki élete korai szakaszában, felnőttként annál nagyobb eséllyel fenyegeti bőrrák veszélye.
Melanoma és társai
Az UV-sugárzás elkerülhetetlenül mutációkat idéz elő a bőr sejtjeiben, amelyeket a működésbe lépő javítómechanizmusok nem minden esetben tudnak helyre hozni. Ha pedig komoly DNS-hibák jönnek létre, megkezdődhet a rosszindulatú daganatok fejlődése.
A legközismertebb, pigmentsejtekből kialakuló bőrdaganat, a melanoma, de csak az esetek 40 százaléka indul ki anyajegyből – ezek az elváltozások több pigmentsejtet tartalmaznak, ezért valamivel nagyobb a rizikó. A melanoma mellett azonban léteznek más, hasonlóan veszélyes, UV-sugárzás okozta bőrdaganatokat is, ezek közül a bőrgyógyász elsősorban a basaliomára, valamint a spinaliomára (laphámsejtes daganat) hívja fel a figyelmet: utóbbi a melanomához hasonlóan adhat belszervi áttéteket.
Jellemzően a napnak leginkább kitett bőrfelületeken – kézfejeken, arcon, vállon, kopasz fejfoltokon jelenhet meg a vöröses, hámló, beszűrt bőrtünetként. Utóbbi azt jelenti, hogy nem a csak a bőr szintjén jelenik meg, hanem annál mélyebb, tapintható. A basalioma laikusként leginkább kisebesedő, gyógyulni nem akaró „pattanásnak” tűnik.
A szakorvos mindenképpen évenkénti anyajegyszűrést javasol, méghozzá az őszi, téli időszakban, amikor a páciens alap bőrszínét látjuk. Változás (szín, alak, méret, növekedés, vérzés) esetén vagy egy újonnan megjelenő, változó anyajegyet pedig haladéktalanul meg kell mutatni bőrgyógyásznak.
Napfürdő és D-vitamin
Ökölszabályként azzal érdemes kezdeni, hogy magas, főleg extrém UV-sugárzás esetén 11 és 15 óra között kerülni kell a direkt napozást. Mindennapi életünk során persze nem tudjuk kizárni a napfényt, ügyes-bajos dolgaink után járva már bőven káros mennyiség érheti a bőrünket. A napvédő készítmények használata, a szemek védelme ezért a mindennapokban is fontos.
Nem kell kifeküdni a napra, elég ha csak akkora bőrfelületet ér a napfény, ami a lenge, nyári ruházat alól kilóg. Visszatérve a napozáshoz, ha valaki fokozatosan szoktatja bőrét a naphoz és gondoskodik megfelelő fényvédelemről, akkor délelőtt 11 előtt és délután 3 után gyakorlatilag bármeddig élvezheti a napsugarakat. Tisztában kell viszont lenni azzal, hogy a fényvédők viszonylag hamar „lekopnak” a bőrről, alkalmazásukat legalább kétóránként ismételni kell.
Napallergia és ekcéma
Naptejekből, napkrémekből – a minél magasabb faktorszám mellett – érdemes olyan terméket választani, amely megfelel az illető bőrtípusának. Ma már külön készítmények kaphatók zsíros, pattanásos, rosaceas, pigmentfoltos-melasmás stb. bőrre. Illetve a kifejezetten arcon alkalmazandó termékként olyanok, amelyekben a fényvédő és hidratáló (öregedésgátló) komponensek már együtt vannak jelen.
A bőrgyógyász kiemeli, hogy ekcemában, psoriásisban a fénynek jótékony hatása lehet, javíthat a bőrtüneteken, ám a megfelelő fényvédelem ilyen esetekben is rendkívül fontos. Illetve például a rosacea vagy pigementfoltok esetén kifejezetten káros a napfény.
Napfény hatására sokaknál különböző bőrtünetek jelentkezhetnek: ezt a fokozott fényérzékenységgel járó állapotot nevezzük napallergiának
– mondja Rózsa Annamária.
Több fajtája van, sokszor valamilyen eleve fényérzékeny anyag (például krémekben lévő illatanyag, tartósítószer, fényvédők kémiai filterei, növényi anyagok, lokálisan használt gyógyszerek) vagy szájon keresztül szedett gyógyszerek (antibiotikum, vérnyomáscsökkentő, gombaellenes gyógyszer, táplálékkiegészítő, fájdalomcsillapítók) és fény együttes hatására alakul ki. A terápia része ilyenkor a fény kiiktatása, a fényérzékeny anyag elhagyása, illetve lokális vagy szisztémás gyulladáscsökkentő kezelés.
