Tudomány zöldövezet

Olvadni kezdett a jegesmedvék utolsó menedéke

Egy új vizsgálat alapján a jegesmedvék túléléséhez fontos utolsó jeges térség néven emlegetett északi-sarki terület a véltnél gyorsabban olvad – írja az MTI a BBC-re hivatkozva. A szakértők korábban úgy vélték, hogy a terület hosszabb ideig fagyott marad, mint az Északi-sark többi része, de egy új elemzés rámutatott, hogy tavaly nyáron rekord olvadás zajlott le ezen a helyen is. A kutatók szerint a váratlan hanyatlást a változó éghajlattal együtt járó erős szelek okozták.

A Grönlandtól északra fekvő Wandel-tenger egy részét nevezték el az utolsó jeges térségnek. Normális esetben ezen a területen egész évben vastag, többéves jég marad meg.

„A tengeri jég az Északi-sarkvidék körül úszik, és természetes módon Grönland és Kanada északi partvidékénél halmozódik fel” – mondta Axel Schweiger, a Washingtoni Egyetem munkatársa és a csapat tagja. Mint hozzátette: a klímamodellekben ez a térség a következő évszázadban olyan területként szerepel, ahol nyáron a legtovább marad meg a jég.

A tudósok ezért úgy gondolják, hogy az Északi-sarkvidéken élő tengeri emlősök, köztük a jegesmedvék, a fókák és rozmárok számára ez a terület fontos, végső menedék lehet.

A jegesmedvék a jeget arra használják, hogy fókákra vadásszanak, amelyek a befagyott vízen építenek odúkat, hogy felneveljék utódaikat. Tavaly augusztusban azonban a Wandel-tengeren áthajózó német kutatóhajó, a Polarstern váratlanul nyílt vízen találta magát ott, ahol vastag jégnek kellett volna lennie. A kutatók most műholdas felvételek és modellek segítségével próbálják kitalálni, hogy mi történhetett a térségben.

Paul Souders / Getty Images

A rejtélyt fokozza, hogy a műholdas mérések tavaly tavasszal még azt mutatták, hogy a Wandel-tengert borító tengeri jég vastagabb volt, mint a korábbi években. 2020 augusztusára viszont a felvételek alapján rekordalacsony, 50 százalékos jégkoncentráció maradt. A kutatók szerint a szokatlanul erős szelek kihajtották a tengeri jég zömét a térségből, de ez csak azért vált lehetségessé, mert az évek óta tartó felmelegedés miatt a jég elvékonyodott.

Schweiger szerint a térségben 2020 telén és tavaszán voltak régebbi, vastagabb jégfoltok, amelyek besodródtak, de volt elég vékonyabb, újabb jég is, amely elolvadt, és így előbukkant a nyílt víz. Ez beindította a hőenergia elnyelésének körforgását, ami még több jeget olvasztott el, annak ellenére, hogy a térségben volt vastagabb jég. A kutatók úgy vélik, hogy a rekord olvadás 80 százalékban az időjárással kapcsolatos tényezőknek, például a szélnek, 20 százalékban pedig a klímaváltozással összefüggő elvékonyodásnak tudható be.

Kanada 2019-ben tengeri természetvédelmi területté nyilvánította az utolsó jeges térség egy részét, és az ott élő emberek nyelvén a Tuvaijuittuq nevet kapta, ami azt jelenti: a hely, ahol sohasem olvad el a jég. Az új eredmények azt sugallják, hogy az éghajlati modelleket újra kell vizsgálni, mivel a többségük nem jósolta a következő évtizedekre a térségben a 2020-ban tapasztalt alacsony tengeri jégkoncentrációt.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.