Csóti Rebeka / 24.hu
Tudomány koronavírus

Orvosok is kuruzslókká váltak a járvány során

A koronavírus-járvány megjelenésével úgy nőttek ki az álhírgyáros, konteópárti orvosok a földből, mint a gomba. Egy-egy természettudományos végzettség nagyon könnyen megtévesztheti azokat, akik bizonytalanok a pandémiával, a vírussal vagy az oltásokkal kapcsolatban, ezért érdemes helyretenni, hogy a nagy konteós sztárok elméletei hol futnak zátonyra a tudományos tények tengerén.

Álorvosok, valódi orvosokból kuruzslókká vált „szabadságharcosok” persze már a koronavírus-járvány előtt is léteztek, de a pandémia alatt megszaporodott a számuk. Közülük páran tisztán pénzhajhászatból mondják, amit mondanak, van, aki tényleg azt hiszi, hogy átlátott az összeesküvés-elméletek szövevényes hálóján, és akad, aki egyszerűen másképp gondolkozik, csak éppen ezt tudományos tényekkel nem tudja alátámasztani. A leghíresebb konteósok közül válogattunk, akiket a magyar vírusszkeptikusok és oltásellenesek is szívesen emlegetnek.

Dr. Sucharit Bhakdi

Dr. Sucharit Bhakdi mikrobiológus először tavaly nyáron kapott nagyobb nyilvánosságot a videói miatt. A kutató konzekvensen azt állítja, hogy a koronavírus-járvány nem olyan súlyos, mint ahogyan azt állítják, a maszkok hatástalanok, a vakcinák pedig egyenesen halálosak. Bhakdi valószínűleg két okból futott be ekkora karriert a konteósok körében: az egyik, hogy tényleg komoly szakmai múlt áll mögötte, a másik pedig, hogy olyan – egyébként erősen csúsztatott, néhol egyenesen hamis – állításokat fogalmaz meg,

amelyek egy laikusnak még akár igaznak is tűnhetnek.

Bhakdi a Mainzi Egyetem professzora volt, 1991 és 2012 között az Orvosi Mikrobiológiai és Higiéniai Intézet vezetőjeként tevékenykedett, és 2012-ben ment nyugdíjba (vagyis nem a vírusról alkotott véleménye miatt lehetetlenítették el, ahogyan azt sok konteós oldalon írták). 1990 és 2012 között a Medical Microbiology and Immunology tudományos szaklap főszerkesztője volt. Több díjat és kitüntetést is kapott a munkájáért, a Wikipédia összesen 11-et sorol fel, valamint egy antitudományos díjat is, amit a járvánnyal kapcsolatos kommunikációjáért ítélt neki oda a német Pszeudotudományok Tudományos Kutatási Társasága.

Jól látszik, hogy elméletileg minden adott ahhoz, hogy Bhakdi egy szavahihető szakértő legyen a témában. Először YouTube-videóit kapták fel a vírusellenesek, majd az oltásellenesek, de ezeket a platform letiltotta, így már nem elérhetők. A videómegosztón már csak a vele készült interjúkat és egy-egy kósza előadását lehet megtalálni. Legutóbb áprilisban ment nagyot egy másik felületre feltöltött interjúja, amelyet a konzervatív New American magazin készített vele (ha az ember a magazin minőségére kíváncsi, bőven elég megnézni, mit írnak itt, itt, vagy itt).

Bhakdi korábbi és jelenlegi állításainak az alapja az, hogy a koronavírus-fertőzés kimutatására használt PCR-tesztek használhatatlanok, és nem alkalmasak a fertőzés kiszűrésére. Ezzel a témával mi is sokat foglalkoztunk, mert egy ideig nagyot ment az a konteó, miszerint még a PCR-teszt feltalálója is azt nyilatkozta, hogy vírusfertőzés kimutatására nem alkalmas a módszere, ez azonban természetesen nem igaz: a 2019-ben elhunyt Kary Mullis nem állított ilyet, valójában John Lauritsen újságíró szavait értelmezték félre sokan, aki azt mondta, hogy a PCR a vírusok kvalitatív, nem pedig kvantitatív kimutatására szolgál, és ilyesmit mondott valóban Mullis is halála előtt. Lauritsen egyébként a HIV-vírusról beszélt, de ugyanez vonatkozik a SARS-CoV-2-re is: a PCR valóban nem tudja megmondani, mennyi vírus van valakinek a szervezetében, mert a kórokozó nyomait képes csak kimutatni.

Kapcsolódó
Félreértelmezték a WHO figyelmeztetését a PCR-tesztekről
Nem arra figyelmeztet a szövetség, hogy pontatlanok a tesztek, csak arra, hogy mikor érdemes körültekintőbben eljárni.

Bhakdi rendszeresen érvel mégis a PCR ellen, többek között azért, mert szerinte a tünetmentes fertőzötteket tesztelni és karanténba zárni teljesen felesleges. Ez nyilvánvalóan járványtani kérdés és nem mikrobiológiai, de talán egy laikus is megérti, miért fontos a potenciálisan fertőzőképes, tünetes fertőzöttek kiemelése a közösségekből: bár valószínűleg kevésbé fertőznek, mint a tünetesek, ugyanúgy továbbadhatják a betegséget valakinek, akinek nem bírja olyan jól a szervezete a fertőzést.

Szóval, a nyugdíjazott mikrobiológus szerint a járvány egy óriási átverés. Korábbi videóit sorra megcáfolták már, és a Mainzi Egyetem is elhatárolódott tőle, de Bhakdi még mindig ott tart, hogy szerinte a 70 év felettieken kívül egyáltalán senkire nem veszélyes a vírus, holott a brit mutáns megjelenésével ez már hónapok óta nincs így (hogy az indiai mutánsról ne is beszéljünk).

Chris McGrath / Getty Images Koronavírussal fertőzött beteget szállítanak Isztambulban 2021. május 2-án.

A mikrobiológus professzor egyik, különösen érdekes állítása az volt, hogy nem érti, miként beszélhetünk vakcinahatékonyságról akkor, ha az oltóanyag a vérbe kerül, a SARS-CoV-2 meg a tüdőt és a légutakat támadja. Jó kérdés, hogy egy évtizedekig mikrobiológiában dolgozó ember miért nem tudja, hogyan működik az emberi immunrendszer, és az ilyen kijelentések jogos aggodalomra adhatnak okot a mondanivalója többi részével szemben is. Akinek nem elég az az indoklás, hogy az influenza is légúti betegség, mégis oltunk ellene, annak ide kattintva elérhető egy kis immunológiai gyorstalpaló, ami bár eléggé szakszöveg, a legfontosabb kijelentés valószínűleg mindenkinek érthető belőle: a légúti betegségek elleni legfőbb fegyvereink a vakcinák.

A vakcinával Bhakdinak további problémái is vannak: szerinte az mRNS-oltással bevitt „RNS-zacskók”, vagyis a kódoló gének a zárt vérkeringésben maradnak, és károkat okozhatnak, ám ez sem igaz: 72 órán belül a szervezet lebontja a vakcina alkotóelemeit enzimek segítségével. Bhakdi kapva kapott a vérrögképződéses témán is, csak azt nem vette számításba, hogy amíg ő végig az mRNS-vakcinákról beszél, addig az agyi sinustrombózist eddig minimális esetekben csak a vektorvakcinákkal hozták összefüggésbe.

Érdekes ellentét egyébként, hogy amíg a kutató azt mondja: a Covid nem veszélyes, 70 év alatt minimális az esélye bármilyen komolyabb fertőzésnek, addig a vakcinától ennyire óva inti az embereket – holott a vérrögképződés esélye éppen a Covid-19 során nő meg drámaian. Ha a vírus maga nem veszélyes, miért lenne veszélyes az a vakcina, amit a szervezet ugyanúgy ismer fel, mintha vírus volna?

Dolores Cahill

Tanulmányai és korábbi munkái alapján szintén az elég erősen szavahihető kategóriába sorolhatnánk Dolores Cahillt, aki éppen a Dublini Egyetem orvosi szakán tanított, amikor elkezdte terjeszteni a koronavírusról szóló fals információkat. A Max-Planck Intézet csoportvezetője volt, molekuláris biológiát tanult, majd a mesterfokozatot immunológiából csinálta meg. Papíron tehát minden tökéletes, hogy hiteles szakértő legyen, de valami mégis félrecsúszott, és ahhoz, hogy ezt lássuk, elég az éppen egy évvel ezelőtti beszélgetéseit meghallgatnunk.

Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto / AFP Dolores Cahill egy védőoltások és lezárások elleni tüntetésen Dublinban, 2020. november 28-án.

Cahill a Computing Forever YouTube-csatornán fejtette ki a nézeteit, többek között azt, hogy aki találkozott már SARS-vírussal, az immunis a SARS-CoV-2-re is, illetve, aki átesett már a koronavíruson, az egy életre immunitást szerez. Az immunológus aránytalanul felülértékeli az immunrendszer megerősítésének szerepét, a hidroxiklorokint csodaszernek tartja, és úgy gondolja, hogy a maszkhasználat egyenesen káros. Bill Gates-t ő is belekeveri az ügybe, szerinte a milliárdos mozgatja a szálakat a háttérben, ami egyébként is a konteósok egyik kedvenc érve amellett, hogy a világjárvány megrendezett. Vegyük sorra Cahill azon állításait, amelyek egyértelműen hamisak, majd azokat, amelyekben lehet némi igazság (más kérdés, hogy az álinformációk erőszakos terjesztése miatt már ebben sem érdemes annyira hinni).

Az egyértelmű álinformációk:

  1. Ha átesel a víruson, egy életre immunis leszel: ezt Cahill egész egyszerűen azért nem tudhatja, mert a SARS-CoV-2 2019 végén jelent meg emberekben, ami azt jelenti, hogy még ha igaza is lenne, legfeljebb másfél éves immunitásról beszélhetnénk. További probléma, hogy jelenleg a tudományos közeg sem tudja még, meddig tart a fertőzés, illetve az oltás utáni immunitás, ezen kívül az elméletet cáfolja az is, hogy sokan fertőződnek meg újra a vírussal – igaz, jellemzően kevesebb tünettel vészelik azt át.
  2. A hidroxiklorokin hatásos és olcsó, ezért nem propagálják nyugaton: a hidroxiklorokinnal rengeteg kutatás készült nyugaton is, a szer a járvány első hónapjaiban (amikor a szóban forgó interjú is készült) még hatásosnak tűnt, de azóta kiderült róla, hogy nem jobb megoldás, mint a hagyományos ellátás, sőt, még akár egészségügyi problémákat is okozhat. Persze nem lehet Cahill szemére vetni, hogy egy éppen akkori tudományos álláspontot támogatott, de nagyon visszás, hogy rögtön úgy állította be a szert, mintha egy csodatévő tabletta lenne, és a nyugati orvosok csak azért nem használják, mert nincs belőle pénzük. A videóban egyébként azt is elmondja, hogy Vuhanban bizonyították a hidroxiklorokin hatásosságát, de a tudományos tanulmányok pont az ellenkezőjéről árulkodnak.
  3. A sérülékenyeket karanténba kellett volna zárni, pár hét alatt felturbózni az immunrendszerüket, és nem halt volna meg senki: ez sajnos nem ilyen egyszerű, az immunrendszert nem lehet három hét alatt vitaminokkal és étrendkiegészítőkkel felturbózni. Bár valóban nem esik elég szó arról, hogy miként támogathatjuk az immunrendszerünket a lehető legjobban, azt tudni kell, hogy nincsenek olyan csodaszerek, amelyek magasabb fordulatszámra kapcsolják a védekező mechanizmusainkat. Ráadásul az immunválasz egy soktényezős dolog, a sérülékeny rétegeknél pedig még nehezebb szintre hozni az immunrendszert – gondoljunk csak az autoimmun betegekre, akiknek az immunrendszer-erősítés konkrétan halálos is lehet.
  4. A maszk nem véd semmitől, ellenben a gyerekeket az oxigénhiány visszafogja a fejlődésben: utóbbit egy újabb megszólalásában fejtette ki Cahill, de a tudományos kutatások egyáltalán nem ezt mutatják. A Pubmed gyűjtőoldalon fellelhető, maszkkal és oxigénszinttel kapcsolatos kutatások közül a java a mellett foglal állást, hogy nincs szignifikáns különbség a maszkos és a maszk nélküli oxigénfelvételnél, még intenzív sportolásnál, időseknél és gyerekeknél sem. Azok a kutatások, amelyek ennek ellenére statisztikailag számottevő különbséget találtak, még mindig azt állítják, hogy a maszk fontos, és nincs semmilyen hosszútávú következménye a viselésének.
Mohos Márton / 24.hu

Amiben lehet igaza a kutatónak:

  1. A többlethalálozások egy része a karantén számlájára írható: több kutatás kimutatta már, hogy veszélyesek a járvány miatt elmaradt kezelések és szűrővizsgálatok, valamint az is, hogy az emberek kevésbé mernek orvoshoz fordulni a panaszaikkal. Ezen kívül a lezárásoknak rengeteg lelki következménye is lehet, ami ronthatja az emberek életminőségét, ezzel hozzájárulhat akár a súlyosabb betegségek kialakulásához is.
  2. Nem tudni, hogyan számolják a koronavírusban elhunytakat: nincs egységes rendszer arra, hogy ki tekintünk koronavírusban elhunytnak. Ahogy feljebb is említettük, itthon sem tiszta, kit kerül be a statisztikába, és országonként is változhat, hogy az is covidos halottnak számít-e, aki autóbalesetben halt meg, miközben pozitív volt a tesztje, vagy csak az, aki a betegség szövődményeibe halt bele. Nem szabad elbagatellizálni a vírus testre gyakorolt negatív hatásait, de fontos lenne tudni, mennyi az annyi. Azt is érdemes megjegyezni, hogy amíg néhány országban túljelentés lehet a halottak számát illetően, addig más országokból pedig aluljelentenek – Oroszország például sokáig nagyon tagadta, hogy sok halottja lenne, Észak-Koreáról pedig konkrétan semmit nem tudni.

Persze alapvetően nem baj, hogy Cahill más álláspontot képvisel, mint a tudományos konszenzus, de ezt érdemi vitával, kutatásokkal alátámasztva kellene megfogalmaznia – tudományos szempontból mindaddig csak egyéni véleménynek számít, amit mond, amíg nem sikerül konkrét kutatási eredményekkel is igazolnia azt. Cahill továbbá szinte mindig csak a halálozásról beszél a szóban forgó videójában, a hosszú Covid-ról szó sem esik, pedig ez is komoly következmény – igaz, 2020 májusában még nem voltunk benne biztosak, hogy ilyen hatása is lesz a vírusfertőzésnek.

Dolores Cahill egyébként most egy olyan vállalatnak dolgozik, amely tagsági díj ellenében ajánlja, hogy koronavírus ellenére is utaztatja az embereket, és vállalja, hogy megszervezi a légitársaságokon keresztül a beoltatlanok repülését is, ahol ez persze lehetséges.

Michael Yeadon

Michael Yeadon és Wolfgang Wodarg egy nyílt levelet írt az Európai Gyógyszerügynökségnek tavaly decemberben, amiben arra szólították fel az EMA-t, állítsák le a koronavírus-vakcinák (főként a Pfizer–BioNTech oltóanyagának) klinikai vizsgálatait, mivel nincs kizárva, hogy az oltás hatására termelődő antitestek a méhlepény kialakulásáért felelős fehérjéket is megtámadják, így női meddőséget okozhatnak. Wodargra tüdőspecialistaként hivatkoztak az interneten, holott hajóorvos és szociáldemokrata képviselő volt, Yeadon viszont valóban a Pfizer légúti fertőzésekkel foglalkozó szakértője és alelnöke volt (nem kutatási vezetője, ahogy a konteós oldalakon szerepel). A Qubit a Reuters tényellenőrzését és oknyomozását idézi, amelyből kiderül, hogy 2020 márciusában még Yeadon is nagy vakcinapárti volt, azt posztolta Twitteren, hogy a Covid-19-et enélkül nem lehet megállítani, később azonban teljesen átfordult a véleménye. Azóta bocsánatot kért a megtévesztő posztok miatt, törölte magát a Twitterről, és a LinkedIn-profilja szerint most már „teljesen visszavonult.”

A szóban forgó levél szerint a vakcinák nemcsak a SARS-CoV-2 tüskefehérjéje ellen hatékony antitestek termelését indítják be, hanem egy nagyon hasonló fehérje, a méhlepény kialakulásában fontos szerepet játszó szincitin-1 ellen is kiválthatják az immunválaszt. Szakértők szerint ez egyáltalán nincs így – bár a szincitin-1 tényleg minimálisan hasonlít a tüskefehérjére, a szervezet nem téveszti össze őket, a klinikai kutatások nem mutattak csökkenő termékenységet, és mára már terhes nőkkel is készült annyi kutatás, hogy kijelenthessük: nincs ilyen veszélyük az oltásoknak. A levél megjelenése után több szakértő foglalt állást ellene, köztük szülészek, nőgyógyászok és termékenységi szakértők is.

A nagy lezárásellenes mozgalom

A konteógyáras (ál)doktorok közül kiemelkednek azok a kutatók, akik nem vonják különösebben kétségbe a koronavírus veszélyességét, és nem is oltásellenesek, egész egyszerűen máshogyan kezelték volna a járványt, mint ahogyan végül világszerte tették. Közülük kiemelkedik például Knut Wittkowski biostatisztikus, epidemiológus, aki már tavaly tavasszal a lezárások ellen érvelt, és a természetes nyájimmunitást tartotta megoldásnak. Véleménye szerint a lezárások csak elősegítették a vírus mutálódását, a jelenlegi oltások pedig nem megfelelők a variánsok ellen, az influenza pedig azért tűnt el, mert rengeteg esetet Covid-ként regisztráltak. A szakértő szerint, ahogy ellaposodott a járványgörbe a lezárások miatt, úgy el is húzódott, ami kifejezetten veszélyes a mutációk létrejötte miatt, ráadásul nagy lelki és gazdasági teherrel jár.

Wittkowski érvelése sok helyen meginog, de tény, hogy voltak olyan területek, ahol a természetes nyájimmunitást próbálták első stratégiaként a járvány ellen. Közülük a leghíresebb Svédország volt, itt azonban nem sikerült kialakítani a kívánt immunitást: Stefan Löfven svéd miniszterelnök még márciusban is azt mondta, májusig biztosan nem nyit ki újra az ország. A természetes nyájimmunitás tehát, úgy tűnik, mégsem a legjobb megoldás.

Kapcsolódó

Az epidemiológus szerint egyébként elég lett volna, ha a legveszélyeztetettebb rétegeket érintik a lezárások, a gazdaságot így fenn lehetett volna tartani, és a karantén mentális következményeit is enyhíteni lehetett volna. Csakhogy a szakértő nem számol azzal, hogy a koronavírus okozta immunitás hossza erősen kétséges, a hosszú Covid-ot még nem ismerjük eléggé, ráadásul az sem volt borítékolható, hogy a vírus nem veszélyes a fiatalabb korosztályra, még az új mutációk megjelenése előtt sem. Természetes, hogy egy ismeretlen vírus ellen a legnagyobb biztonság az, amire egy társadalomnak törekednie kell – nem véletlen, hogy a világ szinte összes országa így tett, amelyek pedig nem, szinte kivétel nélkül belebuktak.

Wittkowski egyébként megemlítette a Nagy Barrington Nyilatkozatot, amelyet 2020. október 4-én fogalmaztak meg olyan orvosok és szakértők, akik a lezárások ellen és a természetes nyájimmunitás mellett foglaltak állást. A nyilatkozatot három orvos és kutató indította el, akik a Harvardon, a Stanfordon és Oxfordban dolgoznak. Nagyjából 15000 aláírást gyűjtöttek össze állítólagos kutatóktól és szakértőktől, de a Guardian kiszúrta, hogy számos „álaláíró” is akadt közöttük, például olyan, aki „anyád egyetemén” doktorált vagy a neve a Macarena első sora volt. Az aláírók között találták még Dr. Johnny Bananast és Cominic Dummings professzort, sőt, 18 homeopatát is, akiknek sok közük nem lehetett a járványügyhöz.

A nyilatkozatot a The Lancet tudományos szakfolyóiratban megjelent nyílt levél bírálta, többek között azért, mert nem megfelelő tudományos eredményekre alapozott véleményt formál meg. Készült a tudományos konszenzus alátámasztására egy memorandum: a John Snow Memorandumot azok írhatják alá, akik egyetértenek a The Lancetben megjelent levéllel. Itt az aláírás verifikálása szigorúbb, eddig több mint 6900-an döntöttek úgy, hogy támogatják az összefoglalót.

A konteósok kedvenc doktorai között persze akadnak olyanok is, akik nem rendelkeznek a fentiek szaktudásával, rájuk nem is igazán érdemes szót pazarolni. Az oltásellenesek gyakran idézik például Andrew Wakefieldet, aki meghamisított tanulmányáról lett híres, amelyben az oltások és az autizmus kapcsolatáról írt, vagy Vernon Coleman összeesküvés-elméleti szakembert, aki ugyan háziorvos volt, de már nem praktizál, és olyan éles kijelentéseket tesz, miszerint a vakcinagyártók az apokalipszis lovasai, az oltásokkal pedig annyi idős és sebezhető embert akarnak megölni, amennyit csak tudnak.

Alapvető tanulság az egészből, hogy érdemes csak azokra a szakértőkre odafigyelni, akik tudományosan alátámasztják a mondanivalójukat. Véleménye ugyanis mindenkinek lehet, de ahhoz, hogy ez tudományosan fontossá is váljon, muszáj, hogy érveket, adatokat és – ha lehet – tanulmányokat sorakoztasson mögé az ember. Ezek nélkül a vélemény csak vélemény marad, hiába szakértő valaki, annyit ér a sajátja, mint a szomszédé.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.