Hiába érkezett 28 800 Johnson & Johnson-vakcina Magyarországra a múlt héten, azzal nem kezdték meg az oltást. A Janssennel kapcsolatos vérrögképződéses eseteket az Európai Gyógyszerügynökség a napokban vizsgálta, jelentésükben azt írták, „az eddigi eredmények alapján az oltóanyag előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait”. Orbán Viktor miniszterelnök viszont még ezt megelőzően riasztónak nevezte a híreket, és közölte, hogy az egydózisú Janssen-vakcinákat ugyanúgy megvizsgálják, mintha keletről érkeznének, sőt látni akarják az amerikai gyárat is. A Johnson & Johnson egyébként a vizsgáltok végéig szünetelteti európai szállításait – a kormány az indoklás szerint az így kieső mennyiség pótlására hozta előre a kínai Sinopharm-vakcina következő szállítmányát, amivel tömeges oltást tervez a jövő hét elejére.

Így tehát továbbra is öt oltóanyagot használnak a háziorvosok és az oltópontok – vasárnapig pedig 4,65 millió adagot adtak be belőlük.

• Az 1,1 millió Sinopharmból 1,02 milliót (93 százalékos felhasználtság);
• Az 1,945 millió Pfizerből 1,85 milliót (95 százalék);
• A 216 ezer Modernából 206 ezret (95 százalék);
• Az 1,22 millió Szputynik V-ből 929 ezret (76 százalék);
• A 696 ezer AstreZenecából pedig 634 ezret (91 százalék).

Ebből is látszik, hogy a hét elejére alig maradt felhasználható vakcina, ezen a héten viszont mindegyikből érkezett vagy érkezik újabb szállítmány (Modernából 68 ezer, AstraZenecából 72 ezer, Pfizerből 248 ezer, Szputnyikból 100 ezer, valamint 600 ezer adag Sinopharm).

Leszállított vakcinából nálunk száz felnőtt lakosra 65 jut, ez a legtöbb az Európai Unióban, míg Lettországban és Bulgáriában ez az érték húsz körüli. Előnyünk a keleti vakcináknak köszönhető: a múlt hét végéig hazánkba szállított 5,2 adag oltóanyagból 2,3 milliót tesz ki a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik V.

Az EU felnőtt lakosainak 22,9 százaléka jutott már hozzá az első dózishoz, míg 8,4 százalék a másodikat is megkapta. Magyarországon – az előző hetekhez hasonlóan – ennél közel kétszer jobban állunk: tízből négy felnőtt már megkapta az első oltását, 17,2 százalék pedig a másodikat is.

Hazánk előnyét jól szemlélteti az alábbi ábra, amelyen a négyszögek az országokat jelölik, nagyságuk a beadott oltások számát, a vízszintes tengely az első megkapott dózis arányát, a függőleges pedig a másodikét. A jobb felső negyedben vannak a lakosságarányosan jól teljesítő országok (rajtunk kívül például Málta, Izland és Ausztria található itt), a bal alsóban pedig a mindkét oltással jócskán elmaradó nemzetek (Bulgária, Lettország és Horvátország).

Következő ábránkon a beadott vakcinák követhetők korcsoport és típus szerinti bontásban. A hatvanas korosztályhoz került eddig a legtöbb adag (közel 1,2 millió), a 70 és 79 év közöttiekhez pedig közel annyi (1,05 millió adag), mint a jóval népesebb, 25-49-es korosztályhoz (1,07 millió dózis). A második oltásukat a legnagyobb arányban a 80 év felettiek kapták meg, hiszen az egészségügyi dolgozók után ők következtek az oltási rendben, februártól: tízből négyen már túl vannak a védettséget elhozó második adagon. A 25-49 éveseknél ez az arány alig 19 százalék, aminek az is az oka, hogy a 60 évnél fiatalabb krónikus betegeket később kezdték el oltani, másfelől közülük többen kaptak AstraZenecát, aminél a második adag beadását március elején kitolták négyről tizenkét hétre.

Uniós összevetésben a 80 évnél idősebbek oltásával jócskán lemaradtunk: Írországban, Izlandon, Spanyolországban, Dániában és Máltán szinte az összes időskorút beoltották, nálunk továbbra is csak kétharmadukat – változatlanul igaz, hogy a legidősebb korosztályból sokan nem kérik az oltást, a regisztrált idősek több mint 90 százalékát ugyanis már beoltották mostanra. A 70-79 éveseknek is csak a háromnegyede kapott oltást; egy héttel korábban ebben a kategóriában a negyedik legjobb érték volt a miénk az EU-ban, most visszacsúsztunk a nyolcadik helyre, valószínűleg szintén azért, mert a regisztrációs hajlandóság nem elég magas.

A múlt héten a 60 és 69 év közötti korosztályban elsők voltunk, a legfrissebb, 61,9 százalékos értékünket Luxemburg a 66,9 százalékával a második helyre lökte. Elsők vagyunk viszont a 25-49 éves és az 50-59 éves korosztályban: az előbbiben minden negyedik ember, az utóbbiban 45 százalék kapta meg valamelyik vakcina első adagját. A 25 évesnél fiatalabb felnőttek közül minden kilencedik kapott oltást, ezzel a másodikok vagyunk Málta után.

A múlt héten a vakcinák 43 százaléka a 25 és 49 év közöttiekhez került – hasonlóra nem volt példa az oltás első hetei óta, amikor az egészségügyi dolgozók voltak soron. Az év tizenötödik hetében az előző héthez képest arányaiban kevesebb vakcina jutott a hetveneseknek (öt százalékpontnyival kevesebb) és az 50-59 éveseknek (19 helyett 15 százaléknyi). Egyre több fiatal jut viszont vakcinához: míg a 14. héten százból három, addig a múlt héten már öt vakcina került hozzájuk.

Így állunk most

A legfrissebb, szerdán publikált adatok alapján 4,79 millió adag vakcinát adtak be eddig az országban: 3,36 milliót első dózisként, 1,42 millió ember pedig már a második vakcinát is megkapta. Az elmúlt napokban hullámzó volt a beadott első adagok száma:pénteken 68 ezer, vasárnap 14 ezer, kedden 46 ezer. A következő bűvös szám a 3,5 millió beoltott: Orbán Viktor miniszterelnök április 14-én jelentette be, hogy ha elérjük ezt, másnap kinyithatnak a vendéglátóhelyek teraszai. Csütörtökön vagy pénteken eljuthatunk ide.

A kormány ezt követően rákapcsolna, és tömeges oltást hirdetve május 5-éig végezne a 45 éven felüliek vakcinálásával, elérve a négymillió beoltottat, és ezzel egyes hírek szerint egy nagyobb nyitás lehetőségét, amelynél már a védettségi igazolványnak is szerepe lehet.

Oltani, mint említettük, lesz mivel a következő napokban. Kísérleti jelleggel pedig egy új rendszert tesztelnek: SMS-ben kap lehetőséget időpontfoglalásra 70 ezer olyan ember, aki regisztrált az oltásra, de még nem kapta meg.