GREG BAKER / AFP
Tudomány koronavírus

Akkor még egyszer: a világ legtekintélyesebb orvosi szaklapja nem állt ki a Sinopharm mellett

Tegnap megírtuk, hogy Menczer Tamás, a Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára Facebookon azt állítja, hogy a világ egyik vezető tudományos szaklapja, a The Lancet kiállt a kínai Sinopharm vakcina mellett. Az államtitkár azt állítja, hogy a folyóiratban megjelent: a Sinopharm hatékony az egyik legveszélyesebb variáns, a dél-afrikai ellen is. Mivel a 444 után mi is beszámoltunk róla, hogy ez egyáltalán nem így történt, az államtitkár ma is kitett Facebookra egy videót, amiben a „baloldali támadásra” reagált. Ebben azt állítja, hogy a szóban forgó The Lancet-cikk mégis lektorált, még a „peer reviewed” szakaszt is kimásolta a szövegből, sőt, szövegkiemelővel ki is emelte a lényeget a fotón.

❗ A 444-nek, a hvg-nek és a 24-nek, akik azt állítják, hogy én nem mondok igazat.
📍 Szerintük a világ legtekintélyesebb…

Közzétette: Menczer Tamás – 2021. április 22., csütörtök

A kép azonban nem is a levélből, hanem a hozzá csatolt függelékből kivágott részlet, amit, úgy tűnik, valóban lektorált valaki, feltehetően a The Lancet, de ez továbbra sem jelent semmit. Érdemes az elejéről kezdeni, hogy mindenki megértse, hogy működik a publikálás egy tudományos szaklapban.

Ahhoz, hogy egy kutató, illetve jellemzően inkább kutatócsoport megjelentessen a kutatási eredményeiről beszámoló, hosszú és részletes tanulmányt egy szaklapban, be kell adnia azt a szaklap független tudományos testületének lektorálásra. Ha ez megtörténik, akkor lesz a tanulmány „peer rewieved”, vagyis lektorált. Természetesen minőség szempontjából nem mindegy, hogy milyen szaklapról beszélünk (megbízhatósági index, egy úgynevezett „impact factor” alapján rendezik őket, aszerint, hogy mennyiszer hivatkoznak a lapra) – ebből a szempontból a The Lancet tényleg a világ egyik legjobb lapja.

A The Lancet maga egy gyűjtőlap, vannak különböző témában alszakfolyóiratai, ilyen például a Microbe is. Mivel a The Lancet egy orvosi szaklap, orvosi témában léteznek külön-külön alfolyóiratok is, a teljesség igénye nélkül van még például The Lancet Child & Adolescent Health (gyerekek és fiatalok egészségével foglalkozik), The Lancet Psychiatry (pszichiátriai kutatásokkal foglalkozik), vagy The Lancet Neurology (neurológiai kutatásokat publikál). A Microbe is ilyen, ebben jellemzően mikrobiológiai-orvostudományi tanulmányok jelennek meg.

Ha egy tanulmányt beadnak a The Lancethez, és átnézi ez a tudományos független tanácsadói testület, értelemszerűen az a vége, hogy vagy elfogadja, vagy nem. Ez a folyamat nagyon szigorú, a lektorálás közben mindent átnéznek, véleményeznek, többször vissza is dobhatják a tanulmányt javításra, és csak az kerülhet ki, ami valóban mindegyik rostán átment, és egyik testületi tagnak sincs kifogása ellene.

Az azonban, hogy egy lektorált tanulmány megjelenik a The Lancetben, még mindig nem azt jelenti, hogy maga a szaklap áll ki a benne foglalt tudományos eredmények mellett

– csupán azt, hogy a kutatás hiteles, a szigorú szabályoknak megfelelt, és nyilvánosságra hozható a The Lancet égisze alatt. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy ha valami egy ilyen rangos szaklapban megjelenik, tudományos szempontból már nagyon jónak számít, rangos elismerés, hiszen a szűrő nagyon szigorú.

Csakhogy a Sinopharm vakcinájával kapcsolatban teljesen más a helyzet. Ahogy a korábbi cikkünkben írtuk, a rovat, amiben az írás megjelent, az úgynevezett Correspondence, vagyis egy olyan terület, ahová tudományos szakértők, sőt, akár csak egyszerű olvasók is beküldhetik a leveleiket, amelyek vagy egy másik tudományos eredményhez szólnak hozzá, vagy pedig a saját kutatásukat ismertetik.

Csakhogy egy ilyen levél nem egyenlő egy szakmai tanulmánnyal, hiszen azon túl, hogy sokkal rövidebb, nem is előírás, hogy megjelenés előtt független tudományos szakmai testület átnézze.

A 24.hu által megkérdezett szakértő szerint ide jobbára azok a tanulmányösszefoglalók kerülnek, amelyeket ugyan beadtak lektorálásra, de valami miatt nem kerültek be a lapba, ugyanakkor a Correspondence-be befértek. Utóbbiba ugyanis elég, ha egyetlen szerkesztő átengedi, és zöld utat ad neki. Tudományos szempontból így is érdekes a levél, de semmiképpen nem nevezhető lektorált tanulmánynak, annak meg pláne nem, hogy a The Lancet kiállt volna az eredmények mellett. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a The Lancet nem a levelet magát, hanem a hozzá csatolt függeléket lektorálta, ami csak egy töredéke annak, amiről a levél maga szól.

Kapcsolódó
Nem állt ki a világ legtekintélyesebb orvosi szaklapja a Sinopharm mellett, hiába mondja a kormány
Csak egy levél jelent meg a The Lancetben a kínai vakcina hatásosságáról a dél-afrikai variánssal szemben.

A szakértő szerint a legnagyobb probléma nem is ezzel a levéllel van, hanem azzal, hogy a kutatás mintája nagyon kicsi: mindössze 12 emberen tesztelték a Sinopharm vakcináját a dél-afrikai mutáns ellen, ami tudományos szempontból értékelhetetlen. Valószínűleg ezért került a levél egyébként a Correspondence rovatba: tudományos szempontból mindenképp érdekes, akár ígéretes is, de ezt így ebben a formában nem lehet, és nem is szabad komolyan venni.

Továbbra is igaz tehát: a The Lancet nem állt ki a Sinopharm hatásossága mellett, hiszen ilyet akkor sem tenne, ha egy lektorált tanulmányt engedne át róla. Mindössze annyi történt, hogy lehozott egy tudományos szempontból érdekes kutatási összefoglalót, a függelékét pedig lektorálta.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.