Mohos Márton / 24.hu
Tudomány

Koronavírus: ezért egyre több a beteg gyerek

A koronavírus angol változata annyira stabil, hogy a gyerekek gyors immunválasza nem tudja elsöpörni, mint az „eredeti”, vuhani változatot. Egyelőre a felnőttek vakcinázásával védhetjük őket a leghatékonyabban, de hamarosan megjelennek a védőoltások a gyerekek számára is.

Az koronavírus-járvány első és második hullámának világszerte az volt a tapasztalata, hogy a vírus felnőtteknél, közülük is az idősebb korosztálynál és/vagy a krónikus betegségekkel küzdőknél okoz súlyos, kórházi ápolást igénylő, netán halállal végződő betegséget. Csaknem egy évig tényként kezeltük, hogy a gyerekeken sokszor tünet nélkül, vagy csupán nagyon enyhe panaszokkal „átszalad” a betegség. Aztán a harmadik hullám az új mutációk – elsősorban az angol variáns – miatt már egészen mást mutat: egyre több gyereknél alakulnak ki súlyos panaszok, kórházba is többen kerülnek közülük.

A témáról Falus András akadémikust, Széchenyi-díjas immunológus professzort kérdeztük:

  • Miért kezdett a vírus súlyos tüneteket produkálni gyerekeknél?
  • Elképzelhető, hogy a felnőtt társadalom immunizálásával a gyerekek válnak a SARS-CoV2 fő célpontjává?
  • Miért nem kapnak védőoltást a gyerekek?
  • Hogyan védhetjük meg gyerekeinket a fertőzéstől, a betegségtől?

Ami most sokak aggodalmát, az iskolanyitást és a kötelező jelenléti oktatást illeti, annak módja és időpontja politikai döntés. Tudományos alapon nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy „engedjem-e iskolába, vagy sem”: a közösségben nyilvánvalóan jelentősen megnő a fertőzés veszélye, míg a másik oldalon a kihagyott órák súlyos lemaradást, osztályismétlést jelenthetnek. A kívánatos az lenne, ha a nyitás fokozatosan, a fertőzésszámok drasztikus csökkenésével párhuzamosan történne, de a járványügyi intézkedések során millió és egy szempontot kell figyelembe venni.

Hatékony, de más

Visszatérve szűkebben vett témánkhoz, az immunrendszer működésének komoly életkori sajátosságai vannak. Gyermekkorban a csontvelőben termelődnek az immunrendszer őssejtjei: olyan, úgynevezett előalakok, amelyekből később az érett immunrendszer sejtjei alakulnak ki. Születés után ezek mennyisége folyamatosan és intenzíven növekszik a pubertás végéig, majd az „öregedéssel” egyre csökken.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu Gyalogosoknak és a biciklisek részére megnyitott a pesti rakpart.

Ezzel párhuzamosan viszont nő az úgynevezett memóriasejtek száma, amelyek a már meglévő, rövidéletű, ellenanyagokat termelő (B), illetve közvetlenül védekező és ugyancsak rövidéletű (T) immunsejtek mellett az immunrendszer további alappillérét alkotják. A memóriasejtek évekig, akár élethosszig aktívak maradnak. Mindebből pedig a lényeg:

a gyerekek immunreakciója gyors és hatékony, immunsejtjeik sokfélék és nyitottak, de még nem rendelkeznek megfelelő számú memóriasejttel.

Ebből pedig az következik, hogy a fertőzésekre az adott életkorban rendelkezésre álló repertoárral válaszolnak, ami ha nagyon kategorizálni akarunk, 4 éves korig, majd 4-10 éves kor között, illetve 10-16 éves korban más és más. Ez indokolja, hogy a felnőttektől eltérő módon reagálnak a koronavírusra is, illetve ezért nem lehet őket kapásból beoltani a felnőttekre kifejlesztett vakcinákkal. Nézzük először, hogyan jelentkezik ez az eltérés a SARS-CoV2-vel szemben.

A vuhanit legyőzték, az angolt már nem

Az első és a második hullámban tanultuk meg a citokinvihar kifejezést: ezek, a szervezet saját, túlzottan termelődő gyulladáskeltő anyagai okozták és okozzák az olyan súlyos tüdőgyulladást, amivel az ember kórházba vagy lélegeztetőgépre kerül, legrosszabb esetben belehal. Érdekes megfigyelés volt azonban, hogy a gyerekek szervezete más citokinekkel, többek között az úgynevezett interferonokkal  nagyon hatékonyan válaszolt a fertőzésre:

Az interferonok beindítják a szervezet védelmi mechanizmusait, felkészítik az immunrendszert, ami így megvédte őket a súlyos tüneteket okozó citokinvihartól

– fejti ki Falus András.

Ezért az „eredeti, vuhani változatot” különösebb gond nélkül átvészelték. Lényeges változást – ma ez a magyarázat valószínűsíthető – a vírus harmadik hullámot okozó angol variánsa hozott azzal, hogy a tüskefehérjéjében, mutáció következtében megváltozott egy aminosav. A folytatáshoz érdemes feleleveníteni, hogy a vírusok önállóan képtelenek szaporodni, ezért kell bejutniuk egy sejtbe, amelyet aztán önmaguk sokszorosítására kényszerítenek. Egy idő után a sok tízezer kópia kiáramlik a sejtből, és új „gazdát” keres magának, így folytathatja a sokasodást.

Az angol variáns a mutációnak köszönhetően stabilabb, erősebben és hosszabban kötődik a sejtekhez, valamint a kiáramlás során is a korábbiaknál sokkal nagyobb arányban képes eljutni más sejtekbe.

Így pedig a fiatal szervezet hiába reagál a maga gyors módján, a vírus elég stabil, „ügyes” és erős ahhoz, hogy ellenálljon mindaddig, amíg a számunkra már veszélyes immunreakciók is beindulnak.

Specializálódhat a gyerekekre?

A védőoltások hatására a felnőtt lakosságban lassanként kialakul az immunitás, ami a laikus felvetése szerint esetleg arra „kényszerítheti” a vírust, hogy gyerekekre specializálódott mutációk jöjjenek létre. Ám a professzor szerint ez nem valószínű. Elképesztő a vírusok genetikai sokfélesége, de a miénk, embereké is az, és túl sokan is vagyunk ahhoz, hogy ilyen „specializáció” kialakuljon.

Komka Péter / MTI Egy nő megkapja a Pfizer-vakcina első adagját.

Az már más kérdés, hogy az iskolákban, óvodákban, közösségben sokkal könnyebben terjedhet körükben az angol variáns, mint ha el lennének egymástól szeparálva.

Ha az evolúciós siker oldaláról nézzük, a koronavírus egyébként azzal nyerne a legtöbbet, ha gazdaszervezetet váltana: sokkal jobban járna, ha átugrana mondjuk a rovarokra, mert azok „többen vannak” és az emberek egyre eredményesebben védekeznek.

A felnőttek védhetik a gyerekeket

A biztos megoldás persze a gyerekek vakcinálása lenne, és bár nem sok szó esik róla, a világ számos pontján, rengeteg kutató dolgozik ezen. Sőt, valószínűleg a most alkalmazott oltóanyagok, más dózisban is alkalmasak lennének 18 év alattiak védelmére, csakhogy ezt eddig nem vizsgálták. Valahol érthető is, hiszen mindeddig az idősebb korosztályt kellett védeni, a háborús helyzetben pedig ott kell tüzet oltani, ahol az a legjobban lángol.

A jó hír, hogy a technológia, a gyártósorok már készen állnak, ha valamely készítményt a kísérletek gyerekek oltására alkalmasnak találnak, nagyon gyorsan megkezdődhet a vakcinálásuk

– emeli ki Falus András.

A rossz viszont, hogy elképesztően magas a lehetséges új variánsok száma, ám a potenciális veszély mégsem olyan nagy, mint elsőre gondolnánk. Számtalan laborban gőzerővel folyik a munka lehetséges mutációk felderítésére, és ha a jövőben felbukkan még a világban egy-egy aggodalomra okot adó változat, tudósaink minden bizonnyal már ismerik majd, lépéselőnyben leszünk.

Talán már nyáron

Szabó László, a Heim Pál kórház gyermekgyógyász professzora szerdán úgy nyilatkozott, hogy az intézményben már elkezdték oltani a 16-18 év közötti krónikus betegeket. Hozzátette: „nagyon bízom abban, hogy a nyári időszakban már az egész korosztályt, tehát a gyermekkorosztályt fogjuk tudni oltani”.

Mégis mit tehetünk a „gyerekvakcinák” érkezéséig? Az átadás esélyét kellene a minimálisra csökkenteni a szülők, nagyszülők, pedagógusok, a közlekedő tömeg, összességében a felnőtt társadalom minél magasabb arányú átoltásával. A világ legjobb átoltottsági szintjével rendelkező országa, Izrael példáján írtunk korábban arról, hogy amint a felnőttek átoltása megtörtént, úgy csökkentek az esetszámok a gyermekek körében is: ha a járvány terjedését meg tudjuk fékezni, úgy a gyerekek is jóval nagyobb biztonságban lesznek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.