Leprával való fertőzöttséget mutattak ki vadon élő csimpánzoknál Afrikában. Egyelőre nem tudni, hogyan fertőződtek meg az állatok – közölte a leprával és tuberkulózissal foglalkozó németországi intézet (DAHW) a lepra január 31-i világnapjához kapcsolódóan az MTI szerint.
A kutatók eddig abból indultak ki, hogy a lepra kórokozójának fő hordozója az ember, és hogy az állatok mindig az emberrel való kontaktus nyomán fertőződnek meg. Az elefántcsontparti és bissau-guineai fertőzött majmok azonban valószínűleg sosem kerültek kapcsolatba emberekkel – mondta Jenifer Gabel, a würzburgi DAHW szóvivője.
„Az érintett nyugat-afrikai majmok ürülék- és szövetmintájában talált baktériumtörzs genotípusa nagyon ritkán fordul elő embernél. Ezért az állatokban és a természetben más forrásnak is lennie kell” – tette hozzá Fabian Leendert, a Robert Koch Intézet kutatója.
„A lepra legyőzése szempontjából ez azt jeleni, hogy nem szabad csak az emberekre összpontosítani, hanem az állatvilágot is figyelembe kell venni” – hangsúlyozta August Stich, a Würzburgi Klinika trópusi betegségekért foglalkozó intézetének főorvosa.
Baktériuma (Mycobacterium leprae) valószínűleg cseppfertőzéssel terjed. Pontosabbat azonban az 1873-as felfedezése óta eltelt 150 évben nem tudott meg a tudomány.
Egyetlen érintés még nem elég a fertőződéshez, a kontaktusnak szorosnak és hosszan tartónak kell lennie. Az átlagos lappangási időszak 3-4 év, de olykor 20 év is lehet – fejtette ki Gabel.
Évek óta ismert, hogy állatok is lehetnek leprásak. A kórokozót megtalálták például dél-amerikai tatuknál. Egy nemzetközi kutatócsoport DNS-elemzések révén tíz évvel ezelőtt kimutatta, hogy emberek fertőzték meg leprával a tatukat.
A betegség az úgynevezett fordított zoonózisok közé tartozik. A zoonózis olyan fertőző kór, amely természetes úton állatról emberre terjed. Az elmúlt évben nagy figyelmet kaptak az ilyen betegségek, mivel az eddigi vizsgálatok szerint az új koronavírus is denevérektől származik. Állati eredete van például az ebolának, a madárinfluenzának és a HIV-vírusnak is.
A lepra gyógyítható, de világszerte mintegy négymillió embernek kell olykor a legsúlyosabb fogyatékosságokkal és stigmatizálással együtt élnie. Legalább minden tizedik embernél olyan későn fedezik fel a betegséget, hogy a testükön bekövetkezett változások maradandóvá válnak.
A német Robert Koch Intézet szerint a világ lakosságának csupán öt százaléka tud megfertőződni, a többiek immúnisak a leprára.
Kutatók mintegy 20 éve dolgoznak a lepra elleni oltóanyag kifejlesztésén. A klinikai tesztek a koronavírus-járvány miatti halasztás után várhatóan tavasszal folytatódni fognak. Amennyiben az eddigi eredményeket sikerül megerősíteni, 2025-re várható az oltóanyag engedélyeztetése.
