A mikroműanyagok kifejezetten gyakoriak a környezetben, a parányi szemcsék még a bolygó legeldugottabb helyein is kimutathatóak. A szennyeződések az élőlényeket is képesek elérni, sőt az ivóvízben és bizonyos élelmiszerekben is jelen vannak. Komoly probléma, hogy viszonylag keveset tudni arról, hogy a mikroműanyagok miként is hatnak a szervezetünkre.
Az óceánokban keringő szennyeződések különösen aggasztóak, mivel világszerte rengetegen fogyasztanak tengeri táplálékokat. A Bayreuthi Egyetem csapata a közelmúltban azt vizsgálta, hogy a mikroműanyagok milyen koncentrációban lehetnek jelen a kagylókban – írja az IFLScience.
Ez azt jelenti, hogy aki kagylót fogyaszt, az nagy valószínűséggel a szennyeződést is beviszi a szervezetébe.
A vizsgált négy fajban összesen kilenc mikroműanyag-típust észleltek, a leggyakoribb szennyeződések a polipropilén és a polietilén-tereftalát voltak. Átlagosan 0,13-2,45 részecskét azonosítottak egy-egy gramm kagylóban, a mikroműanyagok átmérője 0,003 és 5 milliméter között mozgott.
A mostani vizsgálat sem ad választ arra, hogy a mikroműanyagok mennyire veszélyesek az emberi egészségre, Christian Laforsch, a csapat tagja szerint eredményeik ennek ellenére fontosak. A kutatók a minta előkészítéséhez és elemzéséhez a legújabb eljárásokat használták, adataik pedig összehasonlítási alapot jelenthetnek a jövő vizsgálatai során.
